Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-01-27 / 8. szám
LXVII. évfolyam 8. szám. Vasárnap Gyula, 1935 január 3? Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fül. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. On bay .Táltos könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A pókháló, ki gondolná, erősebb lehet az acél huzalnál és a porszem súlyosabb a vas- érctömbnél. Kigondolná, hogy a csend süketitőbb a detonációnál és a semmittevés fárasztóbb és jobban őrli a testet, mint a legkeményebb munka. Nézz csak be a néma munkatermekbe, ahol a mozdulatlan kerekek között poros pókháló leng szomorún, nézz csak be a süket műhelyekbe, ahol az elárvult szerszámokon vastag por szürkéi!ik s a műhelyek melletti lakószobákba, ahol ugyanaz a csend fekszik, mint kinn a műhelyekben, csak még szomorúbb, még tragiku- sabb, mert ez már a töprengő lélek gyötrelmes csendje. A porszem, ami kinn szürkélik a műhely szerszámain, bekering a lakószobába s rátelepszik a inunkálalan iparos szivére s mellére, hogy alig bir lélegzeni és éjszakán- kint úgy ijed lel álmából, mintha csak lidérc telepedett volna a mellére. A pókháló, mint valami acéldrót- kaloda, körülfogja az akaratot, és rabságban tartja, a heverő szerszámok csendje meg a hallást keríti hatalmába. Aki a heverő szerszámok csendjét hallja, olyan irtózatos csendet hall, amilyen irtózatos még a legirtózatosabb zaj sem lehet. Az nem hallja a kint való világ hangjait, az siket a szóra. Aki esténkint úgy tér pihenőre, hogy délben nem kellett neki kezetmosni az ebédhez, az fáradtabb, mint amilyen fáradtak azok a rabszolgák lehettek, akik a fáraók síremlékeihez hordták a köveket. Aki mozdulatlanul ül és nézi nap mint nap, lecsüggedt karral, az idő elrohanó vizét, az nem lát, nem hall semmit, azt nem érdekli a világ dolga. Annak a karja nehezen mozdul, fogják a pókhálók acélhuzalai, az nem szól, mert nyomja a mellét a porszem vasérce, az nem hall, mert az irtózatos csendet hallja s annak akarata fáradt arra, hogy hivó szóra sorba álljon és küzdjön a holnapért, vagy a holnaputánért, akkor, amikor a mai napja is bizonytalan. Mivé lett a magyar iparos ? Mivé lettél szegény kétkézi magyar, hová lett tiszta elméd lobogása, éberséged, igaz érdeklődésed, nemzeted és a magad ügyei iránt, hová lettél, ki valaha, kemény harcos, szelíd hajlású dombokon és éggel ölelkező síkokon, mint a madár, szálldostál lovadon s kedved, ha építettél, ha dolgoztál, mint a madár szálldosott, magasra fel, neki a kék firraámentumnak. Rútúl kicserélt az idő, e gonosz lélekcserélő. Eleid meg nem esmér- nék pornak esett orcádat, szemeid ravatalos fényében rá nem esmérné- nek a magyar lélek hajdani lobogó tüzére. Szomorú kép ez, de valóságos és fájó, mint a mély seb a kézen. „Kérjük azonban, hogy ezen értesítőt ne csak elfogadni, de saját érdekükben elolvasni is szíveskedjenek.„ A gyulai iparosértesitő egy mondata ez Látszatra semmi mondat, jelentéktelen, szürke. Aki azonban mögéje (A „Békés“ munkatársától.) Békés- vármegye újonnan választott kisgyü- lése folyó hó 26-án tartotia első ülését. Fáy István dr, főispán meleg szavakban üdvözölte a kisgyülést és azon reményének adott kifejezést, hogy az uj kisgyülés munkája mindenkor is mentesmarad a pártpolitikától s a tagok ténykedésüknél tisztán csak a vármegyei közérdeket tekintik. Csermis Mihály a tagok támogatásáról biztosította a vármegye vezetőségét s köszönetét fejezte ki azokért a meleg szavakért, amelyekkel úgy a főispán, mint az alispán a régi bizottság és kisgyülés munkásságát méltatta. A következőkben Bohnert Józsefet és Schneider Mátyást a folyó évre számon kérőszéki tagokká választották. Egy orosházi képviselő- testületi tag mandátumának megsemmisítése körül egy kis vita keletkezeit. Bulla Sándor, Csizmadia András, Csernus Mihály, Torkos Béla dr. és Márki] Barna dr. felszólalásai (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai Rotary Klub legutóbbi társasvacsoráján, amelyet a Békósmegyei Úri Kaszinóban rendeztek, Páll Gábor dr., a gyulai szülészkerület főorvosa tartott előadást. Páll Gábor a ma egyik legnagyobb jelentőségű problémájáról, a szaporodási kérdésről s annak szociális vonatkozásairól beszélt. Ismertette az uj szülészeti rendtartás histórikurnát, céljait és eredményeit. Kitűnt előadásából, hogy a Magyarországon működő bábák túlnyomó része olyan, hogy a szülőnőket kockázat nélkül, még a legegyszerűbb esetekben sem lehet rájuk bízni. Az 5 ezerből 2 ezernek értelmi, vagy testi hibája van, úgy hogy alkalmatlanok a rájuk háramló feladatok elvégzésére, 9 száz pedig tud látni a szavaknak és ismeri a sorok közti írás ábécéjét, az a papír megett porlepett és üres műhelyeket lát és a sorok közéből a setét dráma, a panasz és a gyötrődés szavait betűzi megdöbbent lélekkel. után végül is levették az ügyet a tárgysorozatról, s kiadták á főügyésznek annak eldöntésére, hogy ki választható képviselőtestületi taggá — az, aki adót effektive fizet, vagy az is, akire az adót csak kivetették ? A gyulai vonatkozású ügyekben a következőkép döntöttek: jóváhagyták, hogy a város az ieceéri csatornázáshoz az ármentesitőnek 164 Cj-ö1 területet átengedjen, hogy 417 ezer pengős kölcsönét egy évre meghosszabbítsa, hogy a reálgimnáziumnak 8 ezer pengő segélyt adjon s végül, hogy a polgári fiúiskola telefonját továbbra is üzemben tartsák. Felhatalmazást adott a kisgyülés az alispánnak, hogy a megye Paccard kocsiját, amelynek nagy a rezsije és adója, ha az üzemben hagyott egy személykocsi a szolgálat ellátására elégtelennek bizonyul, kicserélje, illetve egy olcsóbb üzemű autót vásárojon helyette. már annyira elaggott, hogy teljesen hasznavehetetlen. Az uj szülészeti rendtartás a bábákat vizsgálat, majd továbbképzés alá vette. Már pedig, hogy a megfelelően képzett bábákra, kifogástalan munkájukra s általában az anya és gyermekvédelemre mennyire szükség van s mindezeken keresztül a népmozgalmi statisztika feljavítása mennyire fontos, mutatja, hogy Magyarországon a születési arányszám 45 ezrelékről 22 5 ezrelékre esett, ugyanakkor Románia szaporodási arányszáma 32, Jugoszláviáé pedig 35. Horváth szerint 1960-ban Magyarországnak 11 és fél millió lakosa lesz, mig a környező ellenséges államoknak 65 millió, hacsak addig a születési Elvi vita a kisgyülésen: választható-e képviselőtestületi taggá az, akire csak kivetették az adót, de adót nem fizet? Páll Gábor dr. előadása a Rotary-club összejövetelén.
