Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-05 / 99. szám
2 BÉKÉS 1985 dcember 5 csolná, a keresztény érzület és a nemzet érdeke is, hogy azok, akik vezető pozíciókban s hatalmon vannak, bárhol, tudatában legyenek az élet rövidségének s annak, hogy kérlelhetetlenül jön a halál. Ha nem akarják, hogy müveik elpusztuljanak az ő testi létükkel, ha nem akarják, hogy megrázkódtatások viharozzanak keresztül az utánuk következő életen, akkor az utánuk következő generációt szervesen kell beépíteniük a munkába anélkül, hogy azt mondanák rájuk: ez a fiatalság. Huszonkétéves ez az angol fiú Minálunk huszonnégyéves korukban lesznek nagykorúak az emberek és a mai helyzetben akkor kezdődik el kálváriájuk. Intantilitásban tartják őket, egyesületeket szerveznek számukra mint fiatalságnak s csak várjanak, várjanak, inig sorra kerülnek. Ne értessünk félre, nem azt mondja senki, hogy a fiatalság vegye át azonnal a hatalmat, üsse ki az előttük járó kezéből a vezetést, hanem egyszerűen annyit, hogy helyezzék el őket, már korán szoktassák az élethez, munkához, nehogy mohón kapjanak majd később a pozíció után. Igaz, hogy a huszonkétéves angol fiatalember előtt Egyiptom, India, Irak, Kina, Ausztrália, Kanada, Dél-Afrika, Szudán és az óceánok végtelen sége áll. A mi fiatalaink előtt bezárt határok. Ez azonban, ha jól szemügyre vesszük, nem számit. A kis nemzeteknek is megvan a maguk hivatása. S mert itt kisebb a lehetőség, nem ok rá, hogy a fiatalságot később «emeljék be sáncaikba». Nálunk a huszonkétéves fiatalemberek nagyrésze azzal van elfoglalva, hogy jókat mulat még, a mai időkben pedig vészesen közeledik egy nihilista blazirtság télé. Bizonyos hatások nyomán a komolyabbak egy része a nemzethalál víziójával játszik bűnösen, a többi pedig mint bálványokra néz a fölötte állókra : ő a csecsemő, azok a nagyok, neki szabad felelőtlennek lennie, játszhatik, nem törődik semmivel. Helytelenül cselekszenek azok, akik a fiatalságot ebben az állapotban tartják. A fiatalság nálunk a Kis Pajtás olvasóitól a negyvenkétévesekig tart. Azt kellene megváltoztatni, hogy a fiatalságnak ne legyenek külön céljai, hanem ott, ahol a «nagyok» vannak, találja meg s keresse meg elhelyezkedését, ott harcoljon, ott vitatkozzon erejét, amelynek szívósságát és talán még inkább lelki akaratát — mert — mint aki napról-napra ott ültem kórágya mellett, tanúságot tehetek róla — az tartotta fenn, sezt bizonyítja, az is, hogy alig jártányi erő mellett is folyton felakart kelni. Kimondhatatlan nagy szenvedései voltak, amelyekkel szemben a halál, mely mint a Bodokyakat — fájdalom — általában, őt is igen fiatalon, élte 41-ik esztendejében érte utói 1905 január 20-án reggel, valóságos megváltás volt. Ez volt az egyetlen momentum, a szenvedésektől való szabadulás, ami elmúlását némileg kiengesztelte. Bodoky Zoltán tisztviselői és országgyűlési képviselői minősége mellett a társadalomban számos előkelő tisztet is viselt. A vármegye közigazgatási bizottságának tagja, a gyulai ref. egyház presbitere, a békésbánáti ref. egyházmegye tanácsbirója és jegyzője, a békésbánáti ref egyházkerület