Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-07-18 / 57. szám
± KUKÉ S 1935 július 18 képviselőtestület elismerését. Hozzáfűzte szavaihoz, hogy a nagy jelentőségű szabályozást csakis úgy sikerült megvalósítani, hogy a kormány a várost minden esztendőben jelentékeny segélyben részesítette. M. Szabó András volt városi soffőrnek 200 pengő végkielégítést szavaztak meg. Takács Ferenc kérelmét, hogy a város a hadirokkantak szövetségének ingyen helyiséget adjon, nem teljesítették, mivel erre a célra alkalmas üres helyisége jelenleg nincsen a városnak. Kilátásba helyezte azonban Varga Gyula dr. polgármester, hogy ha majd a betétszerkesztő bizottság befejezi munkáját és a lefoglalt helyiség felszabadul, a kérelmet előveszik s ha mód lesz rá, teljesítik. Góg Mihály kérelmét a gyürkehelyi iskolához vezető uj ut nyitása ügyében szintén elutasították, mert az utat csak vásárlás utján lehetne megnyitni, arra pedig jelenleg nincsen fedezet. Kowjátszeghg Lajos kérelmét, aki a pavilion 2000 pengős évi bérének 1200 pengőre való leszállítását kérte, ugyancsak elutasították, azzal érvelvén, hogy a csökkentés precedensül szolgálhatna s ha minden bérlő 'bérét leszállítanák, akkor a költségvetési egyensúly felborulna. Voltak akik azt javasolták, hogy a kért nyolcszáz pengő helyett 200 pengő csökkentést adjanak, végül is azonban a közgyűlés a választmány határozatát tette magáévá és a kérelmet elutasította, Elutasították özv. K. Szabó Fe- rencné kérelmét is, aki a Kerecsényi-utcában levő trafikbódé 80 pengői kitevő szolgalmi dijának elengedését kérte. Az egri normával kapcsolatos szabály- rendelet azon részét, amely a Göndöcs-nép- kerti pavillonban és népkertben rendezendő előadások jövedelmére, illetve a város szegényügyi alapját illető részesedésre vonatkozik s amely úgy szólt, hogy minden pavillonban és népkertben rendezett előadás tiszta bevétele teljes egészében a szegény— Hallja az ur, miért nem fizette ki az augusztusi nyugdijamat? Az adótárnok, jónevelésü úriember, meghökkent a szokatlan goromba hangra s hasonló modorban válaszolt. — Mert az ur nem küldött szabályos nyugtát. — Hát mit gondol az ur ? Hogy augusztusban halott voltam és szeptemberre feltámadtam ? Hát hogy képzeli ezt az ur ? ! — Én nem képzelek semmit. Engem nem azért fizet a magyar állam, hogy képzelődjek, hanem azért, hogy betartsam az „Adóhivatali Utasítás“-t. Az pedig előírja a nyugtán az életbenlétet igazoló záradékot. Ha én enélkül fizetek, tüstént megne- hézményel az izgága számvevőség. Rokonérzések ébredtek Party bácsiban a számvevőség ilyetén emlegetésére, de leküzdötte azt magában. — Már pedig én nem igazoltatom. Ilyen marhaságot nem csinálok. — Én pedig anélkül nem fizetek. Szabálytalanságot nem csinálhatok ! Party bácsi dühösen vágta az ajtót a kötelességtudó hivatalnokra. Hazament. Beadványokat szerkesztett az alispánhoz, a pénzügyigazgatóhoz, a miniszterhez. Nem adtak neki igazat Tessék betartani a szabályt. Beszerezni a záradékot. Nem tette. Panasszal élt a közigazgatási bírósághoz. De nem győzte bevárni az ítéletet. Közben meghalt szegény jó Party bácsi.. Hát lehet, kérem, ilyesmit túlélni?!., (Vége.) ügyi alap pénztárába fizetendő be, megváltoztatták és pedig olyan értelemben, hogy ezentúl csak a bruttóbevétel egynegyed részét kell befizetni a szegénygondozó alapba. Raák Mihály és társai kérelmet nyújtottak be a város vezetőségéhez s kérték, hogy az Ujfalussy-utcában építsenek betongyalogjárót, mivel sáros időben csak nagy kerülővel tudnak Szentpálfalváról az állomásra bejutni. Takács Ferenc és Szécsi Márton pártoló hozzájárulásai után kimondták, hogy bár egyelőre nincsen fedezet a gyalogjáró megépítésére, a tervet és a költség- vetést a mérnöki hivatallal elkészíttetik. Remény van ugyanis rá, hogy a szükséges földmunkát sikerül majd inségmunka keretében elvégeztetni s akkor már a betonanyagra könnyebben lehet fedezetet találni. A következőkben a gyermekvédő-telep- bizottság „választott tagjait“ választották meg. Tagok lettek: Sárossy Gyuláné, Kaufmann Ödönné, Tarján Béláné. Kernpf Mátyásné, faulini Gyuláné és Sál Józsefné, továbbá Schneider Mátyás, dr. Kiss László, Szent- kereszthy Tivadar, Góg András. Pfaff Ferenc és Titz Reinhardt. Több kisebb jelentőségű ügy után a vágóhídi dijak újból való megállapításának ügyét vették tárgyalás alá. A husiparosok ugyanis, mint ismeretes, beadvánnyal fordultak a városhoz és kérték, kogy a vágóhídi dijakat mérsékeljék. A város a kérelmet, miután meggyőződött róla, hogy a vágóhídi dijak más városokban