Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-08-29 / 69. szám
LXVII. évfolyam ©9. szám. Csütörtök Gyula, 1935 augusztus 99 Eloüzetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. iHetési díj előre fizetendő. r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Ilofiay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő : DOBAY FERENC) NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Harminchét vagon tengerit igényeltek a gyulai gazdák. A külföSdi tengeriből egyelőre csak a kereskedelmi hizlalók részére fognak kiutalni. Konyhasóból és foszforból Lawrence, egy angol kémikus, hir szerint mesterséges rádiumot készített.' Ez a két olcsó szer a két fő alkotóeleme a mesterséges rádiumnak. Megtalálta Lawience a nyitját annak, hogyan lehet előállítani fillérekből egy olyan anyagot, amely a legdrágább anyagok közé tartozik s amely eddig drágaságánál és ritkaságánál fogva nem lehetett azzá az áldásos és általános közkinccsé, amelyre értékes és csodálatos tulajdonságai predesztinálják. Curie-ék világraszóló felfedezése mellett nem kevésbé jelentős, vagy gyakorlati értékét tekintve taián még jelentősebb a Lawrence felfedezése, ha a lapok híradása tényeken alapszik s nemcsak a jeles angol kémikus kísérleti elgondolását nagyítja valósággá. Csodálatos felfedezés ez, mint ahogy különben minden tudományos felfedezés csodálatos. Csodája az Istentől alkotott törvények revelációjának és csodája az emberi agynak, amely bár véges és múlandó, be tud hatolni az isteni törvények titkaiba s ki tudja betűzni azok értelmét. A rádium ezentúl nem lesz csak a gazdag betegek remédiuma, hozzájuthatnak — ha igaz s bárcsak igaz volna a hir ! — akár a koldusok is és igy megkezdheti megváltó hadjáratát teljesítő képessége egész széles frontjával az embereket tizedelő irtózatos betegségek ellen. És akkor, amikor az anyagtörvény felfedezéseinek kulcsával az ember maga is szinte alkotóvá lesz, részese mintegy az anyagteremtés isteni mithoszának, akkor, amikor Krisztus születése óta húsz évszázad mult el a világ felett, s az atomrobbantásokon és más megfejtett anyagtitkokon keresztül a vergődő és kételkedő elme is mind közelebb kerül az isteni megismeréshez, megdöbbentő sötétségként és elszomorító drámaként hat a hir, hogy Belfastban vallási zavargások vannak. Angliában, a müveit és keresztény Európában. Szinte hihetetlen, hogy Európa földjén a XX-ik században még üldözni lehet bárkit is jámbor hitéért, s gyanútlan derék polgárokat éjnek idején ki lehet ugrasztani ágyukból és nyugalmukból, csak azért, mert egyistenimádatuk formájában, tehát nem lényegében különböznek azok vallásformájától, akik többségben, vagy hatalmon vannak. Mintha csak az elvakult középkorban élnénk, azokban a századokban, amikor az volt a rajongás meggyőződése, hogy „Isten dicsére“’ embert lehet, sőt kell is áldozni. Vagy talán nem vallás küzd vallás ellen, hanem a vallás köpenyébe bujt politika, a kor akut nyavalyája, a dekadens Európa epidémiája. Akármint van, rettenetes. A rádium-alkotás paralleljét a teremtéssel ez a setét és szomorú belfasti esemény — és bármely vallásüldözés — tragikusan töri meg és szeli keresztül. Olyan, mint egy szivárványon átvonuló széles gyásszegély. (A „Békés“ munkatársától.) Az elemi csapások sorozata, amely ebben az esztendőben Békésmegyét a pusztulás szélére sodorta, megfosztotta gazdáinkat a tengeri-termés reményeitől is. A tengeri állapota a megye legnagyobb részében katasztrofális, vannak vidékek, ahol a tengeri szárán még levél is alig van. A gazdák legnagyobb része száraz kórót fog levágni és haza szállítani, hogy legyen mit eléje vetnie súlyosan leromlott állatainak, mert hiszen sovány széna-készletét már most eteti és tengeritörés idejére már régen el is készült vele. Békésmegye kétségbeesett gazdáit most már csak a kormány hathatós segítségébe vetett hite tudja valamennyire