Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-02-07 / 11. szám

2 BÉKÉS 1935 február 7 Újabb cikkel gyarapodott a gyulai ipari termelés: racketeket gyárt a Sal-féle bútorgyár (A „Békés“ munkatársától.) Lapunk egyik legutóbbi számában szomorú hangon irtunk a gyulai iparosság helyzetéről. Idéz­tük a gyulai iparos értesítő egyik mondatát, amely arra hívta fel az iparosokat, hogy ne csak elfogadni, hanem elolvasni is szíves­kedjenek az iparos értesítőt. Azt a megálla­pítást szűrtük le ebből a felhívásból, hogy az iparosságot gondjai annyira fásulttá tet­ték, hogy már a saját ügyei iránt sem érdeklődik. Amily szomorú hangon irtunk akkor a gyulai iparosság munkátlanságáról és desperáltságáról, éppoly őszinte örömmel regisztráljuk most azt, hogy egy gyulai ipartelep áttörte az ipari pangás frontját s műhelyeiben most ismét vígan futnak a gyaluk, dolgoznak a fűrészek s a helyiségek­ben a munkanélküliség nyomasztó csendjét a teremtő munka lármája váltotta fel. A ma­gyar iparos élniakarásának és leleményes­ségének ékes és vigasztaló bizonysága ez. Mint minden iparban, az asztalos ipar­ban is nagy pangás állott be már évekkel ezelőtt. Az építkezések száma a legminimáli­sabbra csökkent, butorrendelések sem történ­nek, mert a mai nehéz világban nem igen vannak olyan házasságok, hogy több szoba bútort is vinne a leány hozományként ma­Nivos, szép műsor keretében tartotta meg félévi hangversenyét a gimnázium zenekara. (A. „Békés“ munkatársától. > A gim­názium ének- és zenekara félévi szokásos hangversenyét folyó hó 2-án délután tartotta az intézet tornatermében. Őszinte örömmel láttuk, hogy a zenekar tavaly óta is sokat fejlődött s játéka Károlyi Gábor tanár lelket és lendületet jelentő karmesteri pálcája alatt mindegyre színesebb. Nyereségként könyve­lendő el, hogy a zenekar és a szólisták mel­lett a zongoranégyes uj játékformáját is meg tudta Károlyi Gábor tanár valósítani, ami a hangversenyek műsorának még az eddigiek­nél is több változatosságot kölcsönöz. A gimnáziumi zenekar lelkes dirigensé­nek lesz köszönhető, ha valamikor is majd ismét megalakul Gyulán a filharmóniai zene­kar. Ő neveli a fiatalabb generációt a zene számára, Ő olt beléjük lelkesedést s ő viszi magával a fiatalokat a zenei ismeretek vi­lágába egyre beljebb. Akik a zeneművészet ügyét a szivükön viselik és aggódva látják, hogy az orkesztrális muzsikának mennyire nincsen otthona Gyulán, azok igaz örömmel és meleg hálával veszik Károlyi tanár mun­káját. Megható, hogy a zenekari élet tüzét a gimnázium falai között milyen áhitatosan őrzi és táplálja. A zenekar értékes számai mellett nagy sikert arattak a szólisták, Gáli Ákos. Fel­gával, sem a polgárság nincs olyan helyzet­ben, hogy a mindennapi szükségleteken túl másra is tudjon még áldozni. Sál József butorgyáros kénytelen volt ezért üzemét szintén redukálni, sőt bizonyos időközökben majdnem teljesen szüneteltetni. A nyomasztó helyzet arra készteti az embert, hogy gondolkodjék : miként is segít­hetne magán, miképpen is tudna változtatni a helyzetén ? A tenniszjáték az utóbbi né­hány esztendő alatt rendkívül elterjedt. A tenniszütőket azonban nagyrészt külföldről importálják, ami nemcsak az országnak jelentett veszteséget a külföldre kerülő pen­gők miatt, hanem a játékosoknak is, mert a külföldi racketek igen drágák voltak s így a tenniszjátékot meglehetősen drágává tet­ték. Ez adta a gondolatot Sál József bútor- gyárosnak, hogy racketeket gyártson. Néhány kísérleti darab után a gyártás rövidesen meg is indult s eddig már többszáz darab telje­sen el is készült. A rendkívül csinos, szak­emberek által is prímának minősített racket- tek az import ütőknél mintegy 30 százalékkal olcsóbbak s jótállással kerülnek forgalomba. Bizonyosra vesszük, hogy a Sal-féle