Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-08-04 / 62. szám
1935 augusztus 4 JB É K É S ezt a vészjósló feleletet adta: „Siessünk minél előbb haza, nehogy utánvéttel adjanak fel bennünket!“ Erre sietve megszületett a következő határozat: a csapat innen, illetve Siófokról augusztus 5-én délben indul és 6-án reggel 3 óra 51 perckor érkezik Gyulára. A csapat minden tagja, még a bélhuru- tosok is, jól érzik magukat és a legjobb egészségnek örvendenek. A viszontlátásig is ez utón küldik legszivélyesebb üdvözletüket gyulai ismerőseiknek és rokonaiknak. Tó. (jyömölcsoUványok beszerzése, Irta : GÖRGÉNYI (DUNDLER) FERENC. Nem időszerű még a gyümölcsfák ültetése, de az előrelátó gazda — különösen nagyobb telepités esetén — máris többfelé érdeklődik a megfelelő oltványok iránt. Mégsem ez indított soraim megírására, hanem az a körülmény, hogy már jelentkezett városunkban gyümölcsfa-ügynök, aki járja a gazdaköröket s más vidékről ajánlgatja az oltványokat, nem feledkezve meg a gyulai faiskolában nevelt facsemeték lecsepüléséről. Sőt még azt a kijelentést is megkockáztatta, hogy már augusztusban is lehet fát ültetni. (Sokat érthet a faültetéshez.) Előrebocsátom, hogy nem a helyi érdekek mindenáron való támogatása a célom, hanem a gyümölcstermesztés sikere jegyében már régen lefektetett egyik fontos elv ismertetése és a gyümölcstermesztők érdekeinek megvédése, mert nem közömbös az, hogy honnan szerezzük be az ültetésre alkalmas oltványokat. Nem akarok most kitérni arra az esetre, hogy milyen veszedelmet jelent, ha gomba és állati kártevőkkel megfertőzött oltványokat ültetünk, mert az oltványait minden kertész hibátlannak tartja, de meg a veszedelmesebb kártevők (vértetü, kaliforniai paizstetü) fertőzése tekintetében szigorú hatósági ellenőrzés alatt állanak a faiskolák, azonban a talajviszonyokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert ezek is nagy befolyással vannak az oltványok fakadására és további fejlődésére. A régi kertészek annyira körültekintők voltak a faültetésnél, hogy minden kicsiségre is kiterjedt a figyelmük. Elénk vitát folytattak például arról is, hogy az ültetésnél figyelmen kívül hagyható-e, milyen volt a csemete állása a faiskolában az égitájakat illetőleg, vagy pedig, hogy azt az oldalát, amelyikkel a faiskolában délnek nézett, az ültetésnél is délnek fordítsák. Mennyivel fontosabb az, hogy milyen talajból való a facsemete, melyet elültetni akarunk, mennyiben áll összhangban ennek talaja a fa uj helyének talajával. És itt olyan eltérések lehetnek, amelyek károsan befolyásolják, sőt meg is gátolják a fa várható növekedését és fejlődését. Mindig leghelyesebbnek találják a szakemberek, hogy abban a talajban neveljük az oltványokat, amelyben kiültetésre kerülnek. Ennek azonban sok akadálya lehet. Gyakran a kellő szakismeret is hiányzik, mert bármilyen egyszerűnek is tűnik fel az oltványok nemesítése és nevelése, mégis olyan szakértelmet kíván, amely csak nagy gyakorlattal szerezhető meg, mert a legkisebb tévesztés- vagy tapasztalatlanság helyrehozhatatlan hibákat okozhat. Leggyakrabban az az eset, hogy faiskolából szerezzük be az oltványokat. Ilyenkor feltétlenül legyünk tekintettel a talajviszonyokra. Az az ügynök, akiről említést tettem, Szeged vidékéről ajánlott oltványokat. Nem kell bizonyítanom, hogy Szeged talaja is sokban eltér a mi talajunktól. (Nem akarok most más körülményt megemlíteni, amely miatt a múltban veszedelmet jelentett a szegedi facsemete behozatala). Mennyire más a Duna-Tisza közének földje is. Hisz még ugyanazon város határának talaja is nagyban kiilönbözhetik. Mikor Ceglédről olyan fajta gyümölcsfát hozattam, amilyet nem neveltek a gyulai faiskolában, az ültetésnél mindig kevertem a földhöz homokot, hogy talajom kötöttségét ellensúlyozzam. Nincs erre szükség, ha az oltványokat a helybeli faiskolából szerezzük be, ahol kellő szakértelemmel olyan szép és kiváló csemetéket