Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-25 / 115. szám
(l<‘ceuih**r 25 f! íí k s: s 3 SALGÓTAR1ÁNI KÖSZÉNBÁNYA R.T. .?R1KETT’ ■■■■ ..................11 — kisterenyei, kazár! valamint Le rakat: Braun és Cziüiczár rt.-iíl dorogi darabos szén, „ vl_a tenni Angliával szemben, anélkül, hogy erre gondolna : egy n ipon felhúzzák a horogkeresztes lobogót a Brennerre és Jugoszlávia ágyukat szegez Pólának. De ha minderre nem gondol Olaszország és ha tud egy hatalmas koalíciót létrehozni Anglia ellen, — ami egyáltalán nem valószínű — nem kovácsolja-e össze az angol-szász egységet, Amerika újabb Anglia mellé állását ? „Anglo- saxia contra mundunr‘ : két világbirodalom, Anglia és az Egyesültállamok a többi ellen. Nenl-e kétségbeejtő az a kép. amely elénk tárul és nem értheto-e, ha az európai, sőt amerikai polgár is a múltba menekül a ma sivársága elöl. Keresi a hőst, a hérost a múltban, mert nem találja a mában. A regényes életrajzok ezért lettek olyan divattá, mint soha ezelőtt. Kicsi és nagy írók, tehetségesek és tehetségtelenek egyaránt megírják Cézárt. Napóleont, ha kell, Stuart Máriát, a művészetekben feledést keresőknek Liszt Ferencet, a politikusoknak Machiavellit, hogy mindenki megtalálja a maga hősét, akinek mintájára a kisember, az olvasó elképzelheti ábrándlovagját. De ebben a könyvtengerben, amelynek hőse az egyén, minden zaj nélkül, minden reklám nélkül megjelenik egy könyv, egyszerű szürkéssárga boritéka van, nincs is kép a boritékán, nincsenek is ragyogó metszetek a könyvben, a hőse nem egyén, a hőse egy nemzet. A könyvet gyulai ember irta: Horváth Jenő professzor adta ki „történelmi tanulmányait“ egyetemi előadásai ötvenedik félévének emlékére. Egy rendkívül szerény ember rendkívül szerényen útnak bocsátott könyve, amelynek jelentőségét csak később tudjuk felmérni. Nem kiszakítva, mint az eddigi történelmek, de beállítva az európai fejlődés történetébe, itt van a magyar nemzet története. Az Árpádok diplomáciájának történetén keresztül a szent szövetség történetén át egész a mai napig, amikor Horváth Jenőnek tudománya minden felkészültségével harcolnia kell a hires Seton- Watsonnal, aki mint „Scotus Viator“ egyike volt azoknak, akik az irás fegyverével harcoltak olyan szomorú eredménnyel ellenünk. Csak Genzet idézi Horváth Jenő : „Európa politikai nulla és egy képzelt színház díszlete“, mégis ezzel elébünk vetíti a mai Európát. A „reformact“ ismertetésével a legszem- léPetőbben állítja elénk a mai Angliát és megérteti velünk miért irányítja a gyarmat- politika Anglia minden ügyét. A középeurópai vámunió gondolatának fejlődése | egyik tanulmányának cime és ez a tanulmány 1 nemcsak történelmi dolgozat, de tett, amely a tudás fegyverével menti fel Magyarországot mindama vád alól. amely érte akkor, amidőn azt állították róla, hogy agrár önzésből helyezkedett Szerbiával szemben ellenséges álláspontra. A történelemtudós hivatottságá- val figyelmezteti az országot a külpolitikai nevelés nagy fontosságára és tárja fel Széchenyi nyomán mindazokat a hibáinkat, amelyek elzárják a haladás útját elölünk. Az újság erejével hatnak azok a tanulmányok, amelyek szintén Scotus Viatorral szemben Erdély sa románság kialakulásáról szólnak