Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-04 / 98. szám
2 BÉKÉS 1935 dcember 4 dályainak elhárítása, a megszakadt külkereskedelmi kapcsolatok helyreállítása igen súlyos feladatokat rótt a kormányra. Agrártermelésünk piacképessé tétele, az értékesítési válság leküzdése, a búza árproblémája, a gazdaadósságok rendezése céltudatos agrár- politikát tett szükségessé. Nem lehetett elhanyagolni az ipar szempontjait sem, a gazdasági válság során leromlott szociális helyzet is enyhítésre és orvoslásra szorult. A pénzügyi politika három esztendejének mérlege azt mutatja, hogy 1931—32 óta az állami kiadások 211.6 millió pengővel, az államháztartási hiány pedig 1219 millió pengővel csökkent. A kormány az államháztartásban rendet teremtett, a költségvetésben megvalósította az őszinteséget és a realitást, a deficitet évről-évre csökkentette és biztos lépésekkel halad az állami háztartás egyensúlyának helyreállítása felé. Az autonómiák kiadásait a kormányzati ellenőrzés és felügyelet a négy év előttihez képest 100 millió, a községek kiadásait 9 4 millió, a közérdekeltségíi vállalatok kiadásait pedig 6 2 millió pengővel csökkentette, ami végeredményben a lakosság közterheit évi 115 millió pengővel mérsékeli. A Gömbös-kormány adópolitikájának az a szelleme és célja, hogy a közteher viselésben az igazságos és arányos adóztatás elvét vigye keresztül a nagyobb vagyon és jövedelem erősebb megterhelésével a kisebb vagyoni erejű néprétegek lehető tehermentesítése érdekében. A hitelpolitika eredményei is nagy jelentőségűek. A teljesen befagyott hitelélet merevsége megtört és a hitelellátás fokról fokra ismét megindul. A kamatteher igen lényegesen csökkent s ezzel enyhültek a a termelés költségei. A kormány agrárpolitikája átszervezte a mezőgazdaságot és ezzel azt a piacképes minőségi termelés irányában nagy lépésekkel vitte előre. Az értékesítési politika megállította a mezőgazdasági termények árzuhanását, a magasabb gabonaárakat állandósította. A gazdavédelem nyugalmi állapotot teremtett, a telepítés kérdésének uj szabályozása pedig önállósághoz segit uj gazdasági tényezőket. A magyar ipar számos ága is erőtelban közölt alapos és magvas cikkei a Tisza s Duna szabályozásról és egyéb vizszabályozási kérdésekről a nagy közönség körében is méltó figyelmet keltettek és nem csekély mértékben járultak az eszmék és nézetek tisztázásához. Mérnöki nagy tudásának talán legfrappánsabb bizonyítékát 1876 tavaszán mutatta be, mikor is a Duna vize annyira megáradt, hogy Pest városát az 1838-iki nagy árviz ismétlődése fenyegette. A veszedelem bekövetkezése csaknem minden pillanatban félhető volt. Akkor Bodoky Lajos, szaktársai álláspontjával ellenkezve, úgyszólván mindenkivel szemben saját felelősségére megnyitotta a soroksári Dunaágot és ezzel a legmagasabb árszínvonal jelentékeny csökkentésével megmentette a fővárost az ujabbi árviz félelmetes katasztrófájától. A főváros ezért díszpolgárának választotta és amikor 1885-ben alig 52 esztendős korában meghalt, a működése révén nagy vagyont szerezni képes lehetett, de szegényen maradott egyszerű, puritán életű férfiú családját, hálája jeléül soha senki által jobban ki nem érdemelt kegyadományban részesítette. A fővárosi lapok hasábokra terjedő közleményekben méltatták és gyászolták a jeles férfiú korai tragikus halálát. Szépirodalmi lapjaink legtekintélyesebbje, az azóta — sajnos — megszűnt „Vasárnapi Újság“ a halált követő számában arcképét hozta. A lap nekrológirója egy magasállásu mérnök és államférfi állítása szerint, szó szerint idézem : „Magyarország vízi ügyeit nem érte még olyan csapás, mint azt Bodoky Lajos elhunytéval sújtotta. De élete és munkássága ércnél maradandóbb emléket alkot nevének a hálás utókor számára,“ (Vége következik.) jesen fejlődött. A mezőgazdasági árszínvonal javulásával párhuzamosan sikerült számos közszükségleti iparcikkek áránál mérséklést elérni, ami az agrár olló nyílását megszüntette. Beruházásokkal és inséginunkákkal munkaalkalmak teremtődnek, utak épültek, vizi munkálatok kerültek elvégzésre, hidak épültek, a közlekedés modernizálódott. Mindezeknek eredményeként gazdasági életünk alapjai épségükben fenmaradtak. Megállóit a bizalmi válság és elhárult a gazdasági krízis további elharapózása. Az ország elindult a reformok útjára, amelyek a széles néprétegek jobb megélhetését, nagyobb kultúráját és szociális