Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-21 / 112. szám
4 BÉKÉS 1935 december 21 Á gimnázium tornászcsapatának békéscsabai szerepléséről szóló hírünkbe sajtóhiha csúszott be. A hir második mondata helyesen a követ kezó : A versenyen három iskola indult és a gyulai diákok kétszer annyi jelvényt hoztak haza, mint a másik két iskola együttvéve. A városház-utcai közóra mutatóit a Diósi boltban elhelyezett vezérszerkezet fogja hajtani. A városház-utcai Hattyú íllatszertár előtt a Magyar Hirdető Iroda R. T. közórát állít fel s az óra vázát már fel is építették. Az oszlop fedőlapjai üvegből lesznek s a helyi ipar és kereskedelem különféle szines reklámjait fogják ráfesteni. A közórát elektromos áram hajtja és pedig a Diósi-féle áruházban elhelyezett vezérlő-szerkezet segítségével. Ez a vezérszerkezet egy elektromos óra, amelyből több vezeték fut a közórához s ugratja a mutatókat az óra járása szerint. Az órát, ami technikai szempontból sokkal megfele lőbb megoldás lett volna, egy közvetlen közeli üzletben akarták elhelyezni s csak mivel az üzlettulajdonossal anyagiak miatt itt nem tudták a megállapodást létrehozni, szerelik fel az órát a távolabbi üzletben. Az Uj Idők karácsonyi száma méltó megünneplése az Uj Idők jubiláris negyvenedik esztendejének. A több, mint százoldalas albumban felvonulnak az elmúlt negyven esztendő legkiválóbb iroi Szépirodalmi antológia az Uj Idők karácsonyi száma: Mikszáth Kálmán, Vajda János, Gárdonyi Géza, Gulácsy Irén, Bródy Sándor, Rákosi Jenő, Móra Ferenc, Z lahy Lajos, Harsányi Zsolt, Haltai Jenő, Pékár Gyula, vitéz Somugy- váry Gyula, Zsigray Julianna, Matolcsy Andor legkiválóbb, legjellemzőbb írásait tartalmazza. Nyilatkoznak az Uj Időkről a magyar élet leg kiválóbbjai, élükön a Kormányzónéva], Herczeg Ferenc, Csathó Kálmán, Surányi Miklós, Császár Elemér. Kosáryné Réz Lola, Mühlbeck Károly kézírását találjuk Herczeg Ferenc szépirodalmi hetilapjában. A nagy irö Rákóczi regényének remekbekészült részletét közli a jubiláris szám. A mai irodalom legkiválóbbjainak elbeszélései teszik változatossá a gazdag tartalmat. Lyka Károly, Cnolnoky Jenő az U| Idők húsz kötetes lexikonéról nyilatkoznak. Nincs helyünk a rendkívül sok és változatos közlemény felsorolására. Az Uj Idők karácsonyi albuma eseménye a magyar irodalmi életnek. Díjtalan mutatványszámot bárkinek küld a kiadóhivatal, Budapest, VI., Andrássy ut 16. Előfizetési dija negyedévre 6 pengő 40 fillér, egyes szám ára 50 fillér. A pénteki piac árai A pénteki hetipiacon a következő árak alakultak ki: Baromfi árak : A külkereskedelmi hivatal kirendeltsége ezeket a tájékoztató legkisebb árakat irta ki: pulyka . . 1.25 P kg.-ént pulyka a telepen . 1.30 P tyuk, kakas, csirke . 0.90 P kövér liba . . 0.90 P kövér kacsa . . 1.05 P Ezzel szemben a baromfi piac árui a következő árakon keltek el: pulyka . . 1.35—1.60 P kg.-ént tyuk, csirke, kakas . . 1.05—1.10 P kövér liba . 1.0§ —1.15 P kövér kacsa . 1.05—1.20 P A terményárak a következők voltak: búza . . 17.00-17.50 P árpa . . 16.50-17.00 P tengeri . 15.00 15.50 P tökmag . 28.00—29.00 P Szarka-utca 5 SZ. 3 szobi, konyhából álló adómentes, azonnal §i«|y *a# Sulyok Kálmán dr. beköltözhető Szentendrei ügyvéd szabadkézből eladja, 431 0—5 Városrendezés A Rotary-club dec. 11-iki ülésén előadta BAGI SÁNDOR műszaki tanácsos. VI. Ez azt jelenti, hogy belátható időn belül uj burkolásra nem lehet kilátás, pedig szükség épen elég helyen volna rá Legújabban állami támogatás mellett akartuk a Szt. István utca 300 m. bosszú szakaszát újra burkolni, amikor az ingatlantulajdonosokra az összes költségeknek kb. csak 25 százaléka, tehát az egyik oldalra 12'5 százaléka vettetett volna ki. Természetesen megfellebbezték, s a fellebbezésben többek között az a kitétel is áll, hogy az újraburkolás nem érdeke az ingatlantulajdonosoknak, mert ők csak évente egyszer használják az utat, amikor a téli tűzifa szökségletiiket szállíttatják be s minthogy ilyenkor sem a saját kocsijaikkal, nem fontos nekik, ha a kocsi tengelye a rossz utón össze is törik. Szomorú, de igaz, hogy ez komoly felebbezésben állott! Ilyenek láttán méltán irigyelhetjük a külföldi városrendezési törvényeket, amelyek kötelezik a községeket és városokat arra, hogy közmüveik költségeit (beleértve a városfelmérést és városszabályozási tervek készítését is) méltányos kulcs szerint azokra hárítsák át, akik a létesítmények előnyeit élvezik. Heiligenthal, a nagynevű műegyetemi tanár, Európa egyik legkiválóbb városrendezője, azt mondja, hogy a városrendezés olyan művelet, amelynek önmagát kell kifizetnie. S valóban úgy van, hogy a városrendezési munkák által okozott telekértékemelkedés s a telek átruházása alkalmával szedhető értékrendezési illetékek mellett a közmüjárulékok olyan eszközöket adnak az okszerű városfejlesztő kezébe, amelyek helyes