Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-01 / 96. szám
LXVII. évfolyam »6. szám. Vasárnap Gyula, 1935 december I Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér dírdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSAD ALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Hobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nens adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő : D0BAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik minden nap. A „Békés“ uj útja. Néhány nap előtt, araikor leírtuk azokat a sorokat, amelyekben hírül adtuk a Békés hü olvasóközönségének, hogy a mai naptól, december 1-től kezdve napilap lesz, hirtelen csend támadt a szerkesztőségi szobában. Behunytuk a szemünket és az volt az érzésünk, hogy szédületes merészségre vállalkoztunk. A közel 70 éves Békés otthagyja a kisvárosi hetilap régen megszokott s gondosan bejárt útját, uj utat vág magának s naponta viszi szét híreit olvasótáborának. A különbség nemcsak ez, nem egyedül a gyakrabban való megjelenés különbözteti meg a napilapot a hetilaptól, de élénkebben kell résztvennie a napi politika eseményeiben s abból a kritikai irányításból,' amely minden jó újság Jteladata, sokkal nagyobb részt kell kivennie, mint amennyit eddig kivett. Szabad-e ezt a lépést megtennünk ? A mai gazdasági viszonyok mellett, amely maga után vonta a lelkek szinte leírhatatlan nagy fásultságát, nem kockázatos ez a lépés ? És amikor igy tépelődtünk, az esti félhomályban, hirtelen belépett a szerkesztőségbe hajdan való Dr. Kovács István Békés vm. tiszti főorvosa, a Békés első szerkesztője. Nem szólt semmit, csak mint régi ismerős odament a könyvszekrényhez s mint klasszikus műveltségű magyar, nem modern, uj könyveket keresett, de kivette Berzsenyi- Dániel elegyes költeményeit, fellapozott egy oldalt, szép tempósan letette a szerkesztőség asztalára és eltűnt. Mi pedig olvastuk: „Merj 1 A merészség a fene fátumok Megvihatatlan zárait átüti S a mennybe gyémánt fegyverével Fényes utat tusakodva tör s nyit.“ És mertünk ! Ha valaha, úgy ma nem frázis de velőkig ható igazság, hogy a magyarság sorsdöntő napok előtt áll. Ebben a helyzetben nem félreállás, de tettrekész- ség a kötelező. Mindennap meg kell konditani az ólombetűk alkotta harangot, amelyet újságnak hívnak és hirdetni, hogy csak a nemzeti összetartás, az igazi komoly egység politikája, sőt több ennél: atérzése az, ami a magyar nemzetet ezen a válságos napokon keresztülviheti. Az a harc, amelyet most Afrikában vivnak, holnap átcsaphat a Földközi tengerre és holnapután ki tudja, nem dörögnek-e egész közel hozzánk az ágyuk. Mussolini, amint a külföldi lapok írják, a Brennert védő seregből már 50.000 embert vitt másfelé. Ma kiszámíthatatlan, ennek a hatása, mint ahogy kiszámíthatatlan, mi követ kezik akkor, ha Amerika, amint nagyon valószínű, a testvér angol-szász birodalom mellé áll és nem engedi meg az olaj és benzin bevitelét Olaszországba. Az orosz-német ellentétek napról-napra élesebben rajzolódnak ki, a német lapok, amelyek csak azt írhatják, amit Hitler kormánya megenged írni, nyíltan és őszintén megirják, hogy a német Drang nach Osten első állomása a lengyelekkel való megállapodás révén Ukrajna lesz. A cseh köztársaság öreg elnöke lemond és átadja helyét a fiatalabb és agilis Benes- nek. Mint valami nagy katlan, úgy forr Európa. Szörnyű kirobbanás lesz-e ennek a vége, vagy az ezer alkatrészből összetett folyadék lassan kihűl s szivárványszínű kristályokká jegecesedik ki belőle a béke ? A magyarság, mint a legárvább, a legkifosz- tottabb áll egyedül Európában. Ha a külpolitika eseményei nem is aggasztanák és nem is állítanák a lét vagy nem lét szörnyű problémája elé, akkor a statisztika számai merednek elébe felkiáltó jel gyanánt. Német