Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-11-07 / 89. szám
3 11)35 noveníber 7 mintegy 30 centiméterrel megmagasitsák. Ezt a magasitási munkát az idén, az inség- munkák keretében végzik el s a hozzá szükséges tőidet a még tavaly ásott halastó medréből termelik ki. A mintegy 10 ezer köbméter föld kitermelésével a halastó 1200 négyszögöllel lesz nagyobb. A munka 4—5 hétig fog tartani. A Szentpálgödörnél folyó munka befejezése után a feltöltést azonnal megkezdik, előreláthatólag tehát a jövőhét elején. A szabályozási munka nagy része itt ugyan már készen van, azonban a mederben jó homokra leltek s abból 5 - 600 köbmétert még ki akarnak termelni, úgy hogy a munka itt megszaporodott. A Kiskörös-meder szabályozása körül még minden csendes. A józsefvárosiak egy része még a mai napig sem mutat hajlandóságot, hogy a rendezéshez szükséges területet a városnak átengedje. Egy részük ugyan már jelentkezett s megadta beleegyezését, remélhető tehát, hogy a többiek is rövidesen csatlakoznak hozzájuk s igy ennek a városrésznek is megkezdhetik végre a szabályozását s egyben a törökzugi földeken építendő csatorna munkálatait. az Alsó-fehérköresi Ármentesitő, Belvizszabályozó és Vizhasznositó Társulat területén. Irta: KIENITZ VILMOS igazgató főmérnök. IV. Vízkivétel. A Társulat területén levő 157 öntöző- gazdaság közül 61 bolgárkerékkel, vagy más, járgányos vizemelő szerkezettel, 62 robbanó vagy villanymotorral hajtott szivaty- tyuval működött, 34 gazdaságban pedig bérelt motort használtak. A kisebb bolgárkertészetek, mint már említettem, a vízkivétel céljára robbanó motorokat, vagy néhány esetben villamos motorok által hajtott körszivattyukat, lóüzemü bolgárkerekeket használnak. Elterjedtek a járgánnyal hajtott, különböző gyártmányú vedres vizemelő készülékek is. E vizemelő készülékekkel a vizet 1-5—3 m. magasra emelik. A bolgárkertészeteknek legfontosabb alkatrésze a vizemelő készülék, mert annak beszerzési és üzemi költségén fordul meg az öntöző berendezés létesítésének, illetve gazdaságosságának kérdése. A legkisebb, benzinmotorral hajtott szivattyúnak és csővezetékének beszerzési költsége 1000 P. petróleum motorral hajtotté 1200 P, elektromos szivattyúé a vezetékek nélkül 600 P, bolgárkeréké felállítással együtt kb. 300 P, a vedres vizemelő készülékek beszerzése és felállítása, hol szivóakna létesítése nem kerülhető el, kb. 400 P. Legszívesebben a motoros szivattyúkat használják, mert szállíthatók és bárhol felállíthatok, s igy béröntözés is végezhető velük. A bolgárkerekek nehézkességüknél fogva mindinkább kimennek a használatból. A feltüntetett tájékoztató árakból látható, hogy egy 2—3 holdas kertésznek aránylag tekintélyes összeget kell befektetnie, ha öntözni akar. Ez az oka annak, hogy a bolgárkertészetek nem tudnak oly mértékben szaporodni, mint ahogyan ez kívánatos lenne. Az üzemi kiadások, a javítás és a kiszolgáló személyzet költségét nem számítva, tekintettel arra, hogy a használatban levő készülékekkel óránként 100 négyszögölet öntöznek meg, kát. holdanként a következők : Benzin motor üzeme 8—10 P. petróleum „ „ 5—6 „ elektromotor „ 6—7 „ B ÉKÉ S A bolgárkerekeknél és a járgányos viz- emelőknél a ló üzemi költsége, ha azt bérelni kell 4 P. Mivel azonban a bolgárkertésznek lovat úgyis kell tartania a terményeknek piacra szállítása végett, itt tehát a legtöbb esetben külön üzemköltség nincs. Az előadott adatokból látható, hogy a gépi erőre berendezett kertészeteknek, miután a terményeket 6—10-szer is megöntözik, tekintélyes üzemi kiadásaik vannak. Áll ez főleg a zöldpaprika termelésre. A kertészetek szempontjából legkívánatosabb az elektromotoros szivattyú olcsóságánál, egyszerűségénél fogva és azért is, mert kiszolgálást nem kíván. Utána következnek a petróleum üzemű motorok. Ilyeneket igen jó kivitelben készítenek a hazai gyárak, melyeknek hosszú az élettartamuk. Kár, hogy olyan indokolatlanul magas az áruk, s hogy e vidéken, hol nagy volna a szükséglet, nem teszik eléggé közismertté e gyártmányokat. Áruknak sem szabadna meghaladnia a benzinmotoros szivattyúk árát. A legelterjedtebbek a külföldi gyártmányú benzinmotorral egybeépített nagy for- dulatu szivattyúk, melyeket az alacsonyabb beszerzési ár, tetszetős, könnyű kivitel tett kedveltté, annak dacára, hogy nagy az üzemi költségük és aránylag kicsi az élettartamuk. Leginkább megfelelnének kis bolgárkertészetek céljára oly lóhajtásu szivattyúk, melyek olcsón volnának beszerezhetők és felállításuk sem volna oly körülményes, mint a bolgárkerekeké, vagy a vedres kutaké. Ilyenek azonban ezidő szerint nem kaphatók. Hogy mennyire hiányzanak e készülékek, mutatja az a körülmény, hogy a