megnyugtatni. A gazdatársadalom és vele a megye egész népe bizakodó lélekkel várja a kormány intézkedéseit, amelyeket Darányi Kálmán földművelési miniszter a Nemzeti Egység Pártjának legutóbbi értekezletén bejelentett. E bejelentés szerint a kormány legsürgősebb feladatát abban látja, hogy a szükséges takarmánymennyiségről gondoskodjék. Erre nézve kiviteli tilalmat állapított meg a szálas és erőtakarmányok, árpa és zab külföldi szállítása elé, úgy hogy ezeket az üzleti spekuláció semmi esetre sem használhatja fel a maga üzleti céljaira. Viszont az állattenyésztés, legfőképen pedig az export szempontjából annyira fontos hizlalás érdekében a kormány egyelőre 4000 vagon vámmentes tengerit fog behozni, hogy ezzel a mennyiséggel a hizlaló gazdák fedezhessék szükségleteiket addig az ideig, mig a hazai tengeritermés pár hét múlva rendelkezésre fog állani. A gazdák tengeri-igénylését törvény- hatóságonként Írják össze és az 50 mázsán A földmunkások vállalkozó szövetkezeteinek országos szervezője, dr. Steuer György nyug. államtitkár „A munkáskérdés és a telepítés“ cim alatt irt tanulmányában a mezőgazdasági és földmunkásoknak munka- alkalomhoz való juttatása érdekében azoknak földbérlő szövetkezetek utján való letelepítését, illetőleg foglalkoztatását sürgeti. Mező- gazdaságunk külterjes és ezért mezőgazda- sági munkásaink megélhetését biztosítani nem tudja. Az országnak a trianoni békediktátummal történt megcsonkítása folytán hazánkban 252.000 kereső munkással több van, mint amennyit eltartani képes. Munka- nélküli földmunkásaink foglalkoztatására pedig felüli szükségletet a behozatali cégek közvetlenül szállítják a gazdáknak, a kisebb mennyiségeket pedig a községi elöljáróságok fogják szétosztani. Békésmegye részére egyelőre 100 vagonnyi tengeri-kontingens állapíttatott meg, ez a mennyiség azonban, úgy látszik, korántsem fedezi a megyei gazdák szükségletét, mert Gyula 37, Békéscsaba 65 vagon tengeri-igénylést jelentett be, a békési járás pedig egymaga kér majd 100 vagont. A bejelentett mennyiségeket felül fogják ugyan vizsgálni, mert a kormányintézkedés elgondolása szerint ez a tengeri egyelőre csak arra szolgál, hogy a kereskedelmi hizlalás (sertés, szarvasmarha és baromfi) céljait szolgálja, de bizonyosak lehetünk felőle, hogy a vármegye alispánja mindent el fog követni azért, hogy a gazdák’ tengeri-szükséglete lehetőleg teljes mértékben kielégit- tessék. Amennyire megnyugtató Békésmegye aszálysujtotta gazdáira a kormánynak már ez a tengeri-akciója is, olyan bizakodással tekint ma mindenki a megyében Kozma Miklós belügyminiszter közeli látogatása elé. A miniszter helyszíni szemlét fog tartani a megyében és a maga szemével fogja meglátni sürgős segítségért kiáltó nyomait annak a fergeteges pusztításnak, amellyel az elemi csapások sorozata május óta ezen a szerencsétlen vármegyén végigszántott. Aki ösmeri Kozma Miklós belügyminiszter személyét és tudja, hogy a közelmúltban mindig elsőnek volt ott, ahol a pusztulás és nyomorúság szakadékába zuhant embereken segíteni kellett, az bizakodó megnyugvással várja az ő látogatását, mert tudja, hogy pusztulásunk láttán hathatós pártfogónk lesz a kormánynál. elegendő közmunkát végrehajtani nem tudunk. A legtöbb mezőgazdasági munkásesalád- nak átlagos évi keresete, amire dr. Steuer György a kormányhoz intézett emlékiratában rámutatott, évi 100—150—200 pengő. Aratásnál és cséplésnél az átlagos kereset négy mázsa búza. Egy öttagú családnak évi búzaszükséglete pedig 12 mázsa. Egyésfél millió mázsa búzára volna még szükség a mindennapi kenyér biztosítására. A munkáscsaftdnak a mindennapi kenyéren kívül más nélkülözhetetlen szükséglete is van, ennélfogva munkásnépünket az anyagi és erkölcsi pusztulástól való megmentése végett más alkalmas megoldási mód A munkáskérdés és a telepítés. A földmunkások letelepítése a legsürgősebb kormányzati feladat.