statisztikusok kiszámították, hogy Európának 1960 körül minden valószínűség szerint hatszázmillió lakosa lesz. Ebből több mint háromszáz millió lesz a szlávság száma és körülbelül százötven millió a germánoké. Ebben a hatalmas szláv és német gyűrűben kell a magyarságnak megőriznie nyelvét és kulturáj t. Ebbe a gyűrűbe beállítva kell megmutatnia, hogy Európa egyensúlyának helyreállításához a megerősödött magyarságra szükség van. Mi lesz az útja ennek az egyensuly-helyreállásnak, vájjon összefognak-e Közép-Európa nemzetei, hogy elkerüljék azt a veszedelmet, amely vár reájuk, ha megmaradnak mai állapotukban, szétesett atomokként, azt senki sem tudja meg mondani ? A világháború és összeomlás nk után a romok eltakarítása és a nemzet felzaklatott lelkiállapotának m gnyugtatása volt az első feladat. Ma, hogy a nemzet teljes erővel tudja megoldani azokat a nehéz feladatokat, melyek Európa fentvázoit válságos helyzetével reá várnak, kétségtelenül belső átalakulásra, reformokra, van szükség. Jól meggondolt, átfontolt reformokra és meg kell biznunk Gömbös Gyulában, a miniszterelnökben, hogy ezeket a reformokat a nemzet hagyományainak, a nemzet tradiciós igazságérzetének megfelelően fogja végrehajtani. Minden reformkorszak tele van csalókkal, mondja Macaulay. A miniszterelnök ma bizonyára különösen vigyáz majd arra, hogy ezek szóhoz ne jussanak. Azt már sokszor hangoztatta, hogy semmiféle idegen példát nem utánoz, mert a reformok nem légüres térben fognak létrejönni, hanem azon a területen, amelyet a magyar alkotmányosság megszentelt. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy bár a német munkásság munkanélkülisége csökkent, de az összinunkásság keresete csaknem 20 százalékkal kevesebb, mint volt 1932-ben. Mi tehát a munkanélküliség megoldásában sem járhatunk német utón, mert a magyar munkásság életstandardja alacsonyabb színvonalon van, sajnos, mint a németé s ez már nem 20 százalékos, de egyszázalékos csökkentést sem bír el. Ezért van szükség jól átgondolt és megfontolt reformokra, hogy a megoldást ne külföldi példák nyomán, de saját erőnkből megtaláljuk. A reformokra való első lépés leghelyesebb útját már megmutatta Kozma belügyminiszter. Országos kőrútján, amely elvezette őt ide hozzánk Gyulára is, elsősorban a nép- egészségügy javítását célzó teendőket vitatta meg szakemberekkel. Disraelit Anglia nagy államférfiét egyszer kinevették, mert azt mondotta, egy szójátékkal elváltoztatott bibliai idézet kapcsán, hogy a legjobb politika : Sanitas sanitatum, omnia sanitas. Az egészség mindenekelőtt, fordíthatnék le röviden ezt a mondást, Kozma miniszter kiváló államtitkárának, Johan Bélának közreműködésével politikája tengelyévé ugyanezt tette. Az Angolbirodalmat ez a politika tette a világ első birodalmává s a népesség megóvása, a közegészségügy bölcs irányitása, az inség leküzdése adhatja csak meg ezt az alapot, amelyre a többi reformot építeni kell. Külpolitikai, gazdasági, népegészségügyi, közigazgatási problémák sokasága mered elénk s ezeknek a kérdéseknek helyes megoldásától függ a magyarság jövője. A Békés most már szakítva a régi szokással, napról- napra kiséri majd figyelemmel az eseményeket, napról-napra fog buzdítani és ha kell birálni. Régi hagyományai közül csak eggyel szakit, a hetenkint kétszer való megjelenéssel. Azzal, hogy a nemzeti összhangot, a társadalmi békét, a nyugodt egyenletes fejlődést és mindenek felett az igazságot szolgálja, nem, ez a hagyománya vezeti majd a jövőben is. A Békésnek, mint ezt egy nagy francia tudós mondotta el önmagáról sok évtized előtt, egy szenvedélye volt és marad és ez az igazság. Ezt az igazságot, egy porba sújtott, de feltörekvő nemzet igazságát hirdetjük most majd napról- napra uj erővel, de a 70 éves Békés törhetetlen meggyőződésével. G.
