Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-11 / 103. szám
LXVII. évfolyam 103. szám. Szerda Gyula, 1035 december Ifi Eiüfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Hirdetési díj eiör»' fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. luihay János könyvkereskedése, hova a lap szellem! részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: I Szerkesztő : DOHAV FERENC | NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. Feloldotta a klsgyitlés a képviselőtestület határozatát a vágóhídi hütő építése ügyében. (A „Békés“ munkatársától.) A vármegye törvényhatósági kisgyülése folyó hó 10-én kedden délelőtt vitéz Eicsóy Ühlarik Béla dr. főispán elnöklésével ülést tartott. Az ülésen egyetlen felszólalás sem hangzott el, ngy hogy még 10 óra előtt véget is ért. A város vágóhídi gépíizemü léghűtőjének megépítése ügyében a következőkép határoztak: az alispán javaslatára a képviselőtestület határozatát feloldották. A város ugyanis úgy vélte a hütöház építésének anyagi problémáját megoldani, s határozatát a képviselőtestület ilyen értelemben is hozta meg, hogy a 30 ezer pengős költség fedezésére 10 ezer pengőt a hősök emlékművének alapjából, 10 ezer pengőt a vámos-úti alapból vesz kölcsön, mig a hiányzó 10 ezer pengő fedezésére a vármegyéhez fordul és pedig 5 ezer pengő kamatmentes kölcsönért s 5 ezer pengő segélyért. Az alispán a képviselőtestületnek ezt a határozatát feloldásra javasolta és pedig a következő indokok alapján: a város a hűtő- berendezés épitési költségeire a folyó évi költségvetésben 3 ezer pengőt már előirányzott s ugyanilyen összeget a jövő évi költségvetésbe is beállított. Hatezer pengője tehát már anélkül van, hogy kölcsönt vett volna fel. A további fedezetre vonatkozólag (A „Békés“ munkatársától.) Az utóbbi esztendőkben, alig volt a városban olyan tüzeset, hogy a tűzoltóságot valami gáncs ne érte volna. Hol a kivonulás késése miatt volt baj, hol pedig azért, mert a szerek nem voltak megfelelők, illetve mert nem működtek a szükségnek megfelelően. Perjési József tűzoltóparancsnok a támadások ellen azzal védekezett, hogy a költségvetés szűk keretei miatt nem tudja a tűzoltóságot fejleszteni s s nem hogy újabb szereket beszerezni képtelen, de még a régi szereket sem tudja úgy karban tartani, ahogyan az szükséges volna. Éppen az anyagiak szűkössége kényszeritette arra is, hogy a hivatásos tűzoltók létszámát, akkor, amikor pedig másutt mindenütt annak növelésére törekednek, lecsökkentette s önkéna következőket javasolja: a hősök emlékművének alapjából a város ne 10, hanem 15 ezer pengőt vegyen fel. Ezt nyugodtan megteheti s anélkül, hogy a kegyeletes cél megvalósítását veszély fenyegetné, mert hiszen a kölcsön a vágóhidi dijakból rövidesen megtérül, hamarabb, mint bármely más kölcsön, amit ebből az alapból felvettek. További háromezer pengőt a vámos-uti alapból vehet fel a hűtőberendezés építésére, mert jelenleg semmi olyan nagyobb útépítési programja nincsen a városnak, hogy az alap a kölcsönveendő 3 ezer pengőt ne nélkülözhetné. A hiányzó 6 ezer pengőért forduljon a képviselőtestület a vármegyéhez, amely az ebadó-alapból hajlandó a városnak segélyt adni. A kisgyttlés határozata értelmében tehát a vágóhidi hűtőberendezés megépítésének ügye ismét a képviselőtestület elé kerül, majd annak határozata ismét a kisgyiilés elé. ügy tudjuk, a város vezetősége már a legközelebbi közgyűlés elé viszi a hütöház kérdését, hogy a képviselőtestület újabb határozata mielőbb a kisgyülés elé kerülhessen s igy az építkezés megkezdése ne szenvedjen további halasztást tes és cserkésztüzoltókkal pótolta, abban