sem lényegesen alacsonyabbak. a kérelmet elutasította s ezt a határozatot a kisgyülés is jóváhagyta. A husiparosok a döntést tudomásul is vették. Nagy József azonban felülvizsgálati kérelemmel fordult a belügyminisztériumhoz, amely a kérdést részletesen áttanulmányozta és leirt a városhoz, hogy a vágóhídi dijakat mérsékelje, mivel ezen a címen lényegesen több a bevétel, mint amennyi vágóhídi költség a költségvetésbe be van állítva. A város vezetősége a leirat értelmében el is készítette az uj díjszabást, készített azonban egy uj vágóhídi költségvetést is, amelybe már mindazon kiadási tételeket is beállította, amelyek eddig más rovatba voltak felvéve, illetve amelyek ebben a rovatban nem szerepeltek. így aztán a 86.800 pengős remélhető bevétellel szemben 34.213 pengős kiadási összeg került, ami megszünteti azt a felrótt látszólagos körülményt, hogy a vágóhíd jelentős hasznot hoz a városnak, bár nem volna szabad. Az uj díjszabás a következőkép alakult: felnőtt "és növ. marha vágási dija volt 8 pengő, most 8 — borjú- 2-40 , n 1-30 juh, kecske „ . —'60 „ »-.90 bárány növ. „ „ - 24 , yt-'40 gödölye , —‘17 „ ■n-•30 sertés, 120 kg-on felül „ . 4'- „ n 6‘— „ 61-120 kg . *- , N 320 „ 31-60 kg . 4’- „ n 1-50 „ 30 kg-on alól „ , --40 „ n 110 szopós malac „ 1 to 3 n-• 20 A költségvetésbe, amelyen a fenti dijtételek alapulnak, személyi járandóság címen 10.475-—, karbantartás, nyomtatvány stb. címen 1.500, fára 1.740, szennyvíz eltávolítás, fertőtlenitő szerek címen 4000, villanyra 4000, a hütő megépítésére első részletként 4200, közigazgatási munka címen 6000. kisebb kiadások címen 300, beruházásokra pedig 600 pengő lett beállítva. Az ügyhöz elsőnek Schneider Mátyás szólt hozzá, hangoztatván, hogy a kérdést most már véglegesen rendezni kell, mert lassan tengeri kígyóvá növekedik. A hús- iparosoknak megértéssel kell kezelniük ezt a kérdést s be kell látniuk, hogy a hütő megépítésével a város, illetve az adózó polgárság, mert hiszen a vágási dijakat a husiparosok úgyis a vevőkre hárítják át, jelentős áldozatot hoz. Utána Barát István szólalt fel, sajnálattal állapítván meg. hogy nem sikerült az ügyet a kisiparosokkal békésen elintézni. A kövér sertések dija miatt minden bizonnyal ismét elégedetlenség támad s az érdekeltek a határozatot megint csak meg fogják fellebbezni. Jobb lett volna összehívni az egész husiparosságot, az értekezleten mindent a legapróbb részletekig megbeszélni s velük egyetértésben olyan határozatot hozni, amely ezt az egyre húzódó ügyet véglegesen rendezhetné. A dijak miatt Nagy József már visszatérítési pert is indított a város ellen. Csete József dr. szerint a per kedvezőtlen kimenetelének veszélye nem fény get, mert a város jóváhagyott szabályrendelet alapján szedte és szedi a vágási dijakat. Szerinte azonban a mostani javaslatot módosítani kell, mivel a javaslat és a miniszteri elgondolás között lényeges eltérés mutatkozik. Vegyék le a napirendről, indítványozta s összehiván az érdekelteket, tárgyalják le az ügyet mégegyszer és véglegesen. Szentes Károly véleménye szerint az újabb tárgyalás sem vezetne a kívánt eredményre, mert a husiparosok között nincs meg e kérdésben a teljes egyetértés. A díjmegállapítás az uj vágóhídi költségvetés, illetve a miniszteri leirat alapján készült. A várost az a szempont vezeti, hogy olyan díjszabást állapítson meg, amely, mellett úgy a város, mint a husiparosok megtalálják a számításukat. A városnak különben is érdeke, hogy ne tegyen olyan intézkedéseket, amelyek a húsipart versenyképességében meggyengit- sék. Más városokban a hűtők használatáért külön dijakat szednek, ezzel szemben a megépített hűtőt majd a gyulai husiparosok minden díj nélkül használhatják, mert a hütőhaszná- latot beletudják az uj vágási dijakba. Varga Gyula dr. végül is szavazásra tette fel a kérdést s annak eredményeképpen azok. akik az ügyet le akarták venni a napirendről, kisebbségben maradtak s igy a közgyűlés a választmány javaslatát tette magáévá s az uj díjszabást és költségvetést elfogadta. A következő tárgysorozati pontokhoz egészen Biró Ferenc és társai kérelméig, egyetlen hozzászólás sem történt. A piaci és városi szabályrendelet módosítására beadott kérelem körül azonban már igen élénk és hosszú vita támadt. Biró Ferenc és társai ugyanis azt kérték, hogy a pénteki piacot, ha ünnepnapra esik, helyezzék át más napra, a vásárokat pedig az eddigi vasárnapról hétköznapra. A választmány olyan javaslatot készített, hogy a kérelmet a közgyűlés ne teljesítse, mert a vásárok időpontját minden