és azok, amelyekben a középkori angol-magyar kapcsolatokról van szó. Nem olvashatja senki meghatottság nélkül azokat a sorokat, amelyekben Horváth Jenő megemlékezik nagy mesteréről. Gyula másik nagy szülöttjéről. Karácsonyi Jánosról, aki e Magyarországra is dicsőséges kapcsolatok hangoztatásával remélte Magyarország mellé állítani Angliát. Nagyváradon, a román megszállás sötétségében ettől várt fényt az elhagyott nagy püspök. Ez a fény eddig nem ragyogott reánk. A tudománynak és a jó politikának feladata az, hogy azt a nagy sikert, amely reménysugarakat árasztana szét magából, megszerezze számunkra. Cicero követeli a történetírástól, hogy semmi hazugságot meg ne halljon és minden igazat bevall jón. Horváth Jenő könyvében nincs semmi hazugság és ott van minden történeti igazság. Szebb ajándékot szülővárosa karácsonyfájára senki nem ajándékozhatott volna. Dr. Gáli Gésa Karácsony másodnapj án nagy táncmulatság m IpnrtestíHetben, reggel 4 ónt tg. Belépődtj személyenként 80 fillér. A. mamák nem űzetnek. U7 vsV-a q Ceglédi vegyes, nem savanyú, poharazni való bor ■ 10 6 %-os 58 fiHér. CEGLÉDI BORPINGE Wieland patika mellett KOZOCSA 46! 1—I üzletvezető. BOR Karácsony 1935-ben. Hogyha arany tollal imám le ezt a szót, hogy Karácsony, és ha a világ legfinomabb hangszereitől kisérve énekelné elbűvölően színes emberi hang a karácsonyi angyali himnuszt: mindenik csak fogyatékos erőtelenség lenne annak a lelket szárnyaltató örök Isteni szeretetnek a kifejezésére, hogy ma született nékünk a Megtartó, ki az Ur Krisztus a Dávid városában. Ám nem irhatok arany tollal, midőn a szegénység és szükség soha nem tapasztalt mértékben ablakainkig hatolt, — zengő harmóniák és édes melódiák helyett föisiramlő jajok sikoltása tölti be az egész világ felett a levegő-eget immár csaknem egy emberöltőn át s ma is gránátok zugnak, srapnellek süvöltenek, fegyverek kattognak bele a szeretet és béke angyali himnuszába : — és én mégis jövök az újság hasábjain is ezer és ezer lélek, sóvárgó ember elé, hogy vérré, életté szentelni igyekezzem az örök ka>á- csonyi, egyedül boldogító üzenetet. Dicsőség Istennek — Békesség az Embereknek ! Költők és látnokok, próféták és lélek- szárnyaltatók soha nem a boldogság napjaiban adattak az embereknek, a népeknek és nemzeteknek, hanem mindig akkor, amikor elborult, sőt felettébb sötét volt az ég. Csak magyar nemzeti életünkben tekintsünk a két Hunyadira, a halhatatlan szabadsághősökre, Bethlenre, Rákóczira és Kossuthra s mellettök költőinkre íBessenyeyre, Petőfire. A lángoló lélek mindig vak éjszakákban lett fényforrása nemzeti létünknek, örök igazságaként annak, hogy : ember küzdj és bízva bízzál ! Ha még a karácsonyi szent ünnep sem lehet boldog örömök ünnepe, akkor is ünnepeljünk sírva, vétkeinket bánva, a bünbá- nat gyöngyharmatos könnyében megtisztulva és újjászületve egy szeretetteljesebb, boldogabb jövendőre, de ünnepeljünk s vérré és életté változtassuk az angyali himnuszt: Dicsőség Istennek — békesség az embereknek ! Annak, hogy kiég a búzatermő Kánaán, a nagy magyar alföld, magunk vagyunk az okai, kik elvezettünk róla gőgös emberi tudásunkkal és akarásunkkal minden vizet és kipusztitottunk róla minden erdőséget, — s m m Ä Uifcr
