Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-11-03 / 88. szám

LXVII' évfolyam 88. szám Vasárnap Gyula, 1935 november 3 Előfizetési árak : Negyedévre : detyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. ^tríietesi dij előre Hzeteudö. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dohay János könyvkereske­dése, hóvá a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Felelős szerkesztő: Szerkesztő : Egyes szám ára 10 fillér. DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön é s vasárna|). Nem hiába tekintettek a szegények várakozón a társa­dalom leié. Nem hiába indultak el a buzgó cserkészfiuk, s nyomukban a kocsik, hogy ruhát gyűjtsenek azoknak, akiknek nincsen miben menni a télnek. Nem hiába kopogtat­tak s nem hiába kértek : az ajtók és a szivek megtárultak s a sok használt holmi csak úgy hullott a boldog terhű kocsikba. Nemcsak ócska ruhákat adtak, hanem akiknek nem volt használt holmija, pénzt adott helyette. Nem kell tehát szégyenkezve mennünk az utcán, nem kell lesütött szemmel belépnünk a templomok ajtaján. Nem kell szégyenkez­nünk Isten, önmagunk és egymás előtt, hogy csak puszta ige a szánkon a krisztusi sze­retet, s hogy belevesztünk az egoizmus szűk világába. Nyugodtak lehetünk lélekben és boldogok szivünkben, megtettük azt, amire a telebaráti és a magyar testvéri kötelesség intett. Adtunk azoknak, akiknek nincsen, akiknek javait közöttünk, a szerencsésebbek közt osztotta ki Isten, hogy érdemet szerez­hessünk a testvéri megosztással. Nem lesz hát senki a városban, aki panaszos szemek­kel néz majd téli kabátunkra, aki fázik, mig mi melegen beburkólózva sétálunk a vidám hóesésben. Mindenki érezte kötelességét, hogy adnia kell s mert volt aki nem adhatott ruhát, pénzben rótta le nemes adóját. Nem áll meg tehát a súlyos vád, hogy a társadalom kö­zömbös, hogy a magyar testvériség nem terjed túl a szólamokon és hogy segítő ere­jében már annyira kimerült, hogy semmi nyomorúság sem tudja már adakozásra bírni. Mindenki szegény, de mert szegény, és mégis mindenki adott, mutatja, hogy nem szakad­tunk el egymástól s közel vagyunk egymás­hoz nemcsak a templomi padban és amikor a himnuszt énekeljük, hanem túl a templom küszöbén és túl a lobogós ünnepélyeken is. Csak végig kell böngészni az adakozások listáját: a buzgó igyekezet tanúbizonysága. Mindenkiben megszólalt a szeretet parancsa, s mindenki adott, hacsak egy-egy rossz ha­risnyát, vagy talán egy csacska hasznú ke­ménykalapot is. Pedig nem bíztunk megunk- ban, aggódva indítottuk útnak a vidám cserkészfiukat és az üres kocsikat, félvén nem jönnek-e majd szomorúan vissza a fiuk és üresen a kocsik, lesz-e majd terhük, ami könnyűvé tegye a szivünket? Elmúlt a szo­rongás, felváltotta az öröm, pirosbetüs nap lett a vasárnap igazán, pirosbetüs az öröm piros szinével, s megszentelt nap magszen­telve a cselekvő szeretettel. A sok sok öreg holmi nagy garmadában várja most már a kiosztást, várja, hogy a mi örömünk után a szegények örömévé legyen. Hogy lehessen rendeltetés és élet, melegség testen és leiken s még szorosabb kapocs ember és ember, magyar és magyar között. Hü város vagyunk mi is, civitas fidelissima, hűségesek az evan­géliumhoz és magyarságunkhoz, hűségesek ahoz az úthoz, amely kötelező testamentom- ként szállt reánk és amely egyedüli kiút a mai szomorú világból. Az egész vármegyében bizalommal és szeretettel fogadták Kozma Miklós belügyminisztert. (A „Békés“ munkatársától.) Leveldi Kozma Miklós belügyminiszter, amint előző számunkban megírtuk, szerdán délelőtt kíséretével autón Gyuláról Dobozra ment. Onnan