Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-20 / 111. szám
LXVII. évfolyam lift. szám. Péntek Gyula, 8 035 december 80 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Hí irdetési díj elör** fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP s/.erkesztöség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Oobav dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő DOBAY FEREN6 NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. Közel 100 aspiránsa van a közgyűlési helyeknek Á szocialisták hír szerint közős (A „Békés“ munkatársától.) A szombati képviselőtestületi választásra az előkészületek már minden körzetben megtörténtek. A körök és testületek szavazólapjai mellett egész sor más szavazólap is forgalomba került s vannak egészen szükkörü akciók is, amelyeket az elégedetlenek és a listákból kimaradtak inditottak. Vannak körzetek, ahol 5-6 lista van máris forgalomban. A Nemzeti Egység a következő listával indul : I. körzet: Schneider Mátyás építőmester, Sándor Dénes igazgató, Góg András gazdálkodó. — Póttagok Csermák Andor nyug. tanitó, dr. Kovalszky Róbert ügyvéd. II. körzet: Góg András gazdálkodó, Czinczár Dezső gyárigazgató, Csomós János a földmunkások elnöke, Démusz Ferenc mészáros. — A kormány ipari politikájának egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy a súlyos helyzetbe került magyar kis- és középipart talpraállítja. Átérzi ennek szükségességét már nemzetpolitikai okokból is, mert hiszen a magyar kisiparosság államhüség és hazafi- ság szempontjából a magyarság egyik legmegbízhatóbb rétege volt mindig és ma is az. A tőkeerős gyáripar és a csökkent fogyasztóképesség malomkövei között őrlődő kisiparosság megmentése nemzeti érdek. És főleg a kisipar hathatós támogatása céljából látta szükségesnek a miniszterelnök a külön ipariigyi minisztériumnak a felállítását, amelynek egyik legfőbb kötelességévé tétetett a kis- és kézmiivesipar megfelelő állami gondozása. Az iparügyi minisztérium működését augusztus hónapban kezdette meg és már fennállása óta is bizonyságát szolgáltatja annak, hogy tevékenységének súlypontját a kisipar nehéz kérdéseinek megoldására és sorsának megjavítására helyezi. A kormány főként három irányban törekszik a kis- és középiparost segíteni. Először a kisiparnak munkával való ellátásával, másodszor a kislistáD indulnak a kisgazdákkal Póttagok : Pécsi Lajos ny. tiszthelyettes, dr. Emandics Virgii ügyvéd. III. körzet: Pfaff Ferenc építőin unkás, Gróh Mihály gazdálkodó, F. Schal József gazdálkodó, — Póttagok : Múlt József kőművesmester, Szikes Antal kőművesmester. IV. körzet: Dr. Kiss László vm. árvaszéki elnök, Biró Ferenc gazdál- kozó, Murvay István szabómester. — Póttagok : Kéler János gyógyszerész, U. Tar János gazdálkodó. V. körzet: Dr. Blahó Dezső ny. OTI-tisztviselő, Hévízi György szobafestő, Szabó Ferenc nyug. rendőr — Póttagok: Rózsa István gépész, Kiss András nyug. altiszt. Az ellenzékiek szintén több listával indulnak, csak a szociálisták indulnak, hir szerint, közös listán a független kisgazdapárttal. kisipar terheinek enyhítésével, emellett a kisipar szakszerű kiképzése és a kontárak elleni megvédése terén is erőteljes tevékenységet fejt ki. A kis- és kézmüvesipar érdekében kifejtett kormányzati tevékenységből a következők emelkednek ki : A kisipari munkaalkalmaink szaporítása érdekében az uj közszállitási szabályzat egyenlő feltételek és csekély árkülönbözet esetén a kisipar előnyben való részesítéséi rendeli el. Sőt megengedi azt, hogy a kisipar ajánlata hat százalékkal drágább lehessen a legelőnyösebb ajánlatnál. Ugyancsak