Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-08-22 / 67. szám
LXVII. évfolyam 07. szám. Csütörtök íiyula, 1935 angusztas 3S . ' . Előfizetési árak : Negyedévre : íielyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill.-üHetesi díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztősé»:, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Üobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nera adatnak vissza. Egyes szánt ára 10 fillér Felelős szerkeszt»: Szerkesztő : DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön és vasárnap. István király Megvalósulás előtt áll a zenede ügye. Pfeiffer Ede zenetanár helyiséget kért a polgármestertől a zenede elhelyezésére. (A „Békés" munkatársától.) Pár hete j örvendve adtuk hírül, hogy budapesti zene- | tanárok zeneiskolát akarnak megnyitni Gyulán. Akkor Pfeiffer Ede, a Zeneművészeti Főiskolán oklevelet nyert budapesti zenetanár járt a város vezetőinél, akiknél azt a szándékát terjesztette elő, hogy az ősszel — egyelőre zongora- és énekszakos — zenedét szándékozik megnyitni. Pfeiffer tanár közölte azt is, hogy illetékes tényezők bizonyos állami támogatást is kilátásba helyeztek a megnyíló gyulai zenede részére, ő mindössze alkalmas helyiséget kér a várostól. A városházán a legnagyobb megértéssel fogadták Pfeiffer jelentkezését, aki most ezt Írásban is megismételte. Pár nap előtt járt fenn dr. Varga Gyula polgármesternél és beadványban kérte, bocsássák rendelkezésére a polgári iskola zenede! célokra teljesen megfelelő és a Tarpai Ottó igazgató által az előzetes megbeszélések folyamán készséggel (A „Békés“ munkatársától.) Még nyár elején elhatározta Békésvármegye törvény- hatósági bizottsága, hogy ez idén Békéscsabán rendezi meg a vármegyei haszonállat-kiállítást s erre a célra 3000 pengőt szavazott meg. A határozat meghozatalakor még jó világ volt, a fagy mögöttünk volt már ugyan, de a búzák szépen bokrosodtak, kiheverték a nagy csapást. Ami ez után következett, az eltemetett minden reménységet. Az aszály letarolta a termést, kopár avarrá égette a legelőket, elpusztította a takarmányt. Az állattartó gazdák olyan helyzetbe jutottak, ; hogy állatállományuk valósággal lerongyolódott és teljesen alkalmatlanná vált arra, hogy kiállítási anyagul szolgálhasson. A kiállítás intézősége annak idején arra számított, hogy a gazdák legalább 270—300 szarvasmarhát, 100 lovat és ugyanannyi sertést hoznak fel a kiállításra, ezzel szemben az alispáni hivatalhoz beérkezett főszolgabirói jelentések arról számoltak he, hogy a gazdák ennek a mennyiségnek még a tiz százalékát sem jelentették be. Nyilvánvalóvá lett ilyenformán, hogy a a haszonállatkiállítást megrendezni nem érdemes és nem lehet. Ezért vitéz dr. Márky Barna a következő elhatározását közölte a vármegye föszolgabiráival, polgármestereivel és községi elöljáróságaival: Tudomásulvétel és megfelelő közhirrété- tel végett értesítem, hogy a Békéscsabán felajánlott helyiségeit. Dr. Varga Gyula polgármester a kérvényt lekiildte a polgári iskola felügyelő bizottságához, amely a helyiségek átengedése kérdésében még ebben a hónapban dönteni fog, előreláthatóan kedvező határozattal. Pfeiffer Edének, amint értesülünk, sikerült a zenede ügyének megnyernie Ssakol- csay Ezsébetet, Szakolczay Lajos kúriai biró, törvényszéki elnök leányát, aki ugyancsak a Zeneművészeti Főiskolán szerezte meg zongora- és énektanárnői oklevelét. A gyulai zenede ügye ilyenformán, úgy látszik, a legjobb utón van a megvalósulás felé. Dr. Varga Gyula polgármester és Szentes Károly főjegyző megértő jóindulattal álltak a minden támogatást megérdemlő ügy segítségére és bizonyára hozzájuk csatlakozik mindenki, aki szivén viseli azt, hogy Erkel Ferenc városának kulturális élete teljesebbé legyen a régóta hiányzó zeneiskolával. rendezni tervezett folyó évi vármegyei liaszon- állatkiállitásra — bizonyára a nehéz takarmányozási és általában a gazdasági helyzet