a reményben, hogy a személyi kiadások megtakarítását a dologi szükséglet kielégítésére tudja majd fordítani. Attól eltekintve, hogy ez az uj rendszer nem vált be, nem hozta meg a remélt beruházási lehetőséget sem, mert a személyi kiadások megtakarítását nem lehetett felhasználni dologi kiadások fedezésére. Még 1924-ben történt pedig, hogy a belügyminisztérium kiküldött szakközegei tiizrendészeti felülvizsgálatot tartottak Gyulán s annak során megállapították, hogy a város tűzvédelme a követelményeknek nem felel meg. A tűzrendészet megalapozását és fejlesztését a miniszter a jelentés alapján el is rendelte, a rendelet maradéktalan végrehajtását azonban a város rendkívül nehéz anyagi viszonyai lehetetlenné tették, úgy hogy ma is vannak olyan hiányok, amelyek pótlására még 1924-ben jött a minisztertől rendelet. Megállapította továbbá a miniszteri bizottság, hogy a tűzvédelmi szerek is hiányosak s bár e tekintetben több intézkedés történt azóta, a felszerelés még mindig nem megfelelő. Amint azt illetékes helyen megállapították, feltétlen be kell szerezni egy motorfecskendővel felszerelt autószerkocsit, szaporítani kell továbbá a vizhordó lajtok számát is, mert a tűzoltóságnak az egyetlen 4 köbméteres viztartányon kívül más vízszállító eszköz nem áll rendelkezésére. Megállapította továbbá a bizottság, hogy a tüz- oltószertár is alkalmatlan jelenlegi formájában. A szerek nem egy udvarban, hanem csak veszteséggel megközelíthető helyeken, távol vannak egymástól, ami a gyors kivonulást szinte lehetetlenné teszi. Ez az oka annak, hogy a tűzoltóság a tüzekhez gyakran csak késedelemmel tud kivonulni. Perjési József tűzoltóparancsnok végül is ez év november végén átiratot intézett a város számvevőségéhez és kérte, hogy állapítsanak meg részére egy 10 ezer pengős költségelőirányzatot, melyből 1 drb. kizárólag a tüzőrség céljait szolgáló kismotoros fecskendőt, s egy autó szerkocsit szerezhessen be, anélkül azonban, hogy ez az összeg a más szerek beszerzésére beállított rendes költségvetési összeget érintené. A tűzoltóparancsnok kérelmét a vármegye tiizrendészeti felügyelősége is támogatta s terjedelmes előterjesztést intézett ez ügyben a vármegye alispánjához, statisztikai adatokkal támasztván alá a gyulai tűzoltóság felszerelésének hátrányait és kiegészítése sürgős szükségét. Hivatkozik az előterjesztés a közintézményekre, az 1200 ágyas állami kórházra, az ipartelepekre, felemlíti továbbá, hogy mig például Békéscsabán az átlagos tűzkár esetenkint 632 pengő, addig Gyulán 1213 pengő. De a vármegye más hasonló nagyságú községeivel, Orosházával és Szarvassal szemben is hátrányosabb helyzetben van Gyula. Ezekben a községekben a tüzoltószerek motorizálása már évekkel ezelőtt megtörtént, a tűzjelzés teljesen ki van építve s már autószerük is van. A 10 ezer pengős beruházási keretet a tűzrendészeit felügyelőség is elegendőnek tartja és pedig úgy, hogy ha abból egy használt, de jó karban levő autóalvázat vesznek alkalmi áron s azt, amint Orosházán is történt, házilag átalakítják autószerkocsivá. A fennmaradó összeg egy motorfecskendő beszerzésére lenne fordítandó, ami által a tűzoltóság olyan kivonulási szerhez jutna, amellyel a tüzekhez minden késedelem nélkül tudna kivonulni. A második évben meg lehetne oldani a taktikai követelményeknek lobban megfelelő szertár kérdését is, továbbá vízszállító hordókat is lehetne beszerezni. Harmadik évre maradna a motorfecskendő utolsó részlete, a tűzjelző .állomások fokozatos kiépítése és a tűzjelzés modernizálása. Végre talán sikerül modernizálni tűzvédelmi A modernizálás feltétele: tízezer pengő