képviselője, a békésmegyei kaszinó elnöke — és mint már említettem — a „Békés“ főszerkesztője volt. Haláláról a családon kívül a kaszinó, a „Békés“ szerkesztősége s az önkéntes tűzoltó egylet, amelynek szintén sokáig elnöke volt, adtak ki gyászjelentést. Kegyeletem megnyilatkozásával kapcsolatban ezekben ecseteltem a nemes Bodoky-család kiváló tagjairól való megemlékezésemet. * * * Epilógusul felsorolom — amint az rendelkezésemre áll — a Gyulán mintegy százhúsz esztendővel ezelőtt letelepült Bodoky Mihály leszármazottjait a következőkben : Bodoky Mihály kétszer nősült. Első neje Major Terézia, ennek halála után második neje annak húga : Zsuzsámra volt. Fia Bodoky Károly, ennek felesége Fodor Karolin. Gyermekei : Kálmán, (neje Winkler Ilona) és a «nagyok» vitatkozzanak ővele. Nem szégyen az a «nagyok» számára sem ha egy «zöldfülűvel» össze kell állniok, legfeljebb ha butákat mond, faképnél kell hagyni. De az utánuk jövő generáció csak úgy nő ki, ha szervesen foglalkoznak vele s ha nem engedik mint fiatalságot szabadjára Nem akarnak ők «fiatalok» lenni. A fiatalság nem jogcim, rém értékítélet. A generációkban mindig voltak és lesznek különbségek, hiszen az idő változik. Az egész, ha egy’ szerüsitjük : pedagógiai kérdés. Nemzetpedagógiai. S ez az, ami belőlünk évtizedek óta hiányzik. Urak vagyunk, gyermekeinket is urnák neveljük s egy ur majd megtalálja a helyét. Egy urnák elég lesz, ha későn fog bele a közélet mesterségébe. S az ur azonnal tehetséges is. *Fenti cikkünket az Újkor legújabb számából vettük át. Az Újkor egyik legbátrabb hangú folyóirata az ujszellemü magyar fiatalságnak. Fejszével agyonvertek egy öreg gazdát. A gyilkosnak egyelőre nyoma veszett. (A „Békés“ munkatársától.) Békés- nekültek s egyelőre nincs nyomuk. A csend- sámson tanyavilágának nagy szenzációja van. őrség a legszélesebbkörü nyomozást indította Tegnap reggel holtan találták tanyai házá- ' meg. A gyulai törvényszék vizsgálóbirája ban a hetvenkétéves id. Bokor Bálint gazdát. Fejszével verték agyon. A gyilkosok elmeosütörtökön száll ki a helyszínre, hogy a boncolást megejtse. Aki még beszélni is a gyógypedagógiai intézetben tanúit meg. [A „Békés“ munkatársától.) Lapunkban több Ízben irtunk már a gyógypedagó giai intézet nagyszerű eredményeiről, amelyeket a gyenge szellemi képességű gyermekek oktatása és nevelése terén ér el. Legszebb bizonyságai a sikeres munkának az évről-évre nyilvánosan megtartott évzáró ünnepélyek, amelyeken a növendékek meglepő szellemi haladásról és ügyességről tesznek bizonyságot. Nemcsak írni és ol vasni tanulnak meg, hanem kiképzést nyernek házimunkában, sőt a kézimunkázásban és szőnyegszövésben is, úgy hogy mikor elhagyják az intézetet, csökkent szellemiségük mellett is el tudnak helyezkedni az életben. A sok értékes eredmény között is azonban az a legértékesebb, amelyet egy kis cigánylánnyal értek el. Ez a kislány, amikor a gyógypedagógiai intézetbe került, még Jolán, Hoffmann Mihályné utóbbi gyermekei : Károly, (neje Szokolay Anna), Pál (neje Polner Zsuzsánna) Mária, Szekér Pálné, Rudolf (neje Batek Ella.) Hoffmann Károly