miatt — olyan kevés állat felhajtására történt jelentkezés, hogy a csekély létszám a kiállítás megszervezésére szükséges költségekkel egyáltalában nem állana arányban, de igy a kiállítás közgazdasági célját nem is tudná szolgálni. Ezért — a törvényhatósági bizottság jóváhagyásának reményében — úgy határoztam, hogy a szóban forgó kiállítást a folyó évben a vármegye nem fogja meg- ; rendezni. Az OFB-házhelyek ni megváltási ára. Az Orsz. Földbirtokrendező bíróság a házhelyek megváltási árát a régi megváltási ár 20 százalékos csökkentésével és pedig a Gyula m. várostól megváltott házhelyek árát négyszögölenként 29 fillérben, a gr. Almásy birtokból megváltott házhelyek árát pedig négyszögölenként 31 fillérben állapította meg. A juttatottak megváltást szenvedőnek az uj megváltási áron felül már kifizetett összegeket vissza nem követelhetik. Az OFB ítélet a városi kiadóhivatalban 15 napi közszemlére van kitéve, ez idő alatt az érdekeltek megtekinthetik s az ítélet ellen az OFB tanácsához felebbezéssel élhetnek. napja sok évszázad óta örömünnepe volt a magyarságoak. Nem volt teremtett magyar lélek az országban, akinek ajkáról ne szállt volna e napon áhítat a nagy király ezeréves emléke felé. Akkor hatvanhárom vármegye fölött országolt István király jogara s mi Tedeum-ot mondtunk, hálaadó ünnepet tartottunk. Ma Yeni Sancte-t kell rebegniink. a feltámadásért kell könyörögnünk. A vérrel-vassal megalapított ezeréves ország történelmének volt olyan korszaka, amikor három tenger vizében áldozott le a magyar nap. Akkor volt ez, amikor a szent- istváni gondolat egységében nagy királyok vezették a független, öncélú és önmagáért küzködő ország magyarságát a birodalmi nagyság hadakozásaiban. Eztán jött a széthúzás és nyomában az idegen járom s vele a lassú pusztulás Mohácstól egész Trianonig. Ma véres sebek szaggatják hazánk testét a világ négy tája felöl s ha nagy eíésett- ségünkben feltekintünk a magasban megvilágított ragyogó magyar címerre, jusson eszünkbe, hogy a „Hol vagy István királyinak nem szabad csak a múltakon való keser- gésnek lennie. Elő erő az, amelyet önmagunkban kell megtalálnunk, s akkor valósággá lesz az a szimbólum, amelyet a tegnapi est rendezője olyan nagyszerű elgondolással állított elénk, amikor a szentistváni gondolatot jelentő címert a torony órája alá helyezte: túl és fölötte a rohanó időnek, örökké kell élnie Nagymagyarország birodalmának ! Gyula város a hagyományos módon ünnepelte meg István király napját. Hétfőn este, ünnep előestéjén, egy órán át ragyogott az anyatemplom tornyán a magyar címer, a mellette felállított hangszórón pedig megszólalt a toronyzene. Ünnep napján a templomok áhítatában áldoztak a nagy király emlékének, a szószékről pedig hivatott ajkak méltatták a honalapító apostoli király dicsőségét. Az anyatemplom délelőtti nagymiséjén részt vettek a polgári és katonai előkelőségek is. Este 8 órakor újra kigyult a tornyon a gyönyörű címer és egy órán át szép magyar dalok szóltak a Sajti Mátyás tárogatóján. Mindkét estén nagy közönsőg gyönyörködött a kivilágított torony pompás látványán és élvezettel hallgatta a szép tárogató-játékot. Hétfőn este az Egyesült Katolikus és Polgári Kör a múltak hagyományaihoz híven társasvacsorát, kedden délelőtt 11 órakor pedig ünnepélyt rendezett a kör helyiségében, amelyet zsúfolásig megtöltött az érdeklődő közönség. * ' A hétfői est ünnepi prögrammján súlyos sérelem esett, amit kénytelenek vagyunk szó- vátenni. A rendezőség által megállapított műsor szerint hétfőn este 8 órakor az 554. számú Gyula cserkészcsapat zenekarának a Harruckern-téren játszania kellett volna. A közönség, amely a templom előtti teret és uccát egészen betöltötte, kíváncsian várta a térzenét, a derék cserkészcsapat azonban Nem rendezi meg a vármegye a folyó évi áilafkiállitást. A gazdák még tiz százalékál sem jelentették be annak az áliatanyagnak, amellyel a kiállítást megrendezni lehetne.