jólétét hivatottak valóra váltani. A nagyszámú hallgatóság érdeklődéssel hallgatta Rózsa Gyula előadását, majd megindult a vita, amelyet dr. Kovács Géza indított meg s abban a hallgatóság több tagja is résztvett. A következő vita-délutánt december 15-én tartják meg. Dr Scherer Ferenc ny. tanár Gyulaváros történetéről tart előadást. Kedden délben megnyílt a református iskola gyermekkonyhája, is. (A ..Békés“ munkatársától.) A szegény ískolásgyermekek ebédeltetési akciójából a református iskola is kiveszi a maga részét s keddtől kezdve minden nap 120 gyermeknek ad meleg ebédet. Az első ebéd kiosztásán, amelyet a templomban istentisztelet előzött meg, részt vett vitéz Ricsóy- Uhlarik Béla dr. főispán, vitéz Márki Barna dr. alispán és Varga Gyula dr. polgármester is, továbbá Harsányi Pál esperes és Tompa Gyula dr. ügyészségi elnök az egyház képviseletében s velük együtt a Lorántffy Zsu- zsánna Nőegylet vezetőségi tagjai. Az egybegyűlteket Némedi Lajos igazgató üdvözölte néhány keresetlen szóban. A gyermek a jövendő .Magyarország, mondotta s éppen ezért jól tudjuk, mivel tartozunk nekik és hazánknak. De ők is tudják, hogy miért rongyosak és hogy miért kisebb a kenyerük s azt is érzik, mit jelent nekik a szeretet gondoskodása. Harsányi Pál esperes a krisztusi sze- retetről beszélt üdvözlő szavaiban, megállapítván, hogy ezen a kis bensőséges ünnepen mindenki boldog. De legboldogabbak minden bizonnyal a megye fő- és alispánja s a város polgármestere, akik szociális szeretettől áthatva, szivükön viselik az egész megye és az egész város nyomorúságát. Szavai végén a gyeimekeket hálára és fokozott kötelesség- teljesítésre intette. Az üdvözlések után megkezdődött az ebédosztás, amelyet a főispán és kísérete hosszan elnézett. Az ebédtőzést a Lorántffy Egylet tagjai felváltva végzik. ' rtékes anyaga (A „Békés“ munkatársától.) Lapunk tegnapi számában részletesen beszámoltunk a Miivésztelep tárlatának megnyitásáról, magáról a képanyagról azonban helyszűke miatt csak mai számunkban tudunk ismertetést adni. Amit mindjárt elöljáróban megállapíthatunk, az, hogy a kiállított képek mind komoly művészi értékűek. Hogy az idén kevesebb helyi vonatkozású kép került bemutatásra, mint az előző években, annak magyarázata az. hogy a Müvésztelep tagjainak egy részét betegség akadályozta a munkában. E vismaior folytán bekövetkezett tárgyi vonatkozású veszteségért azonban kárpótol bennünket a képek lényegi értéke, a művészi nívó, amely ezt a kiállítást méltó folytatásává teszi az előzőknek. Mihalovits Miklóst az idén portréi reprezentálják. Rieger századosné, Czinczár De- zsoné és Szentes Károly főjegyző arcképei úgy megfestés, mint tárgyi hűség szempontjából nemes értékek, de kisebb képei, mint a „Trágyahordás“ is, szintén jellemző alkotásai a művésznek. Yiski János, aki a mai magyar művészetben az állatfestésnek kétségtelenül egyik legrobusztusabb erejű képviselője, az idei tárlaton is értékes sorozattal szerepel. De hogy nemcsak az állatfestés, hanem az emberábrázolás terén is kvalitás, azt „Bojtárfej“ című képének tiszta értékei bizonyítják. Aradi Edvi Illés Jenő idei csendéletei szintén méltó kiegészítői oeuvrejének. Mint minden évben, az idén is ad ízelítőt tájfestészetéből, s patakvizes tájképével ezirányu tehetségének ezúttal is értékes dokumentumát szolgáltatja. van a tárlatnak Thomasz Antal üde szinti, hangulatos képeinek az idén is nagy a sikere. Napfoltos utcarészletei, havas téli városrésze s érdekes, enyhe tónusu budaörsi tájrészlete tiszta értékei művészetének. Kiss Kálmán romantikus hangulatú tájképei, különösen a balatoni témájúak, sajátos színeikkel az idén is figyelmet keltenek s közülük már eddig is több talált vevőre. Helyi művészeink munkáiról lapunk következő számában adunk beszámolót. TELEFON 182 KIRÁLY“ telefon ma HAH6DS miWÉl Gyula, Báró Weuckheim Béla-utca 6. sz. 1935. december hó 3-án, 4-én és 5-én A film legnépszerűbb sztárja Clark Gable, Joan Crawford, Robert Montgomery föszerepl. EXMENYASSZONY A mai amerikai aranyifjuság szines pergő élete LÁTHATATLAN GÁRDA Főszereplők: BRIGITTE HELM, KARL LUDVIG DIEL. jn ■ Vasár- és ünnepnap Va2. 4- Vä7, 9- IC . hétköznap 3/44, l/é(, 9 óra. I. Süttrt JiM 5. szil ház, egy Törökzugi szőlő, az Aranyágban (az izraelita temető közelében) egy járandó eladó. Értekezni lehet Józsefváros, Part-utca 15. szám alatt. Endrész Jánosnál. 407 1-2
