Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-11-10 / 90. szám
ü 1935 november 10 . BÉKÉS 3 A bölcsészettudomány tiszteletbeli doktorává avatják dr. Szalay József nyug. rendőrkerületi főkapitányt. (A „Békés“ munkatársától.) A szegedi Ferenc József-tudományegyetem tanácsa november 14-én az egyetem dísztermében nyilvános ülést tart s azon a bölcsészettudomány tiszteletbeli doktorává avatja dr. Ssalay József nyug. rendőrkerületi főkapitányt, a szegedi Dugonics-társaság elnökét. Ez a doktori diploma egy kiváló és lelkes irodalmi tevékenység érdemeinek elismerése. Szalay József irodalmi e's publicisztikai munkásságán kívül különösen azzal a lankadást nem ismerő, cselekvő tevékenységével szerzett kiváló nevet magának, amely - lyel a Szeged köré csoportosult délmagyarországi irodalom mai emelkedettségéhez juttatásában mindig az elsők között vette ki részét. Dr. Szalay József kiváló volt hivatali pályáján is, hiszen nagy közigazgatási tudásának és kifogástalan szolgálatának volt eredménye a rendőrkerületi főkapitányi állás, amelyet betöltött, de a zord rendőr-hivatás teljesítése közben is mindig egyetlen ideálja vezette : az irodalom és a könyv. Egész élete szorgalmával és áldozatával gyűjtötte össze országoshirü könyvtárát, pompás kötésű editio princeps-eit irigy csodálattal bámulják a könyv szerelmesei. A szegedi egyetem kitüntető elismerése itt Gyulán is őszinte örömet kelt, mert* Szalay József dr. városunkban kezdte köz- igazgatási pályáját. Itt volt aljegyző a vár- megyeházán és innen került főszolgabírónak Orosházára, A század elején lépett az államrendőrség szolgálatába, amit Hódmezővásárhely rendőrkapitányaként kezdett meg, majd Szegedre került, ahol hosszú, kiváló rendőr- kapitányi szolgálat után a rendőrkerület főkapitánya lett. Az irodalomnak tett érdemes szolgálatait a Dugonics-társaság, a szegedi irók és művészek egyesülete már elismerte akkor, amikor dr. Szalay Józsefet elnökévé választotta. Ezt az elismerést teszi most teljessé a tudományegyetem tanácsa azzal, hogy az irodalomnak ezt a kiváló és lelkes munkását és istápolóját a bölcsészettudomány tiszteletbeli doktorává avatja. Filléresgyors. November 17-én, legalább 500 utas jelentkezése esetén, filléresgyors indul Gyuláról Budapestre. Érkezés a nyugati pályaudvarra. Gyuláról indulás reggel 612, Budapestre érkezik délelőtt 10 20, Budapestről indul éjjel 0-40, Gyulára érkezik reggel 453. Jegyek ára Gyula, Békéscsaba, Mező- berény és Gyoma állomásokról 4 50 P. Mezőtúrtól SAO P. Gyuláról 5 kocsi indul és a 3. számú kocsi nem dohányzó. Jelentkezéskor jelzendő, hogy ki akar a nemdohányzóban utazni. ATTSf Naponta frissen csapolt sör wl M 61"Fii Zóna reggeli. MenürendA vidéki közönség kedvelt találkozó helye. 330 ö-io Patyolat tiszt © Hutfer SZINSZAPPAN Öntözések az Alsó-fehérkörösi Ármentesitő, Belvizszabályozó és Vizhasznositó Társulat területén. Irta : KIENITZ VILMOS igazgató főmérnök. V. Mivel azonban kétségtelen, hogy nemcsak Társulatunknál, hanem az egész Alföldön, a kevés vízzel működő öntöző berendezések terjedhetnek el nagyobb mértékben, mert a folyók vizének tárolására alkalmas hegyvidéket elvesztettük, s igy tárolás hiányában kevés a vizünk, a Társulat vezetősége e kérdés megoldásával is foglalkozott. Kísérleteket végeztünk hajóra szerelt vizlö- velő készülékkel, melynek motorját csutkagázzal tartottuk üzemben, s ezzel a csatorna mentén, melyen a hajó úszott, különböző növényeket permeteztünk. Kísérleteztünk továbbá oly vászon tömlővel, amelynek egyik vége egy szivattyúhoz csatlakozott, másik vége be volt varrva, s a viz a tömlő pórusain át jutott a növényzethez. E