Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-09-01 / 70. szám
LXVII. évfolyam TO. szám. Vasárnap Gyula, 1035 szeptember 1 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. *rdeté8i dij elcir“ fizeteedci. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok ne« adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Szerkesztő : NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Semmi értelme, de semmi eredménye is, hála Istennek, annak a politikai fenekedésnek, amelyet bizonyos ellenzéki oldalról a kormány ellen folytatnak. Belekötnek minden intézkedésébe, minden tervébe, elfecsérelvén vele azt a komoly ellenzéki erőt, amelyre pedig a gondos és éber kritika gyakorlásához komoly szüksége volna a parlamentáris életnek. A kákán való csomókeresés világrekordját szándékoznak, úgy látszik, felállítani, vagy ha már felállították, megjavítani. Eleve nem jó semmi, amit a kormány tesz s bármikor hajlandók megesküdni, hogy a kormány egyetlen jövőbeni ténye sem lesz jó, kivéve azt, amikor majd lemond. Pedig a derékhad vezérkara nem is olyan régen még teljesen azonosította magát a kormány programmjával, mindössze azt a szépségflastromot alkalmazván, hogy a megvalósítás tempója lehetne gyorsabb is. Alkotmányvédelem és titkos választójog: ezek most az ellenzéki zászlók feliratai, ezen jelsiók alatt folyik a hadjárat Írásban és élőszóban, mintha bizony a kormány magatartása olyan volna az alkotmánnyal szemben, hogy alkotmányvédelmi blokkot kellene alakítani miatta, s minthogyha a titkos szavazás olyan égi manna volna, hogy áldásától a csonkaország minden nyomorúsága egy csapásra megszűnnék, s minthogyha némelyek a mandátumtöbblet reményében nem is nyiltszavazásos választásra csaptak volna parolát néhány hónappal ezelőtt. Kár ezért a fenekedő politikáért, kár azért az energiáért, amellyel a kormány küzdeni kénytelen ellenük s kár azért az energiáért is, amelyet az ellenzék fektet a küzdelembe. Mennyivel szerencsésebb volna, ha az ellenzék komoly tényezői a kormánnyal közös, tisztult cél érdekében kooperálnának s megkímélnék az országot attól, hogy kollektiv ereje politikában forgácsolódjon szerte. Ma éppenséggel nem olyan időket élünk, amikor hatalmi célok érdekében túl lehet tekinteni a távolabbi és pártszempontok feletti érdekeken s olyan ellenzéki politikát lehet csinálni, amelynek lényegileg csak személyi különbözése van a hatalmából kibuktatandó kormányétól. Ma nem szabad lázasan keresni okokat, amelyekkel el lehet választani magyart a. magyartól, sőt éppen azt. a sikját kell megkeresni a politikának, amelyen az ország erejét egyetemes célok érdekében egyesíteni lehet. A kormány alkotmányos alapon kormányoz s maga is a titkos választójog méh lett kötötte le magát, miért hát olyan jelszavakat írni az ellenzéki lobogókra, amelyek ewitt is iryáb ? A magyarságnak egyelőre kenyér kell, kenyértermő munka s csak aztán a politika és a,nnak keretében a titkos voksolás. Nem a titkos szavazás egységére van ma szükség, hanem a munka nemzeti egységére,, s nem a vasárnapi ráérés politikai kiszolgálására, hanem dolgos, kenyérszerző hétköznapokra. A zsirosbödön előbbre- való az urnánál. Adja el a város a földjeit, indítványozta dr. Schriffert Ferenc, de a közgyűlés napirendre tért fölötte. A költségvetést lényegtelen módosítással elfogadták. (A ..Békés11 munkatársától.) Gyula város képviselőtestülete szombaton délelőtt tartotta augusztus havi rendes közgyűlését. A közgyűlésen dr. Varga Gyula polgármester elnökölt, aki azt pontosan 9 órakor nyitotta meg. Indítványára elhatározták, hogy a rendes és a póttárgysorozat azon pontjait, amelyek a költségvetéssel kapcsolatban vannak, előbb letárgyalják