Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-11-28 / 95. szám

2

B E K E 8

1935 november 28

követtek az elnöki székben. A fiókegyesület mindjárt kezdetben megalakította a kulturális és jótékonysági szakosztályait. A kulturális szakosztály a legszebb társadalmi munkásságot fejtette ki magas nívójú ünnepségeinek megrendezésével. A fiókegyesület működése lehetővé tette azt, hogy a jótékonysági szakosztály is eredményesen tudott dolgozni. Az előadások feles adományaiból összegyűjtött tőkéből támogatni tudta az egyesület a jó- magaviseletü tanulóifjúságot, tankönyvek, évvégi pénz- és jutalomkönyvek kiosztásával. A főiskolai hallgatókat tandijsegélyben részesítettük. Pályadijakat is tűztünk ki szép eredménnyel. Hangsúlyozni kívánom, hogy a szövetségi fiók felekezeti kicsinyes célokkal sohasem foglalkozott s ilyennel a jövőben sem fog foglalkozni, épen ezért minden magyar testvér támogatására szükség van. Sok még az akadály, amelyet le kell küzdeni, nem gáncsot várunk, segítséget kérünk minden magyar testvértől. Ha igaz magyar ember valaki, nem is lehet más célja, mint a Bethlen Gábor Szövetségnek: „hangya szorgalommal dolgozni folyton, szabad hazában, ezeréves Nagymagyarországban élni, Istennel, Istenért! A nagy tapssal fogadott, s helyszűke miatt csak dióhéjban ismertetett beszámoló elhangzása után Kapi Béla ev. püspök emelkedett szólásra 's méltatta az elhangzott beszámoló jelentést.

Az ilyen jubileumi beszámoló — úgymond — kettős arcot mutat. Az egyik visszafelé tekint a múltba, a másik előre tekint a jövendőbe. Annyi értéke van az ilyen jubileumi megemlékezésnek, amennyi értéke volt a letűnt 10 esztendőnek a munka szempontjából és annyi joga van a jövőbe tekinteni,

amennyi erőt érez magában hivatásának betöltésére. Szép szavakban méltatta ezután a fiókegyesület 10 éves, eredményekben gazdag munkáját, majd igy folytatta : „Mi akik itt állottunk a nemzetek sorában, amikor egy rettenetes világégés után összeroskadni láttuk ennek a nemzetnek dicsőséges múltját, mi tudjuk, hogy a tragédia oka nem a letiprás és nem Trianon voltak, hanem az volt a tragédia oka, hogy a nemzet elvesztette önmagát, amikor a saját templomának oltárképét tépte szét, amikor engedte kialudni a lelkében a nemzeti öntudat és hivatás érzetét. Következik ebből, hogy a nemzetnek nem volt sürgősebb feladata, mint a lelkek ébresztése. És ezt a nehéz munkát végezte és végzi a Bethlen Gábor Szövetség gyulai fiókja. Majd a felekezeti béke munkálásáról beszélt. Sok ji veszedelme lehet a magyar nemzetnek, de egyik sem olyan nagy, mint a felekezeti ? egyenetlenség.“ A gyönyörű, sziliben és \ tartalomban egyaránt gazdag beszéd után Harsányi Pál esperes mondotta az ő nagyszerű retorikai készségével a zárószavakat. Annak elhangzása után a díszközgyűlés a Himnusz eléneklésével véget ért.

A jubiláns ünnepség további fénypontja az ipartestület nagytermében lezajlott hangverseny volt. A műsor bármely pontját s bármelyik szereplőjét akamók is méltatni, mindegyikről csak a legnagyobb elragadtatás hangján írhatunk.

Mindent összegezve s röviden összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a szövetség elégedetten s örömmel tekinthet vissza az ünnepségre, amelyet fennállása 10 esztendős jubileumára rendezett.

A gyermekmenhely igazgatója Dr. Waltner Károly.

(A „Békés“ munkatársától.) Mint a ] hivatalos lap hétfői száma jelenti, a beltigy- I miniszter dr. Waltner Károly szegedi egyetemi rk. tanárt nevezte ki a gyulai állami gyermekmenhely igazgatójává. Waltner professzor a gyulai orvosok előtt már általánosan ismert, a szeptemberi orvosképző előadások kapcsán megnyerő modorban értekezett az akkor éppen aktuális dysenteria-kérdésről. Heim tanár oldaláról került a szegedi egyetemi gyermekklinikára, ahol hosszú éveken át működött Hainiss és Kramár professzorok oldalán, mint adjunktus, sőt a klinikát több. mint egy éven át önállóan vezette. A 42

Öntözött rétet létesít a

(A „Békés“ munkatársától.) A városnak a Galbácskertben, a gyakorlótér és a Paradicsommajor közötti részen van egy körülbelül 25 holdnyi részben feltört, részben pedig füves területe. Ennek a földterületnek közvetlen közelében húzódik a körgát árka, amelyben élővíz van. Ez a topográfiai helyzet adta a gondolatot, hogy a 25 holdas területet öntözni kellene.