berendezést lucerna, répa és káposztafélék öntözésére használtuk. Az öntöző tömlőt időnként 1 — 1'20 m-el odébb kellett fektetni. A tömlő hossza 150 m. volt. Mindkét berendezéssel végzett kísérletek jó eredménnyel kecsegtetnek, mivel azonban a kísérleteket idegen területeken kellett végeznünk, amelyek nem feleltek meg mindenben a célnak, a termés- eredményeket nem állott módunkban ellenőrizni, mivel a készülékek üzeménél is voltak még kezdeti nehézségek, végleges eredményről még nem tudunk beszámolni. E készülékeket, nagyobbrészt régi gépeink felhasználásával, szintén a Társulat műhelyében állítottuk elő. Ezen műszaki természetű tapasztalatok előadása mellett, mely tapasztalatokat a Társulat területén működő öntözéseknél szereztük, s melyeknek az a célja, hogy a belőlük levonható eredményeket érdekeltségünk a a jövőben létesítendő berendezéseinél felhasználhassa, nem térhetünk el néhány más természetű adat és megfigyelés közlésétől sem. Bolgárkertészeteink főbb termelvényei a most záruló gazdasági évben a következők voltak : Zöldpaprika az öntözött terület 40 százalékán, káposzta 10 százalékán, vegyesek 50 százalékán. A főtermény eszerint a zöldpaprika. A kertészetek nagy része helyhez kötött, csak nagyobb gazdák váfadorolnak kertészeteikkel 3—4 évenként, s más-más területen rendezkednek be öntözésre. Mivel igy a kertészek legnagyobbrészt ugyanazt a földet művelik, nagyon gyakran kerül ugyanabba a földbe paprika, mely a földet nagyon egyoldalúan használja ki. Legjobb földjeinken, a régi vízfolyások mentén fekvő sárga, homokos iszapban is csak 3—4 évig termelhető dús trágyázás mellett paprika. Ezután a földben más növények jól termelhetők, de paprika nem. 4-5 évi pihentetés sem változtatja meg a földnek e tulajdonságát. E körülményből az következik, hogy ajánlatos volna bolgárkertészeteinkben a paprikatermelést csökkenteni, hogy váltógazdasággal minél hosszabb ideig jó termő erőben maradjon a föld. De ezt indokolja az is, hogy a Társulatnak tevékenysége folytán a jövőben sok uj öntözést fognak létesíteni, amelyekben előreláthatóan szintén nagyrészt paprikát fognak termelni, s igy a nagy kínálat le fogja morzsolni az árakat. Bolgárkertészeink más növényekkel is tudnak a földnek akkora hozadékot biztosítani, mint a paprikával s igy indokolatlan a tapasztalt egyoldalú termelés. Nagy hátránya e kis kertészeteknek az a körülmény, hogy minden kertész maga értékesíti a hetivásárokon a terményeket, hol a fő felvevők azok a kereskedők, akik azokat a fővárosba, s onnan részben a külföldre szállítják. Kertészeinknek szövetkezetekbe kellene tömörülniök, hogy terményeik értékesítésénél ne legyenek a helyi piacon ingadozó áraknak alárendelve, melyek legtöbbször lényegesen alatta vannak a budapesti áraknak. Sajnos a magyar széthúzás eddig megakasztotta a szövetkezési kísérleteket. Nagyon kevés történt nálunk ezideig a takarmánynövények öntözése terén, csak az idei takarmány hiány hívta fel gazdáink figyelmét annak előnyeire. E téren még igen sok tennivaló van, mert csak takarmánynövények intenzív művelése teszi lehetővé az állat- tenyésztést, s csak igy nyerhetnek gazdáink elegendő állati trágyát, melyre az öntözött területeken fokozott szükség van. Bőséges trágyázás nélkül nem lehet öntözni, mert enélkíil a földek hamar elveszítik termő- képességüket. A takarmánynövényeknek öntözése azért is bir fontossággal, mert nemcsak biztosítja az állandó termést, hanem kisebb területen lehet annyi takarmányt termelni, amennyi a A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület állandóan folyósít kölcsönöket, m 3 e betéteket legjobban gyömölcsöztet. I
