Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-11-07 / 89. szám
2 vármegyénk főispánját s megkértük, ő, mint legilletékesebb, nyilatkozzék a sajtó részére erről a kérdésről. Uhlarik Béla dr. főispán a következőket mondta : — Nagy csodálkozással olvastam a Magyarság cikkét. Érthetetlen előttem, hogy a Magyarság politikát visz bele az elemi csapások által kereset nélkül maradt lakosság- munkával való ellátásának kérdésébe is, s leközöl ilyen nyugtalanságkeltést célzó tudósítást anélkül, hogy az abban foglalt állítások valódiságáról meggyőződést szerezne. — Éppen a földmivelésügyi és a pénzügyminiszter urak nagy megértését dicséri, hogy a Hevesmegyében megindult újabb munkálatoknál 80 ezer pengő értékben körülbelül 500 békési munkás is kaphat keresetet. Egyáltalában nem számolt azonban „hivatalos kormányjelentés“ be arról s a belügyminiszter ur sem tett Ígéretet arra, hogy a békésmegyeiek Hevesmegyében 160 eser pengő értékű munkát kapnak. A 80 ezer pengős munkára ellenben már a belügyminiszter ur látogatása előtt megtörtént a munkáscsoportok beosztása. A belügyminiszter ur jóakarata folytán bocsáttatott azonban a fentemlitett 80 ezer pengőn felül még akkora összeg a rendelkezésemre, hogy az igy megindítható munkák munkabér értéke messze túl fogja haladni a Magyarság által felvett 160 ezer pengő értéket. — Nincs tehát nyugtalanságra oka Békésvármegye lakosságának, mert a kormány a legteljesebb jóindulattal és megértéssel óhajt segíteni a vármegye lakosságán. Megvagyok győződve, hogy sikerülni is fog ezáltal annyi munkaalkalmat teremtenünk, hogy a vármegye területén senki se maradjon kenyér nélkül. — Felhívom ennélfogva a vármegye lakosságát arra, hogy ne adjon hitelt a minden áron zavart és elégedetlenséget kelteni óhajtóknak s bízzék a kormány segítő kezében. Megvannak most már az anyagi feltétele! a józsefvárosi plébánia létesítésének. (A „Békés“ munkatársától.) Régi óhajtása a józsefvárosi katolikus híveknek, hogy városrészükön önálló plébánia létesüljön. Több mozgalom is indult már ezirányban, eredményre azonban nem tudott vezetni egyik sem, mivel az önálló plébánia létesítésének nem voltak meg az anyagi feltételei. K, Schriffert József halála után kedvező fordulathoz érkezett az önállósulási mozgalom, amennyiben az elhunyt egyik örököse, K. Schriffert László, örökrészéből alapítványt tett a létesítendő józsefvárosi plébánia céljaira, illetve halála utánra, addig ugyanis a haszon- élvezet az övé marad, felajánlotta, hogy a fenti célra K. Schriffert József utca 2 szám alatti házából és 94 hold lencsési-uti földjéből alapítványt létesít. Ajánlatát az egyház képviselőtestülete örömmel fogadta s a jóváhagyott alapitó oklevélnek az apostoli kormányzótól való visszaérkezése tUán jegyzőkönyvi köszönetét szavazott az alapitónak. Egyben kimondta, hogy a jegyzőkönyvből díszes kivitelű kivonatot, illetve emléklapot készíttet s azt az alapitónak iinnepies keretek közt adja át. Az átadás vasárnap délelőtt fél 12-kor történt meg K. Schriffert László lakásán. Báró Apor Vilmos dr. apátplébános, aki a tanácstagok kíséretében adta át az emléklapot, bensőséges, meleg szavakban mondott köszönetét az alapitónak értékes és egyházfejlödési szempontból nagyjelentőségű alapítványáért. BÉKÉS ‘ÍK55 n!íV<‘!Bl>i*s 7 Artézi kutat kap Ujgyula és a Munkácsy-utca kornyéke. (A „Békés“ munkatársától.) Az Uj- gyulán lakók már több Ízben hangoztatták, hogy ivóvíz ellátásuk nem kielégítő s nagy távolságokat kell megtenniük, hogy vízhez jussanak. Méltányolva helyzetüket, a város vezetősége elhatározta, hogy a mintegy 120 házas városrész számára ártézi kutat furat. A kutat, amely terv szerint 170 — 180 méter mélységű lesz, a Tinódi-utca végén fúrják meg és pedig rövidesen, úgy hogy 8-10 nap múlva már hozzá is kezdenek a munkához. Ugyancsak kap ártézi kutat a Munkácsy Mihály-utca alsó részének környéke is, mivel erről a részről is több Ízben érkezett már panasz a rossz vízellátás miatt. A kútfúrási ajánlatokat a mérnöki hivatal már be is kérte s a munka kiadása felett rövidesen döntés történik. A két uj ártézi kút megfúrásának csak úgy tudják módját ejteni, hogy a fúrásnál alkalmazandó munkások bérét a város fizeti és pedig az inségmunka-fedezet terhére. Ha ez nem állna módjában, úgy a kért kutak fúrásával még tovább is várni kellene, mivel a város anyagi helyzete nem olyan, hogy a költségvetés keretén belől áldozni tudna ezekre a bármilyen sürgős szükségü beruházásokra. Az egész város részvéte kisérte