elrendeli, hogy az ötszáz pengő értéket meg nem haladó közszállitásokat feltétlenül a kisiparosoknak kell fenntartani. Továbbá a kisipar részére tartja fenn a közszállitási szabályzat a gyapjúszövetből, lenzsávolyból és bőrből készült ruházati munkákból a honvédségnél, határőrségnél, a folyamőrségnél, az egész évi szükséglet 50 százalékát, a csendőrségnél, rendőrségnél, az állami lótenyésztő intézeteknél, az államvasutaknál és postánál az egész évi szükséglet 75 százalékát. Mindezen intézmények sapkaszükségletét teljes egészében a kisiparosoktól kell beszerezni. A lábbeli szükséglet 40 százalékát a kisiparosoknak tartja fenn a közszállítási szabályzat, továbbá 20 ezer pengő értékig az építkezéseknél és 5000 pengő értékig az átalakításoknál és tatarozásoknál előforduló összes munkálatokat kisiparosokkal kell végeztetni. Ezeknek az intézkedéseknek az üdvös hatása máris jelentkezik, amit a következő számadatok mutatnak. Az IOKSz utján a kisiparosnak juttatott közszállitások értéke 1933-ban 420 ezer pengőt tett ki, 1934-ben már egymillióhuszezer pengőre emelkedett, 1935-ben pedig szeptember elejéig a kisipar az IOKSz-on keresztül egymiíliókilencszáz- ezer pengő értékű közszállításhoz jutott. Mig ekén't az IOKSz-on keresztül 1930-ban csak három iparág létesült közmunkákban, most már hét szakma és pedig a szabó, sapkás, cipész, szűcs, kötélverő, szíjgyártó és üveges-iparosok jutottak közszállitáshoz. A már tényleg elvégzett munkák 1935-ben 1.568.688 pengőt tettek ki. amiből a nettó kisipari munkabér a szövetkezeti költségek nélkül 591.521 pengőt tesz ki. Tehát több mint egyharmad munkabér volt. A mezőgazdasági lakosság olcsó lábbelivel való ellátása érdekében a folyó év folyamán 49 kisipari alakulatnál összesen 20.000 pár bakkancsot készíttetett a kormány. A munkaalkalmak fokozása érdekében a Láb építkezésekre a MABI kétmillió, az OTI. pedig hárommillió pengőt bocsátott rendelkezésre. Közmunkákra és beruházásokra a kormány további 15 millió pengőt fordít. Uj munkaalkalmak teremtése céljából az iparügyi minisztérium támogatásban részesítette azokat a kisipari vállalatokat és üzemeket, amelyek olyan iparcikkek készítésére kívántak berendezkedni, aminőket eddig csak a külföldön állítottak elő. Az iparügyi miniszter 1935 julius hó 1-én 52.390 pengő értékű gép- és szerszámsegélyhez juttatta az arra érdemes kisiparosokat. A munkaalkalmak szaporítása érdekében a pénzügyminiszter az építkezési adókedvezményeket kiterjesztette a jövő év végéig befejezendő átalakításokra is. Támogatásban részesültek az egyes ipartestületeknek, a kézművesipari termékek terjesztése érdekében rendezett kiállításai és mintavásárai. A kis- és kézmüvesipar pénzügyi terheinek csökkentése érdekében az ÖTI-nál fennálló tartozások rendezését a kormány megkönnyítette, amennyiben megengedte, hogy a tartozások egy részét el lehet engedni és pedig apótlékokat egészben, vagy részben, a tőketartozást pedig 50 százalék erejéig, ha a vállalat tulajdonosának egyéb vagyona, vagy jövedelme nincs. A tartozás el nem engedett részére pedig könnyű részletfizetést engedélyez. Az OTI-terhek enyhítését célozza az az intézkedés is, amely a pénzbírságok maximumát 20 százalékról 10 százalékra szállítja le. Ezenkívül a kis jövedelemmel rendelkező adózók támogatása és védelme érdekében a közszállitásoknál az adóhátralékok fejében a hatóság nem Széchenyi gondolata jegyében segít a kormány a magyar iparosságon „Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás“. Külön minisztérium. Több, mint másfél milliós közmunka ipari megszervezésével, harmadszor a