s azután térnek át a költségvetés tárgyalására. Bejelentette az elnöklő polgármester, hogy dr. Erdődi Lajos lakositása ügyében fölvett tárgysorozati pontot leveszik a napirendről, mert az állandó választmány az ügyben kiegészítést rendelt el. Napirend előtt Mets József tette szóvá a törökzugi szőlőtulajdonosok panaszát, akiknek sok bajt és kellemetlenséget ekoz, hogy a körsánc elhordása óta a dülőuton kocsiforgalom bonyolódik le és azon marhákat is hajtanak. Kéri, hogy az utat zárják le sorompóval. Dr. Varga Gyula polgármester megállapítja, hogy közdülőutról lévén szó, azt lezárni nem lehet. A marhahajtást meg lehet ugyan tiltani, de a kérdés legegyszerűbb megoldása, ha az utat átminősítik, amihez a képviselőtestület hozzá is járult. Dr. Antalfia Jenő adóügyi tanácsnok javaslatára a kereseti adó kivetési kulcsát 6 százalékban állapították meg, majd névszerinti szavazással kimondták, hogy a városi közpénzeket a három gyulai pénzintézetnél helyezik el egyenlő arányban. Dr. Schriffert Ferenc indítványa következett ezután, amely azt veti fel, hogy a város súlyos kamatterheire való tekintettel adja el 600-700 hold földjét, illetve ajánlja fel telepítés céljára a kormánynak. Az ügyet Szentes Károly főjegyző terjesztette elő, megállapítván, hogy dr. Schriffert Ferenc ezt az indítványt már tavaly is megtette s akkor a képviselőtestület napirendre tért az indítvány fölött. Miután a viszonyok ugyanazok, mint tavaly voltak, a javaslat az, hogy az indítvány fölött most is térjen napirendre a képviselőtestület. Dr. Schriffert Ferenc részletesen megindokolta indítványát, azzal érvelve, hogy a városnak nem lehet hivatása az, hogy minta- gazdaságot tartson fenn. Az ebbe belefektetett tőke alig hozza meg kamatát. Hosszú vita indult meg az indítvány fölött, amelyben részt vettek Csincsár Dezső, Schneider Mátyás, Mets József, Tits Reinhardt, Lindenberger János és Ssent es Károly főjegyző, aki amellett tört lándzsát, hogy a városnak nem szabad ősi vagyonát elprédálnia, annál kevésbé, mert ma a föld árát nem lehetne megkapni. A hosszúra nyúlt vitát végre is névszerinti szavazás döntötte el, a többség — 23-an — az állandó választmány javaslatát fogadta el. Az ajtósfalviak a villanylámpák szaporítását kérték. A javaslat nem volt pártoló, de Barát István indítványára a többség (16:12) megszavazta a lámpákat. A Revíziós Ligának megszavaztak 100 pengőt, a máriafalvai áll. elemi iskola felszerelésének költségére államsegélyt kér a város. Rövid szünet után a költségvetés tárgyalására tértek át, amelyet általánosságban elfogadtak. A részletes vitánál Mets József indítványozta, hogy a mezőőrök közel 7000 pengő illetményét a gazdák szivesen megfizetik, de akkor a mezőőrök ne tegyenek más szolgálatot. Azután a legelődijak leszállítását kérte, amit a többség el is fogadott, igy a föveny esi legelő dija 10 pengő, a galbács- kertié 12 pengő lesz. Schröder Miklós az iskolaorvosi intézmény felállítását, a polgári iskolai tanulók részére tejet és a diáknyaraltatás céljára segélyt kért. A hátralevő kisebb ügyekkel 1 órára végzett a közgyűlés. Gyalaváros zenei élete és zeneoktatása. A szépsikerü szombati hangversenyről lapunk hasábjain megjelent cikkben kerestük az okát annak, hogy Erkel Ferenc városában mért stagnál hosszabb idő óta különösen a kollektiv zene művelése. Éhez hozzá kell fűznünk azt a tapasztalati tényt, hogy igazi és intenzív zenéi élet csak olyan városban lehet, ahol a főbb hangszereket magas elméleti és gyakorlati tudásu szakerők oktatják, kik maguk is részt vesznek akár kamarazenei, akár zenekari egyesületekben s mintegy megingäthatlan magvát képezik afejlödő egyéni és összjátéki produkcióknak.