sírjához Márki Heddyt, a vasárnapi tragédia szomorú áldozatát. (A „Békés“ munkatársától.) Vasárnap kora reggel döbbenetes tragédia hire riasztotta meg a várost. A tragédia áldozata a huszonegyéves Márki Heddy, özv. Varga Gézáné Márki Kornélia nevelt leáuya, merénylője pedig Szabó József harminckétéves kereskedő- segéd, aki három pisztolylövéssel agyonlőtte a leányt. ' Szabó József szerelmével ostromolta Márki Heddyt s úgy látszik az elutasítás vitte szörnyű elhatározására. A gyilkosság elkövetése után Szabó önként jelentkezett a rendőrségen, a szerencsétlen urilányt pedig kivitték a kórház hullaházába és ott felboncolták. A rendőrség ezt a sajtóközleményt adta ki a tragikus esetről: 1935. november 3 án félkilenc és három- negyedkilenc óra között Szabó József gyulai T utca 10. szám alatti lakos Scheibert László papirkereskedő gyulai lakos menyasszonya lakásán, Part-utca 19. szám alatt megjelent s a konyhában öltözködési előkészületei közben talált Márki Hedviget rövid szóváltás után három revolverlövéssel agyonlőtte. Szabó József a tett elkövetése után önként jelentkezett a rendőrkapitányságon és őrizetbe, illetve előzetes letartóztatásba helyeztetett. A lefolytatott nyomozás után a tettes november 4-én 13 órakor a kir. ügyészségnek lett átadva. A gyilkosság inditó- oka Szabó Józsefnek Márki Hedvig irányában táplált reménytelen szerelme. A szerelmi tragédia fiatal áldozatát kedden délután félnégy órakor temették el a Szentháromság temetőben. Nagy résztvevő közönség gyűlt egybe a temető ravatalozója előtt feláliitott koporsó k rül s az egész város mély részvéte kisérte utolsó földi utján az életvidám, kedves leányt sírjához. * 364 Vadaskert-utca 36 sz. 364 1-2 A venni szándékozók a háztulajdonossal (Román-utca 28 szám alatt) értekezhetnek. Eltörte az édesapja karját, összeszurkálta az öccsét, egy hőnapi fogházat kapott. (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai törvényszék egyesbirája, vályi Nagy István dr. hétfőn délelőtt tárgyalta annak a botrányos verekedésnek a bünperét, amely ez év március 23-án éjjel játszódott le a Szentháromság temető csőszházában. Demeter Antal kőmivessegéd, akinek édesapja a Szentháromság temető csősze volt, március 23-án éjjel a Sebestvén-féle kocsmában összepofozkodott az öccsével, Jánossal, A kocsmai pofozkodás után, akkor éjjel még a Szent István-utcán és a kaszárnyánál Is összeverekedtek s Antal, aki ittassága következtében úgy látszik a rövidebbet húzta, bosszút esküdött öccse ellen. Tudta, hogy a fiú hazament a szüleihez, ezért ő is a temető felé vette útját s indulatosan zörgetett be a csőszházba. Mikor ajtót nyitottak neki, ocs- csének támadt, de az megint csak erősebbnek bizonyult s kilökte az ajtó elé. Antal ekkor dühtől tajtékozva csákányt kerített s döngetni kezdte vele a ház ajtaját. Mikor az ajtó kinyílt, a hozzá legközelebb álló alakra sújtott, azt gondolván, hogy az öccse. A hatalmas csákányütés azonban nem Jánost, hanem édesapját, az öreg Demeter Pált érte, akinek az egyik karja eltört az ütéstől. Utána a csákányt eldobta s kést rántva az öccsére támadt s összeszurkálta, úgy hogy őt is és édesapját is beszállították a kórházba. A verekedésért, aminek következtében egyébként az öreg Demeter Pál állását vesztette, súlyos testi sértés büntette címén eljárás indult ellene. A hétfői tárgyaláson Demeter Antal ittasságával védekezett s látszott rajta, hogy mélyen megbánta a temetőben rendezett garázdálkodást, A bíróság egy hónapi fogház- büntetéssel sújtotta jogerősen. Feltöltik a Bárdos környékét és gyümölcsfákkal telepítik he. (A „Békés“ munkatársától) A város által eddig végeztetett produktiv inség- munkák közül is messze kiemelkedik a Bárdos rendezése, szabályozása és a környékén levő nádasok és mocsarak megszüntetése. A szabálytalan rnedrii Bárdos a felismerhetetlenségig megváltozott s ma már nem hogy nem ékteleniti a várost, hanem valósággal megszépíti a városrészt. Két oldalt a medret feltöltötték s egy részén az idén már termeltek is káposztát, a többi részre vonatkozólag pedig az volt a terv, hogy beültetik nyárfával. Ezt a tervet a város most módosította, amennyiben nem nyárfával, hanem gyümölcsfákkal telepitik be a viz alól telszabadult területet, mivel azok nemcsak hogy frissítik majd a levegőt, hanem egyben majd hasznot is hoznak. Éhez azonban szükséges, hogy a íeltöltést még ZENE»I: 3>>! 1 ] A JÓ BOBNAK nem kell cégér!! C -í*lédí borpií.ce üzletvezetője : U OZOCSMk. Kitűnő tájborok kaphatók. 1 liter 62 fillér-
