Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-10-27 / 86. szám
1935 október 27 BÉKÉS 3 Öntözések. az Alsó-fehérkörösi Ármentesitő, Belvizszabályozó és Vizhasznositó Társulat területén. Irta: KIENITZ VILMOS igazgató főmérnök. Az Alsó-fehérkörösi Ármentesitő, Belvizszabályozó és Vizhasznositó Társulat 189G-óta foglalkozik öntöző gazdaságoknak vizzel való ellátásával, melyet az Élővizcsa- torna, a Gerlai-holtág és a főlecsapoló csatorna medréből szolgáltat ki. E csatornák mentén ezideig számos bolgárkertészetet és több mürétet rendeztek be, amelyek tulajdonosaiknak száraz és nedves években egyaránt egyenletes, bő termést biztosítottak. Az öntözések részére vizet a Fehérkö rösből és a Csohosból nyerünk, a Fehérkörösből a gyulai duzzasztó segélyével, a Csohosból pedig a nagypéli fenékgáttal. Száraz években a Fehérkörösnek, s ezzel a Csohos- nak, mely az előbbibe ömlik, teljes vizmeny- nyiségét az Élővizcsatornába vezetjük. Az Elővizcsatornának el nem használt vize Békés alatt ömlik a Kettőskörösbe. Ezen visszavezetett víznek mennyisége szabja meg a határát annak, hogy mily mértékig fejleszthetjük a Fehérkörös vizének felhasználásával működő öntözéseket. Az 1932, 1934. és 1935. években, amikor a Fehérkörösben a nagy szárazság miatt rendkívül kevés viz folyt, megmértük az Élővizcsatornába bevezetett s abból kivezetett viz mennyiségét. A bevezetett viz másodpercenként 900 1., a Kettőskörösbe visszafolyó pedig 750 1. volt, a felhasznált, az elpárolgó és elszivárgó viz mennyisége tehát másodpercenként 150 1. A felhasználható viz mennyisége másodpercenként még kb. 300 1., ami mellett az Élővizcsatorna alsó szakaszán kielégitő vizfelfrissülés történhet. Ezen vízmennyiség a nálunk elterjedt árasztó rendszerű öntözés alkalmazásánál is további 1000 kát. hold megöntözését teszi lehetővé. Ezen megállapítás indította a Társulat vezetőségét arra, hogy az öntözések további fejlesztésére vonatkozó tevékenységét kifejtse, s vizet ne csak a fent emlitett csatornák mentén, hanem egyebütt is szolgáltasson. A vízszolgáltatásnak, műszaki szempontból a legjobb módja az lenne, ha a Társulat a vizet a folyóból kiszivattyúzná s az ártér legmagasabb részén töltések közt vezetné, hogy mindenhova el lehessen anélkül vezetni, hogy újabb szivattyúzás szükséges volna. Ez azonban oly óriási befektetést tett volna szükségessé, amely mellett csak nagyon magas vizdijakkal lehetne a vizet szolgáltatni Kénytelenek voltunk azért azon kézenfekvő megoldáshoz nyúlni, hogy meglevő belvízcsatornáinkat lássuk el vizzel, amelyekből az érdekeltség szivattyúzással meríti a vizet. Hátránya ezen vizvezetésnek az, hogy a bel vízcsatornák a társulati ártér legmélyebb részén épültek, mert itt kell a belvizeket összegyűjteni, s igy korlátolt az öntözhető terület kiterjedése. A Társulat területén az a körülmény, hogy a Fehérkörös vizét felduzzasztjuk, lehe tővé teszi azon csatornáinkat vizzel ellátni, amelyek oly mélyen fekíisznek, hogy a duzzasztott viz bennük felhatolhat. Ez ideig a következő csatornákat láttuk el vizzel: A Fehérkörös balpartján : a kis- péli csatornát 1 km., a gyulai-lecsapolú-csa- tornát 9, a főlecsapoló-csatornát 5, a YI. számú csatornát 3, a VII. számú csatornát 14, a fényesi csatornát 36, és a borjuréti csatornát 0-5, összesen 23'G km. hosszban. A Fehérkörös jobbpartján, a Fehérkörös és Feketekörös deltájában: a gelvácsi-csat.or- nát 3 km., a gelvács-sitkai-összekötő-csatornát 1*5, a homoródéri-csatornát 17, a sitkaifőcsatornát 2, a sitkai-icceéri- összekötő csatornát P9, az icceéri-csatornát 24 és az j icceéri I. sz. mellékcsatornát 0'2, összesen 12'8 km. hosszban. Ezen csatornák mentén mindenütt használták a vizet, kivéve a gyulai-lecsapoló- csatornát, amely a sándorhegyi szőlők alatt, s a Pejréten folyik, s a VI. és VII. sz. csatornákat, melyek a Tavaszrétre vezetik a vizet. A csatornák mentén részben végleges, részben ideiglenes u. n. próbaöntözések létesültek. Ezeken kívül készen álltunk még összesen mintegy 15 