gyermekei : Károly, Anna s Pál. Szekér Pálné Hoffmann Mária gyermekei : Tamás, Mária férjezett Töppler Györgyné, Károly és Paula. Deimel Lajosné Bodoky Ilona gyermekei : Ilona férjezett Erkel Béláné, Mária és Sára. Bodoky Mihály és neje Bodoky Erzsébet gyermekei : Ella férjezett Szilasy Ivánná, Lajos (nős Mucsi Erzsébettel), ezeknek fia György, továbbá jolán férjezett vitéz Domokos Lászlóné Id, Bodoky Mihály Major Zsuzsánnával való házasságából : Bodoky Terézia férjezett Ambrus Lajosné. Ennek leszármazottjai: Ambrus Sándor (neje Keller Julia) fiai : Ambrus Lajos (neje Ladies Klára) gyermekei : Tamás, Juliska s Lajos. Néhai Bodoky Lajos leszármazottjai : Bodoky Minály (nős Bodoky Erzsébettel.) Bodoky Zoltán (nős Keller Rozáliával) gyermekei : Gedeon, Ida, Mária és Adél. Hoffmann Rudolf gyermekei : Sári, Mihály és Pál. Erkel Béla gyermekei : Lajos, András és Zsuzsánna. Id. Bodoky Mihály legfiatalabb leánya: Bodoky Anna Gyöngyösy Benjáminná. Ennek gyermekei : Vilma férjezett Körös Kálmánná. Utóbbi gyermekei : Körös Etelka, Berta Dubányi Lászlóné, Klára, János, 'Etelka férjezett Czégényi Gyuláné, Gyöngyösy László (neje Boer Ilona) akiknek gyermekei Sándor (neje Gönczy Gizella) és Erzsébet. beszélni sein tudott s őt először nem is írni meg olvasni tanították, hanem beszélni kellett megtanítani. Öt esztendő telt el azóta, hogy Gyulára került, ma már azonban kifogástalanul beszél, egészen értelmes válaszokat ad a hozzá intézett kérdésekre s irni-olvasni is tökéletesen megtanult. Benn dolgozik a külső telep szövőmühelyében s nemsokára már el is hagyja az intézetet. A kisleány édesapja már régen meghalt, édesanyja pedig koldusszegény és súlyos beteg. Amióta Gyulára került a - kislánya, nem is látta. Csak néha-néha, amikor a növendékekről egy-egy csoportképet készíttet az intézet, éppen azért, mert legtöbb növendékhez szegénységük miatt évekig sem tudnak eljönni rokonaik, látja kislányát fényképen. Mikor a gyermek először irt sajátkezüleg édesanyjának, anyja nem akarta elhinni, hogy a gyermeke a levelet maga irta s levelet Íratott az intézet igazgatóságához s megkérdezte igaz-e, hogy az ö kislánya irt neki s igaz-e, hogy nemcsak ir és olvas, hanem beszél is már és dolgozni is tud ? Az igazgatóság természetesen azonnal válaszolt neki s közölte, hogy a levelet igenis a lánya irta s minden úgy igaz, ahogy azt a növendék tudatta. A szegény asszony azonban még mindig nem hitte, hogy amit Írnak, mindaz igaz s ezért, mikor az egyik filléres gyorssal egy ismerőse Gyulára jött, megkérte, hogy menjen ki a gyógypedagógiai intézetbe s nézze meg, győződjék meg saját szemével és fülével arról, hogy a kislánya tényleg beszél-e, ir és olvas-e s hogy tud-e dolgozni? Mikor aztán megvitték neki a hirt, hogy minden úgy igaz, ahogy azt a kislány és az igazgatóság irta, boldogsága határtalan volt s mindenkinek örömtől sírva újságolta, hogy Mélyen leszállított árak! Manikür és fésű kazetták a legszebb kivitelben és mindennemű pipere cikkek és illatszerek a 1 eg- olcsóbb árban a „Hattyú“ illatszertárban vásárolhatók. Hattyú illatszertár 402 4 10 Városház-utca I. sz.