Vésztőre, Szeghalomra, Körösladányba, Köröstarcsára, Békésre és Mezőberénybe autózott, majd délután 3 órakor visszatért Gyulára s részt vett a főispán által adott ebéden. Ebéd után a miniszter azonnal ismét autóba szállt s Békéscsabára ment át, ahol a városházán küldöttségeket fogadott. A békésmegyei körút utolsó állomása Szarvas volt, ahol a fogadtatások után Kozma | Miklós miniszter és kísérete vacsorán vett részt, majd éjjel negyedegy órakor autón visszatért Budapestre. Johann Béla dr. állam­titkár Szolnokon kiszállt autójából és ott maradt, hogy másnap vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót több közegészségügyi intézmény szemléjére elkísérje Vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán, vitéz Márki Barna dr. alispán és Domokos Károly dr. főispáni titkár szerdán éjjel fél­kettő órakor érkeztek haza Gyulára a vár­megye autóján. A jövő hét elején az egész vármegyében megindulnak az inségmunkák. (A „Békés“ munkatársától.) Amint már hírül adtuk, Békésvármegye agilis főis­pánjának közbenjárására egy Heves megyé­ben induló közmunkánál békésmegyei kubiku­sokat alkalmaznak. Ugyancsak az ő közben­járására a Magyar Általános Útépítő R.-T. is alkalmaz békésmegyei munkásokat és pedig a várpalotai útépítésnél 25 embert, úgy hogy a Heves megyébe menő 150 emberrel együtt 175 munkanélküli jut keresethez a megye területén kívül. Az inségmunkák egyébként hétfőn az egész vármegye területén meg­indulnak. Újabb 100 mázsa vetőmag a főispán közbenjárására. (A „Békés“ munkatársától.) Tótkomló­son és Békéssámsonban a földmivelők egy része, különösen az OFB földek tulajdonosai, az aszálykár következtében igen válságos helyzetbe jutottak s az a veszély fenyegette őket, hogy nem tudják bevetni földjeiket. Szorult helyzetükről vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán is tudomást szerzett s ügyüket Mennyit ivott Gyula (A „Békés“ munkatársától). A gaz­dasági helyzet súlyosságát és a megélhetés válságát mindenki érzi és hangoztatja. Drága a kenyér, nincs rendes kereset s bizony igen sokszor még a legszükségesebb dolgok beszerzését is kénytelen k az emberek el­halasztani. Önként felvetődik tehát a gon­dolat, hogy amikor mindenki panaszkodik s a szorosan vett élelmezés és ruházkodás biztosítása sem megy minden nehézség nél­kül, sőt vannak, akiknek a mindennapi be­tevőre sem futja, mennyit költ a város la­kossága olyan dolgokra, amelyek nem fel­tétlen szükségletei az életnek ? Mennyit költ például italra, mi az a mennyiség, amit elfogyaszt s mi annak a forgalmi értéke ? magáévá téve, illetékes helyen közbenjárt s kérte, hogy részükre vetőmag-kölcsönt adja­nak. A közbenjárás eredményekép a földmi- velésügyi minisztérium a napokban a tót- komlósi OFB földtulajdonosok részére 70, a békéssámsoniak részére pedig 30 métermázsa kölcsön-vetőmagot utalt ki kivételesen. az év első felében? Ez év első felében Gyulán megittak több, mint 2 ezer hektoliter bort, 205.028 litert. Szilvóriumot, barackpálinkát és tör­kölyt megittak összesen mintegy 5700 li­tert. Sörből 8500 liter fogyott, mig likőr­ből 1700 liter. Ha a bor literjét 80 fillér­jével, a snapszét 2 pengőjével, a sörét 1 pengőjével és a likőrét 2 pengő 80 fillér­jével számítjuk, akkor több, mint 180 ezer pengő jön ki. Az idén tehát julius elsejéig 180 ezer pengő áru ital szaladt le a la­kosság torkán, ami a félesztendő 180 nap jára elosztva napi ezer pengőt jelent. Érde­kes, hogy a választási kampánynak az ital- fogyasztás statisztikájában jóformán semmi nyoma. Száraz és józan volt a választás. I T

Next

/
Thumbnails
Contents