Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-07-28 / 60. szám

1!)35 jnlius 28 BÉKÉS 2 A díjhátralékok behajtására hoztak ha­tározatot ezután, majd vitéz Orsovay Alajos bajczai Beliczey Miklósnak Orosházán elfo­gadott előterjesztésére utalva javasolta, hogy a kormányhoz intézendő feliratban tiltakozza­nak a MÁV szállítási kedvezményeinek mos­tani engedélyezési formája ellen. Tekintettel a búzaár alacsony megállapítására, generális intézkedéssel szállítsák le a vasúti fuvardijat. Vitéz Orsovay indítványát egyhangúan elfogadták s hasonlóan dr. Darók titkárnak (A „Békés“ munkatársától.) A város jövő évi költségvetésének munkája a szám­vevőségen már a befejezéshez közeledik. Né­hány napon belül a leírás is elkészül, úgy hogy a képviselőtestület tagjai részére készí­tendő példányok sokszorosítását is rövidesen megkezdhetik. Tudtunkkal a költségvetés­ben az ideihez viszonyítva semmi lényegesebb változás nincs. A költségvetéssel kapcsolato­san érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy a minisztériumból még az idei költségvetés sem érkezett vissza a városhoz. A költségvetést ugyanis felülbírálás, illetve jóváhagyás végett a városnak a belügyminisztériumhoz kell fel­terjesztenie. Az idei költségvetést még a múlt év szeptemberében {elküldték, azonban onnan vissza a mai napig sem érkezett, úgy hogy a város adminisztrációja már több, mint féléve ^jóváhagyott költségvetés nélkül folyik. Ebből a körülményből is arra lehet következtetni, hogy a költségvetésekben, sem az ideiben a tavalyihoz, sem a jövő éviben az ideihez vi­szonyítva, semmi lényeges változás nincs, kialakult sablon szerint, úgyszólván rögzített keretek között folyik a város adminisztrációja a vármegyei időjárásjelző hírszolgálat meg­szervezésére vonatkozó indítványát is. E szerint minden községben egy-egy hivatalos megbízott jegyezné a napi hőmérsékleti és csapadékviszonyokat s az adatokat jelentené naponkint a Vármegyei Gazdasági Egyesület nek, amely nyilvánosság elé bocsátaná az egész vármegyéből hozzá befutó adatokat, így az agrárlakosság nélkülözhetetlenül fontos tájékozódást szerezhetne mindig a megyebeli időjárási viszonyokról. s az évről-évre elkészített költségvetés jófor­mán már csak formalitás. A takarékosság lehetséges redukcióját ugyanis már évekkel ezelőtt keresztülvitték, úgy hogy-azok a tételek, amelyek a költség- vetés kiadási oldalát terhelik, tovább már nem igen faraghatok, következéskép a bevé­teli tételek sem változhatnak, mert a zavar­talan adminisztrációt csak a már kialakult keretek között lehet biztosítani. Megszüntették a piac zsúfoltságát. (A ..Békés" munkatársától.1 Lapunk­ban nemrégiben szóvátettük, hogy a plébá­nia előtti térségen a pénteki és vasárnapi hetipiacok alkalmával oly nagy a zsúfoltság, hogy a tömegben már többen is rosszul lettek. A panaszok a város vezetőségét arra késztették, hogy a piaci elhelyezés kérdését a szükségnek megfelelően rendezze s a zsúfolt­ságot megszüntesse. A kérdést úgy oldották meg, hogy akik akkor érkeztek fel a piacra, amikor már tulzsufolás nélkül nem lehetett KÖLCSÖNÖKET FOLYÓSÍT házra és földre BETÉTEKET előnyösen gyümölcsöztet a Gyulai fiókja. ELADÓ BÉKÉSCSABÁN: Kistabán-utca 25 számú ház, Kastély-utca 3 számú ház. GYULÁN: Kossuth-tér 25 számú ház, 195 - is Szt. László-utca 1 sz. ház. volna őket elhelyezni a plébánia előtt, azokat az eladókat kitelepítették a Gyulavárosi Takarék melletti járdaszegélyre. Az uj rend­szer teljesen bevált, a zsúfoltság megszűnt, sikerült tehat a kérdést úgy az eladók, mint a vásárlóközönség szempontjából is kielégí­tően megoldani. HIKE M. Szentmisék. Ma, vasárnap a szentmisék a rendes sorrend szerint lesznek. Az anyatemplom, ban Farkas István prédikál. i ref. templomban délelőtt 9 órakor Harsányi Pál, d. u. 6 órakor Rácz Jenő prédikál. Az evangélikus templomban vasárnap, július 28 án délelőtt 10 órakor lesz istentisztelet, prédi­kál Rohály Mihály lelkész Délután 3 órakor a sarkadi fiókegyházban lesz istentisztelet. Bendkivüli közgyűlést tart a lózsefvárosi Olvasókör, a Józsefvárosi Olvasókör augusztus hó 4 én délután 2 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgya : az italmérési engedély, ről való lemondás. A közgyűlésre ezúton hívja meg a tagokat a kör elnöksége. ]—2 Kitüntetés. Vitéz nagybányai Horthy Mtklós Kormányzó Tarkó Ferenc gyulai törvényszéki fogházőrnek az V. osztályú magyar érdemkeresz­tet adományozta. Készül a város jövő évi költségvetése. Az idei még a minisztériumban van egy operaénekes, végül pedig egy