km. csatorna hosszban vizet szolgáltatni, ha arra igénylő jelentkezik, akiknek híján e csatorna szakaszokat elzártuk, hogy ne pazaroljuk feleslegesen a vizet. A jövő évben a fent felsorolt csatornákba újból vizet bocsátunk és ezeken kívül vizzel látjuk el az alábbi csatornákat is, ha arra jelentkezők lesznek. A gyulai határban : Az icceéri-csatorna az Oláhréten a fődülőig, továbbá a sárkadi úttól a Szanazugig. A sitkai-főcsatorna a Körös erdőtől a feketekörösi szivattyútelepig. A békéscsabai határban : Az alvégi-csatorna, a borjuréti-csatorna. A békési határban: A gyuriréti- csatorna Sikkonytól a csabai határig. Vizzel láthatnók el a Gerlai-holtágból a pósteleki csatornák nagy részét, ha a gerlai hidra egy kis duzzasztót építenénk, s azzal a vizet Póstelekre visszaduzzasztanók. E csatornák hossza kb. 15 km. Ha figyelembe Vesszük, hogy az Élővizcsatorna és a Gerlai-holtág, melyekben 1896 óta tartunk rendes vízfolyást, összesen 52 km. hosszú, azon csatornák hossza, melyek mellett vizet szolgáltathatunk, kb. 51 km., úgy összesen 103 km. csatornának mindkét partján tudunk az érdekeltségnek vizet rendelkezésére bocsátani. A belvízcsatornákba csak korlátolt meny- nyiségü vizet tudunk vezetni, mert a Fehérkörösben csak oly magasra lehet a vizet duzzasztani, hogy a csatornákba 50—60 cm-nél magasabb viz nem hatolhat fel. A folyó évben végzett vizmérések szerint másodpercenként kb. 50—60 1. viz folyt a csatornákba, Ezen körülmény folytán a csatornák mentén csak kisebb szabású öntözéseket, 5 — 20 kát. holdas bolgárkertészeteket lehet létesíteni. Kivételt azon helyek képeznek, ahol a csatornák vizét a csatornák közelében fekvő gödrökben tárolni lehet. Az Élővizcsatorna és a Gerlai-holtág mellett nincsen akadálya nag}mbb öntözések létesítésének sem, természetesen azon feltétel mellett, hogy mai berendezésünkkel legfeljebb további 1000 kát. holdat tudnánk vizzel ellátni. A Társulat területén a folyó évben 157 öntözőgazdaságban összesen 771 kát. holdon öntöztek és pedig: Békésen 12 gazdaságban 25. Békéscsabán 59 gazdaságban 419, Dobozon 14 gazdaságban 147, Gyulán 68 gazdaságban 146, Gyulaváriban pedig 4 gazdaságban 24, vagyis összesen 771 holdat. A bolgárkertészetek az idén kitünően beváltak, egyrészt mert a növények az állandó melegben jól fejlődtek, másrészt mert a terményárak az öntözetlen kertészetek elmaradt hozama miatt igen magasak voltak. E kertészetek legfőbb terménye a zöldpaprika, de termelnek paradicsomot, káposzta- féléket és kisebb mértékben tavaszi primőröket is. Újabban mind inkább tért hódit a burgonyának öntözéssel való termesztése. Vidékünk zöld paprikája elsőrendű minőségű, zamatos ize, ragyogó fénye keresett cikké teszik a budapesti és a külföldi piacotökéletesen szépnek, igazán ápoltnak lenni! Az új Elida Ideál Krém „Hamamelis, v i r g i n i c a” tartalmánál fogva kisebb borhibákat, bőrtisztátlanságot eltüntet és meggátolja Mindennél jobban — segít a pórusok túltágulását. aZ UJ ZSIRTALAN kon. Junius, julius hónapokban és augusztus első felében nagy a piacok felvevő képessége, később kisebb. Éhhez viszonylik az ára is. 1 kát. holdon kb. 80 — 100 q paprika terem, melyet az utóbbi években 10—14 P átlag árban lehetett értékesíteni. Tekintettel ezen nagy hozamra, a jövőben sokan kívánnak paprikatermelésre berendezkedni, ami az árakat előreláthatólag le fogja nyomni. A káposztafélékből nagyobb mennyiségben őszi káposztát termelnek, mely a primőrök után ültetve a földnek kétszeres kihasználását teszi lehetővé. Termése kát. holdanként kb. 150 q. Burgonyaöntözéssel bolgárkertészeteink az idén foglalkoztak első Ízben nagyobb mértékben. Egyik kertészetben megmértük, s kát. holdra átszámítottuk a termés eredményt. Az öntözött területen 140 q., mig az öntö- zetlenen 59 q. burgonya termett. A termő talaj könnyű homokos iszap. Öntözni csak kétszer kellett. (Folytatjuk.) __Mielőtt rádiót vásárol győződjön meg az 1935 — 36 évi uj typusok meglepő teljesítményéről. Gyári föelárusitó BEKKERrANTAL. 283 vő-*