Az Alsó Fehérkörösi Armentesitő Társulat amelynek igazgató főmérnöke, Kienitz Vilmos, egyik leglelkesebb hive, propagá- tora és szakembere az öntözésnek, a város mérnöki hivatalának felvételezése alapján már el is készítette a 25 hold öntözési tervét és költségvetését. Kedden a kérdést egy ad hoc értekezlet letárgyalta s kimondta, hogy az öntözést megvalósítják és pedig úgy, hogy 10 holdon burgonyát, káposztát és tengerit termelnek, 15 holdon pedig öntözött rétet létesítenek. A planiro- zás és csatornázás munkáját az inségmunkák

I éves, melegszívű professzor országosan ismert ! csecsemő- és gyermekgyógyász, kiváló tudós, aki sokéves külföldi tanulmányútjai kapcsán mindenütt megbecsülést szerzett a magyar orvostudománynak. Nemcsak sziikebb városunknak, de az egész vidéknek is nyeresége lesz itteni működése, ügy értesülünk, hogy a gyermekmenhelyen külön csecsemőgyermekosztályt is fognak felállítani, amely az állami kórház ezirányu régi óhajtását is meg fogja valósítani. A kinevezett uj igazgató folyó évi december elsején veszi át intézete vezetését.

város a Galbácskertben.

keretében végzik el s a jövő héten, ha kissé felszikkad, már meg is kezdik a munkát. A vizet a kőrgát árkából motorikus erővel emelik át az öntöző csatornába.

E kísérletnek szánt öntözés eredményei elé nagy várakozással tekint nemcsak a város vezetősége, hanem az egész gazdatársadalom. Az aszályos esztendők alapos leckét adtak a viz értékéről s kidomborították annak a jelentőségét, hogy mit jelent nem függeni az időjárás szeszélyétől s például csak takarmányozási szempontból is mit jelent a csapadéktól való függetlenség. Igen szerencsés ötlet és dicsérendő, hogy az öntözés megvalósítása terén a város maga jár elől jó példával s igy részt vállal abban a nagyjelentőségű, előkészítő munkában, amely feltétlen szükséges és máris időszerű ahhoz, hogy a Kiskörös vizszintfelemelésének megtörténte után a vízhasznosítás a kivánalmaknak megfelelően minél intenzivebben megindulhasson.

A gyulavári repül őhid a törvényszék előtt.

(A „Békés“ munkatársától). A nyáron, julius havában nagyon leapadt a Feketekőrös vize. A gyulavári uradalom fát szállított volna a sarkadi bérgazdaságnak s hogy megtakarítsák a Gyulán át vezető hosszú utat, elhatározták, hogy a sekély vizen zátonyra jutott komp felhasználásával repülő- hidat építenek. Az építéssel Kollámji József uradalmi erdész volt megbízva. A hid faanyagát a sarkadi bérgazdaság bocsájtotta rendelkezésre s a hidat meg is építették olyan formán, hogy a két partról repülő- hidat erősítettek a komp két végéhez.

A hid elkészült, de mikor az első kocsi átment rajta, az egyik gerenda nagyot reccsent. Ki kellett cserélni. Kollányi erdész, akit erdei szolgálata távol tartott a hidépitéstől, megbízta Köllüs Gábor kompost, válogassa ki a szükséges gerendákat azok közül, amelyek a komp gyulavári kikötője mellett voltak állandó készenlétben felhalmozva. Köllüs kiválogatott két megfelelőnek látszó gerendát és azokat beépítette a Vári felöli hid két szélébe.

Julius 25 én délben lettek kész a híddal és délután már jelentkeztek a vári fuvarosok azzal a kéréssel, engedjék át őket is a hídon. Megengedték. Köllüs Gábor, a kompos ott állt a hídnál és dirigálta a kocsikat. Az volt a parancs, hogy a hid közepén kell áthajtani.

Átment már vagy harminc szekér, amikor odaérkezett Pribék Mihály fuvaros. Szekere tuskóval volt megrakva, lehetett úgy tiz mázsa. Ráhajtott a hidra, maga a kocsi mellől gyalog hajtotta a lovakat. Kocsija nem szabályosan a hid közepén, inkább kissé jobb felé haladt, mire a sok fürdőző, akik ott nézték a műveletet a sekély vízben lubickolva, kiabálni kezdett: balra! Pribék balra is tartott, de kissé nagyon balra, úgy hogy a kocsi külső kerekei egészen a szélső gerendára jutottak. Egy pillanat telt csak el, amikor a gerenda nagy roppanással kettétört és a kocsi befordult a vízbe, Pribéket is magával ragadva.

A vízbe fordult embert, a lovakat is, hamar kimenteiték, de sérülése olyan súlyosnak látszott, hogy kórházba kellett szállítani. A gyulai kórház sebészeti osztályán kezelték hét napig, utána még három hónapig otthon, inig teljesen helyre állt és munkaképes lett. Súlyos izomszakadása volt.

Pribék kártérítésért polgári pert indított Kollányi József erdész, a hid felelős építője ellen, azonkívül súlyos testi sértésért is följelentette.

Kedden tárgyalta ezt az ügyet a gyulai törvényszék Ungvári-tanácsa. Kihallgatták Pribék Mihály sértettet, Köllüs Gábor kompost, dr. Karoliny Lajos kórházi főorvost törvényszéki szakértőt és Nagy Béla gyulavári ácsmestert, aki az elöljáróság utasítására a helyszínen vizsgálta meg a hidat és az eltört gerendát. Az ácsmester abban látja a szerencsétlenség okát, hogy a gerendában belül göcs volt és emberileg nem lehetett kívülről megállapítani, hogy a gerenda használhatatlan.

Kollányi erdész azzal védekezett, hogy amikor a megreccsent gerendát ki kellett cserélni, ő nagy elfoglaltsága miatt Küllöst bízta meg az uj gerenda kiválogatásával és beépítésével. A bajt az okozta, hogy Pribék nem a kocsin ült, hanem gyalog hajtott és szabálytalanul nagyon balra tartott a kocsival.

A bíróság bűnösnek mondotta ki Kollányit és gondatlan súlyos testisértés vétségéért 50 pengő pénzbüntetésre Ítélte, az ítéletet azonban felfüggesztette. Az Ítélet jogerős.