kertészek állandóan uj és uj megoldásokon törik a fejüket, amelyek közül egyik-másik igen elmés, de még nem felel meg a fenti célnak. A fentieknél nagyobb szivattyúkkal bírnak a nagyobb öntözések. Itt is vannak elektromos meghajtásnak, szivógázmotorral, benzin, petróleum és nyersolajmotorral meghajtottak. A legolcsóbb üzemüek a szivógáz- zal működők, valamivel drágábbak a nyersolaj üzemüek, majd a petróleummal, villanynyal és benzinnel meghajtottak. Legelterjedtebbek a gazdaságokban rendelkezésre álló traktorral hajtott, nagyobbrészt ócskavasként vásárolt szivattyúk. Mind e szerkezeteknek az a bajuk, hogy mind igen rossz hatásfokuak, a meghajtó motor által kifejtett erőnek csak 30—50 százalékát használják fel, ami a szükségesnek kb. kétszeresére emeli az üzemköltségeket. Egy kát. holdnak petróleum motoros szivattyúval való egyszeri beöntözése nem kerülhet többe 4 P-nél, a tényleges költségek azonban lényegesen nagyobbak. Az a körülmény, hogy a fent már tárgyalt berendezési költségek ezideig igen magasak voltak, s az üzem is drága volt, okozta azt, hogy öntözést keveset létesítettek. Ez indított arra, hogy a berendezési költségek csökkentésén kívül az itteni viszonyoknak megfelelő, jó hatásfokú szivattyút tervezzünk. A szivattyút terveim szerint a Társulat műhelyében több példányban elkészítettük, azokat az öntözés idejére a próba öntözőgazdaságoknak kiadtuk, ahol jól beváltak. Ezzel sikerült az üzemköltségeket is leszállítani. A tárgyalt öntözéseknél mindenütt a földeknek elárasztásával, vagy a víznek barázdákban való csörgedeztetésével öntözték a növényzetet. E rendszereknél azonban igen nagy a vízszükséglet, s ezért a jövő -szempontjából kívánatos volna a kevés vizet felhasználó permetező öntözéseknek elterjedése, hogy a rendelkezésre álló korlátolt mennyiségű vízzel minél több területet öntözhessenek. Sajnos, a Társulat 'területén levő összes. KÖLCSÖNÖKET FOLYÓSÍT házra és földre BETÉTEKET előnyösen gyümölcsöztet a Mi Hitem m gyulai fiókja. EIiADÓ 355 4-® BÉKÉSCSABÁN: Kistabán-utca 25 számú ház, Kastély-utca 3 számú ház. GYULÁN: Kossuth-tér 25 számú ház, Szt. László-utca 1 sz. ház. JÓ TŰZIFA KAPHATÓ! ~9© a konjuktura idején beszerzett drága permetező készülékeket leszerelték, mert körülményes és drága volt az üzemük, nehézkes a kezelésük, s aránylag kicsiny az a terület, amelyet velük öntözni lehetett. Hozzájárult még ehhez, hogy azokban a nedves esztendőkben, amikor nem öntöztek, a készülékek egyes részei, főleg a gumitömitések tönkrementek, s száraz években nem voltak üzemképesek. (Folytatjuk.) M I B £ K. Eljegyzés. Turay Magdolna és dr. Kosocsa Jenő jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Halálozás. Részvéttel vesszük Gyomáról a hirt, hogy Házy Imre dr, aki részben Gyulán, részben pedig Szarvason, hosszabb időt töltött a közigazgatás szolgálatában, hosszas szenvedés után elhunyt. Halálozás. Kern Andrásné W.ttmann Erzsébet józsefvárosi jómódú földmives asszony, folyó hó 5-én szivszólhüdés következtében hirtelen meghalt. A mindössze 40 éves asszonyt pár hét előtt súlyos csapás érte, fiatal férjezett leányának szintén váratlanul bekövetkezett halálával. Az e fölött érzett fájdalom tette beteggé s támadta meg szivét. Halála, épp úgy mint leányáé, mélységes részvétet kelt az egész városban Nyugodjék békében. A Józsefvárosi Szociális Misszió és a Katolikus Legényegylet bálja e hó 10-én este 8 órakor kezdődik a Göndöcs kerti pavillonban Belépő j gy a bálra S) fillér. A bálon katona-zene játszik. Békéssámson uj községi orvosa. Békéssám- son község képviselőtestülete október 28-án tartó.t ülésén egyhangúan dr, Zűrös Sándor gyulai kórházi alorvost választotta községi orvossá. Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán az Erzsébet Szeretetházban. Vármegyénk uj főispánja, aki minden karitativ, szociális értékű munka iránt melegszívű érdeklődést tanúsít, a napokban Szentes Károly főjegyző kíséretében megtekintette az Erzsébet Szeretetházat. Az otthont kivül és belől alaposan megszemlélte minden iránt érdeklődött s közel egy órát töltött részben a szegények, részben pedig az irányítást végző kedves nővérek között s az irodán. Távozásakor a látottak felett legteljesebb elismerését fejezte ki. A Katolikus Legényegylet és a józsefvárosi Szoc. Misszió által a göndöcskerti pavillonban e hó 10 én este 7 órakor rendezendő társasvacsorára jegy elővételben a józsefvárosi Szoc. Misszió titkárnőjénél és a Kar. Legényegylet dékánjánál kapható. Előjegyzést a vacsorára ugyancsak ők fogadnak el, péntekig. FÉNYKÉPÉSZETI CIKKEKET, filmet, í lemezt, gépet, — KÖLNIT, pudert, krémeket, - acélárut — fésűt nagy választékban a RCCK-drogériában. 339 3-10