ballerina szere­pet kell játszani. Különösen ez a ballerina szerep, amelyet 130 kiló súlyával, dekoltált női ruhában komolyan lejtett el, óriási sikerrel járt, a publikum rosszul lett a kacagástól, kedélybetegek is valóság­gal meggyógyulhattak klasszikusan mulatságos játé­kától. Ő maga pedig, óriási sikere dacára gyűlölte, utálta ezt a szerepet és ha rajta múlik, soha se lépett volna fel benne. Debrecenben pedig rajta múlt és nem hagyta magát rábeszélni, hogy jutalomjátékul válassza. Pedig a színházi pénztáros meg akarta venni tőle az est jutalékát 250 forintért és még e mellett valószinüleg keresett volna is rajta. Szinházi képtelenségek helyett Rantzau Jánost választotta jutalomjátékául, egy nem Debrecen szájaizének megfelelő német népszínmű tragikus hősét, amit művészileg játszott ugyan meg, de kisszámú distingvált közönség előtt és jutott neki osztalékul 250 helyett csak 60 forint. Csak nem léphettem fel olyan pocsék darabban — mondá nekem Szegedre hazajövet — amikor aznap Révész Bálint püspök hivott meg ebédre i tartoztam a színművészeinek, hogy ilyen tisztesség után tisztességes, komoly darabban és drámai sze­repben búcsúzzam el a püspöktől és a debreceni közönségtől. „Pedig hej ! de kellett volna a grisli* tette hozzá, mert teljesen leégve, csaknem egy krajcár nélkül jött haza. Debrecenben is az történt ugyanis vele, ami mindig és mindenütt, hogy amit keresett, ami pénze volt, azt az utolsó garasig rá. költötte, odaadta szerződés nélkül lézengő, szegény színészeknek, kisfizetésű kóristáknak, akiknek holta napjáig áldozatkész .patrónusuk volt. Szegedre hazajőve pedig azzal fogadta Nagy Vince, hogy farsang utolsó estéjére kitűzte a Szin­házi képtelenségeket. Nagyon kellett ugyanis a zsú­folt ház, ami Szatyi úrral biztosítva volt. És amit Debrecenben megtagadott, Szegeden, kelletlenül bár, kötelességszerüleg megcselekedte. Engem érdekes visszaemlékezés fűz a Szin­házi képtelenségekhez. Évekkel előbb láttam ugyanis Aradon, ugyancsak Szatyitól játszva. Mikor Aradról hazajöttem, az ottani szinház rövidesen leégett. Szegeden szintén az volt az utolsó este, amit a városban töltöttem és színházában voltam. Hajnali három órakor utaztam haza Gyulára. Szatyi ur ki is kisért a Rókusi állomásra s ott búcsúztam el tőle, azzal az Ígérettel, hogy vendégszeretetét revan- sirozni fogom, ha Gyulára jön, amit mellesleg Írva, be tudtam váltani, mert egy gyulai saison alatt szerencsés is lehettem vendégemül fogadni. Alig jöttem haza Gyulára, pár nap múlva Ditrói Mór sürgönyözött Szegedről, hogy leégett a szinház; a szintársulat az ő vezetése alatt konzor- cziummá volt kénytelen alakulni és kérdezte tőlem, hogy vájjon nem jöhetnének e Gyulára játszani, ami különben - mellesleg irva — megfelelő téli helyiség hiányában lehetetlen volt. Az történt tehát, hogy az aradi és szegedi színházban akkor voltam utóljára, amidőn a Szin­házi képtelenségeket játszták Szatyi úrral és azután mindakét szinház leégett. Szatyi ur, évek mylván, nem térhetett ki előle, hogy a fővárosba szerződjék. Fel is ment a régi Népszínházba, hol ottléte alatt a társulatnak oszlopos tagja lön. Farsang utólján Evva igazgató, a színészek rábeszélésére, hogy Szatyi ur legalább is három farsangi estén zsúfolt házat tudna csinálni, felkérte őt, játsszák a Szinházi képtelenségeket, amire Szatyi ur azt mondta: megteszem ha kivánod, de ha véletlenül Kóhn Dávid, akit éppen várok, hogy Gyuláról Pestre jöjjön, ott lesz az előadáson, légy rá elkészülve, hogy mint az aradi és a szegedi, úgy a Népszínház is le fog égni utána. Evva tehát, mint nekem Szatyi ur későbben elbeszélte, babo­nából elállott és lemondott a Szinházi képtelensé­gek szinre hozataláról. 1896-ban a millennium esztendejében elhódí­totta a Vígszínház, ahová Ditrói Mór művészeti igazgató, jó barátja kérésére szerződött és ezentúl ennek az intézetnek egyik büszkesége volt. 1901 október 7-én halt meg 55 éves korában. A kere- pesi úti temetőben nyugosznak hamvai a főváros által adományozott díszsírhelyen általa bálványozá­sig szeretett művésznő édesanyja sirhalma mellett. Egy év múlva emlékkövet állítottak sirja fölé. Koporsója felett búcsúztatót mondott; Kazaíiszky Antal, Szirmai Imre és Mészáros Kálmán. A sír­emlék leleplezésénél beszédet mondott: Szilágyi Vilmos és Hegedűs Gyula. Sirkőfeliratát Jakab Ödön, a jeles poéta irta ; igy szól : „Amig lejárt itt napjai sora, Egész élete deszkákon folya, S most is, hogy sirba vitte a halál, Egész világa . . . egy pár deszkaszál !“

Next

/
Thumbnails
Contents