városi telekpolitikával párosulva alkalmasak lehetnek a városrendezés pénzügyi nehézségeinek megoldására. Tudomásom szerint a mai készenálló, s nemsokára letárgyalásra kerülő építésügyi törvénytervezet tartalmaz is ilyen irányú intézkedéseket. Azok az irányelvek, amelyeket fentebb reprezentatív szempontok gyűjtőnévvel foglaltam össze, az ókori városok életében igen fontos tényezők voltak, s főleg egyes épületek pazar és ma is megcsodált kiképzésében jutottak külső kifejezésre. Ezek a fent- maradt építészeti műremekek, ha megvannak még a rendészeti és forgalmi elvek bekapcsolásával is hálás feladattá tehetik a város- fejlesztő munkáját. Ez az a tér, ahol a művészet a legerősebben bekapcsolódik a városrendezési munkába. A városrendezőnek egyébként stilaris szempontból nincs sok beleszólása az egyes épületkiképzések formai módjába és irányítása legfeljebb csak a tömegek elhelyezésére szoritkozhatik, pl. egy-egv összefüggő vagy megszakítandó tömb, torony, stb. beállítására. Az utcaképek tagozása és lezárása, a homlokzatoknak íves utcavonal vezetéssel való mintegy kiemelése, útkereszteződések és betorkolások olyen elrendezése. melyek a forgalmi érdekek megöl dása mellett a szép hatását is kiváltják az emberekből, olyan eszközök a városrendező kezében, amelyeknek szerencsés megoldása még a művészetet is kielégíti. Nem lehet ma már a szépet egy pontra tömöríteni. A szépség csak akkor hatásos, ha a kiemelt részt a környezete is hangsúlyozza. De vigyázni kell a mesterkéltség elkerülésére is. Amikor a mérnöki tudományok még egy kézben csoportosultak, minden műszaki problémát a mérnök oldott meg. A gép feltalálása osztotta két részre a szakmát, amely később az építőmérnök, vagy más kultúrmérnök és az építész szakmákra oszlott tovább. Az első géptervezők azonban még nem tudtak az építészettől elszakadni, s a gépeken az oszlopfőket, s más párkánydiszitéseket az építész tervezte rá a gépre. A kor felfogása és kultúrája ezt látta szépnek. Milyen távol vagyunk ma már ettől! Minden jól megoldott probléma, amely az életszükségletet kielégíti, már félig művészi megoldás is és ha a kialakítás tömegében a szemlélőt megnyugtatja, teljes a megoldás. Műemlékek megőrzésénél is nem az a fontos, hogy a környéket hozzá stilizáljuk, hanem, hogy alkalmas környezetbe állítva, a műemlék szépségét kiemeljük. Végül még az egészségügyi problémák azok, amelyek állítólag az ókorban is szerepet játszottak. Ezekre ugyan egyedül csak a régi fürdők létezéséből utalhatunk, egyéb ilyen célt szolgáló intézményt nem találunk. Ma parkok, vizek, uszodák, fürdők létezése, illetőleg a várostervbe való beillesztése, továbbá az utcák vonalozása, égtáj és szélirány szerint épületek befektetése és tagozása, burkolatnemek betervezése és a lakóterületeknek megfelelő elhatárolása az, ami a várostervező egészségügyi feladatához tartozik. Az építkezésre vonatkozó előírások összege tehát az építési szabályrendelet, amely nem egyéb, mint a városterv végrehajtási utasítása, gondoskodik minden egyéb bigienikai követelményekről, s ugyanilyen külön rendeletnek kell intézkedni az egészséges vízbeszerzési és szennyvíz eltávolitási módozatokról. A letárgyalt alapelvek: védekezés, rendészet, közlekedés, reprezentatív szempontok. s egészségügy nem elégítik ki a ma emberét, aki a várost lakja, s akiért a rendezést csinálni kell. Előbb a városrendezést tudománynak neveztem, amelyet művészi és filozófiai vonatkozások is irányítanak, Karl Runner, a bécsi ' technikai főiskola városépítési tanszékének tanára a városépítés filozófiáját az ember hármas szükségletéből indítja ki. Ezek a szükségletek : testi, lelki és szellemi térre tagozódnak, melyek természetesen az életben egy kerek egészet alkotnak. Mindegyik szükséglet több alkotóból tevődik össze, amelyek a határ- területeken közösek. Befelé szűkítve adják ezek az alkotóelemek a városépítés három főtényezőjét: a városépítési technikát, a városépítési művészetet és az építési politikát, s ezzel a filozófiai okoskodás elérkezett oda, ahonnan kiindult. (Vége.) lilliiuivisái!!! Stdyem harisnya ............................................1'48 Matt selyem harisnya.................................T68 Hibátlan selyem harisnya...........................195 GFB bélelt selyem harisnya .... 2‘90 3 pár harisnya díszdobozban .... — Női téli nadrág............................................P48 Téli kötött combiné.......................................P90 Nthéz bélelt nadrág................................290 Se lyem nyakkendő.......................................p20 Nehéz selyem nyakkendő...........................p50 Di vat-ing 1 gallérral................................3-90 6 d rb női zsebkendő . . . 225 Női cipők, kalapok, keztyük óriási választékban 444 4* TANAI divatházában Gyulán, 1935, a kiadótulajdonos Dobay János nyomdája.