rackettek rövidesen közkedveltté lesznek s a gyár termelése jelentősen emelkedni fog. földi'/ Béla és Keppich György is, továbbá Masstiss János, akinek különösen a „La paloma“-t sikerült meleg tónusban megszó­laltatnia. Keppich György Beethoven g-dur szonátájának egyik tételét játszotta kotta nélkül s biztos, könnyed játékával feltűnést keltett. A zongoranégyes tagjai szintén dicséretet érdemelnek, elismerés illeti külö­nösen Läufer Györgyöt, aki a zongora négyesben és mint kisérő is, alkalmazkodó, tiszta játékot produkált. Gyula diák versé­nek szavalói közül Both Lászlót kell külön is említenünk, aki lendületesen, drámai erő­vel szólaltatta meg az irredenta költemény líráját és gondolatait. Mánássy Ferenc és Korács Zoltán az egyfelvonásos komédiában igen ügyesen játszottak. Az egész műsor és annak sikere Károlyi Gábor tanár lelkes zeneszeretetének, az ifjú­ság tehetségének és ambiciójának értékes eredménye. Élő Újság. Az Urleányok Mária Kongregációja 1935. évi február hó 10-én este 8 órakor az Ipartestület nagytermében Különleges Élő Újságot mutat be, az alábbi műsorral: 1. Vezércikket elmondja és táncolja egy gyulai diplomata ifjú. 2. A tárca rovatban ártatlanul cseveg a jelen és táncol a múlt négy gyulai szép delnő közreműködésével. 3. A Közgazdasági rovatban a nehéz helyzetet világítja meg Csurantó Gábor és okosan beszél hasonló dolgokról. 4. Mozi rovatban kilép a mozivászonból a 3 kis malac a farkassal. 5. Idegenforgalmi rovat tájékoztatja a közönséget, hogyan viselkedjék egy szálló­ban. G. A színházi rovat bő szórakozást nyújt. Egy jól összetanult együttes megtanít bennünket arra, hogyan lehet táncolva, hol fiatalnak, hol meg öregnek látszani. 7. Közoktatásügyi rovat keretében a gyulai legjobb diákok bemutatják a szakszem pótvizsgát. 8. A nehéz zene kedvelőinek slágert énekel egy művésznő. 9. Kozmetikai üzenetek az orról. 10. Gazdasági tanácsadóban szóhoz jutnak végül az állatok is, mindegyik a maga hangján. A Különleges Élő Újságot árulja Rik­kancs Böske, az egyes rovatokról felvilágo­sítást ad és meginstállom és mondogatja amit szükséges Kárujoá (Dr. Tóbiás Kornél) a székely góbé. Riporter: Grete Gárbó. A szerkesztésért és előadásért felel az Urleányok kongregációja. A Különleges Újság ára : 1 P. 80 fül. 40 fill. 20 fill. Jegyeket a kongregáció vezetőinél lehet kapni. műsoros délután a Pa Villonban, A Gyula Vezér Bajtársi Egyesület vasár­nap február 10-én délután 4 órakor a sze­génygondozás céljaira a pavillonban az alábbi műsorral előadást tart: 1. Ének négyes : Gombos János, Péczely Endre, Góg István, P. Nagy József. Vezényel Kertes György. 2. Szavalat. Előadja: Gombos János. 3. Hegedii-banjo kettős Előadja : Pé­czely Endre hegedű, Kertes György banjo. 4. Dr. Bakó József előadása. 5. Csurrantó Gábur farsangi csurran- tásai, avagy a panaszkönyv. 6. Tánc-szerenád. (Első előadás) Csőke Ferenc, Gombos János, Góg István, Péczely Endre, Pintér István. 7. Memento. Elmondja: Enyedi Gábor. 8. Vigjáték. (Premier) Előadják : Szol- noky Sándor, Pintér István, Gombos János, Góg István, Csonka István. 9. Orosztánc. Járja: Gombos János. 10. Opera imitáció ^Premier) Előadják: Góg István, Gombos János, Pintér István. Kórus. Zenekar. Konferál: Döbrentei József. TELEFONSZ KIRÁLY** TELEFON 82 HA8G0S FUSZIII1ÁZ Gyula, Báró Wenckheim Béla-utca 6. sz. 1935. évi február hó 6-án, szerdán és 7-én, esOtörtökön délután 3, 5, 7 és este 9 órakor, Budapesttel egyidöben, CHARLES DICKENS legnépszerűbb regénye KIS DORRIT filmre átdolgozva 10 felvonásban. Főszereplő ANNY ONDRA. Megelőzőleg HAXGOS UTIKALANDOK es FOX JOURNAL (A világ hangja)’ FILLÉRES HELYÁRAK ! FILLÉRES UELYiRAK ! ZÓNAELŐADÁSOK az első előadásokban a teljes műsor mérsékelt helyárral 20 —60 fillérig.

Next

/
Thumbnails
Contents