nevelnek, hogy a legutóbbi megyei kiállításon is első díjjal jutalmazták. Az is nagy előny, hogy magunk válogathatjuk ki a legmegfelelőbb fákat és a kiszedés után azonnal el is ültethetjük. Újabban a fajtaazonosságra is igen nagy gondot fordítanak s úgy válogatják össze a különböző fajtákat, hogy éghajlati viszonyainknak is legjobban megfeleljenek. (Mindezekről mint a faiskola felügyelő és ellenőrző bizottságának tagja is meggyőződést szerezhettem) Az árak is annyira mérsékeltek már, hogy mindenképen verseny- képes. Nagyobb rendelésnél külön kedvezményt is nyújt a faiskola, de kívánatos volna még, hogy ilyen esetben részletfizetési engedményt is adjanak, mert ezt ma már más faiskola is megteszi. Csak akkor indokolt máshonnan szerezni oltványokat, ha a kívánt fajtát nem kapjuk meg helyben vagy ha a fa alanyára és alakjára van különös kívánalmunk. Törpe és alakfákat eddig még nem neveltek faiskolánkban. Meg kell még említenem azokat a veszélyeket is, melyek mindenkor fenyegetnek bennünket, ha más vidékről hozzuk az oltványokat. A szállítás közben gyakraa erősebb fagy érheti a fát, könnyen meg is sérülhet. Tavasszal néha olyan hirtelen áll be a meleg, hogy meglehetősen kiszáradva érkeznek meg a fák. Ezek a körülmények sikertelenné tehetik minden igyekezetünket. Az meg már minden gyümölcstermesztő előtt ismeretes, hogy milyen kockázatos idegenek által piacra hozott facsemetékből vásárolni, mégis vannak emberek, akik ily- módon szerzik be szükségletüket. Saját érdekünket szolgáljuk, ha az elmondottakat fontolóra vesszük és a gyümölcsfaoltványokat a gyulai faiskolából szerezzük be. Mielőtt síremléket, vagy sírboltot csináltat, saját érdekében kérjen költségvetést MOGYORÓSSY SÁNDOR szobrászművész kőfaragó telepén GYULÁN, hol feltűnően olcsó áron szép és jó munkát kaphat. 187 5-10 $ KÖLCSÖNÖKET FOLYÓSÍT házra és földre BETÉTEKET előnyösen gyümölcsöztet a Gyulai fiókja. ELADÓ BÉKÉSCSABÁN: Kistabán-utca 25 számú ház, Kastély-utca 3 számú ház. GYULÁN: Kossuth-tér 25 számú ház, 1953-18 Szt. László-utca 1 sz. ház. Az esőt ki kei! használni! Több hetes szárazság után végre az ország legnagyobb részén is volt annyi eső, hogy a növényzet folytathatta fejlődését. Feltűnő volt azonban az a javulás, amit mütrá- gyázott növények mutattak. Az eső után, mintha húzták volna a földből a növényeket, oly gyorsan igyekeztek pótolni azt, amit a szárazság alatt elmulasztottak. Ennek magyarázata : 1. a szuperfoszfáttal mütrágyázott növények gyorsabban fejlődnek, ezért jobban ki tudták használni a májusi csapadékot, s megerősödve, erős, fejlett gyökérzettel rendelkeztek már, amikor az eső kimaradt. Fejlett gyökérzet a talaj gyér nedvességtartalmát is könnyebben használja ki, s újabb esőre gyors fejlődésnek indul a növény ; 2. a mütrágyázott növények levélzete, sása is gyorsabban fejlődik, előbb árnyékolja be a talajt, megóva azt a kiszáradástól; a később jelentkező csapadék az ilyen talajon nem folyik el, a szél nem fújja ki, a nap nem szívja ki, a levélzet megvédi; 3. a növényzet fejlődése mindig a legkedvezőtlenebb termelési tényező után igazodik. Kétségtelen, hogy ez nálunk a csapadék. Másodsorban azonban a talaj foszforsavhiánya. Ha most hirtelen megjő a várva-várt eső, csak azok a növények tudják azt kellőkép kihasználni, amelyek felvehető növényi táplálóanyagokban nem szűkölködnek. A mütrágyázott növények ezért esőre feltűnően javulnak. A műtrágyázás a szárazság egyik legfontosabb ellenszere. Kellően mtitrágyázva a növények a ritka csapadék legutolsó cseppjét is fel tudják használni. Vaszary Gábor: Ő. Fallada H.: Volt egyszer egy gyerekünk S. Zweig.: A lélek orvosai Aszlányi tv. : Aludni tilos Csermely Guly : Ami két miatyánk között van Eton R : Hajnaltól alkonyig Sehalom Asch: A zsoltáros D. Wheatley: A tilalmas terület (pi. Patrick : A tizennyolcadik éjszaka W. Byron Mowerv. Klubház a hó alatt IAYI ELŐFIZETÉSI DU 2- P. ÁLLANDÓAN NYITVA!
