Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-07-14 / 56. szám
Vasárnap Gyula, 1935 julius 14 LXV1I. évfolyam 5«. szám. Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. 'Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nera adatnak vissza. Egyes szám ára lö fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő : DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Erkel Ferenc szülővárosában s ott, ahol a Bánk bán klasz- szikus dallamai megszülettek, szomorú évek meddő kísérletei után talán most már mégis megalakul a zeneiskola. Otthonra lel a zene- tanitás, s megnyílik vele az ut, amely hosszú évek kitartó és lelkes munkájával talán majd széleskörű zene- s reméljük, Eikel-kultuszhoz vezet. Lesz, ha csak idővel is, zenekultúránk, feltámad ismét a régen halott zenei élet s máris örömmel és büszkén tekintünk a jövő felé. amikor Erkel Ferenc géniuszát nemcsak egy kevés szerencsével elhelyezett mellszobor s a szülőház falába beillesztett márványlap némasága fogja hirdetni, hanem a zene- szerszámok ékes zengése is. Milyen jó is lesz, ha majd nem kell az idegenek előtt restelkedve bevallanunk, hogy Gyulán, ahol a magyar zeneköltés klasszikus alakja s a himnusz zeneköltője született, nincs egy zeneegyesület, amely az ő zsenijét és a komoly zene szépségeit szolgálja és hirdesse. Milyen jó lesz s milyen boldog büszkeség, hogy lesz idő, amikor életre kelnek a néma hangjegyek s amit az álom és képzelet remekbe szőtt a kastélykerti fák alatt, a szülőváros falai között is megzendül majd a húrokon és a kürtök öblein s idézi azt, akit idézni büszkeség s kit, hogy eddig a magunk vonóján, kürtjein és fuvoláján nem idéztünk, kissé szégyen és kissé hálátlanság. A zeneiskola ajtajai erre az útra nyílnak, az ottan lábbal kivert kis tétova taktusok mind egy nagy és győzedelmes ritmus felé vezetnek, a feltörő élet, a süket és arcpiritó csendet legyőző zene, a megszólaló orkeszterek és ópuszok mesteri ritmusa felé. Ez az iskola azonban kettő dolga : az iskoláé és a közönségé. Nem elég az oktató készség és rátermettség, a közönség lelkesedése is kell hozzá, mely, mint a hélium a ballonokat, megtöltse és mozgassa a különben halott konstrukciót. Nem szabad, hogy tovább piruljunk s nem szabad, hogy zenéért is a szomszédba kelljen (A „Békés“ munkatársától.) A város Képviselőtestülete folyó hó 16 án, kedden délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés előre láthatólag nem igen lesz népes, mert az aratási munkák a képviselő- testület gazdatagjait teljesen lekötik. A 25 pontból álló tárgysorozat nem sok mozgalmat igér, mindössze talán a vágóhídi dijak leszállítására vonatkozó javaslat körül lesz egy kis eszmecsere. Az egri norma bevezetésével kapcsolatban hozott azon határozat is tárgyalásra kerül a közgyűlésen, amelyben kimondta a képviselőtestület, hogy a Göndöcs-népkertben és pavillonban rendezett előadások teljes tiszta bevétele a szegényügyi alapba fizetendő be. A határozat, amely azt célozta, hogy minél nagyobb részesedése legyen a szegényügyi alapnak az előadásokból, kissé túllőtt a célon, mert az egyesületek inkább elálltak az előadások rendezésétől, semmint hogy egész nettó bevételükről lemondjanak. Ezt a határozatot a közgyűlés most járnunk. Erkel Ferenc szülővárosán tovább nem ülhet a heverő vonók és a hallgató kürtök és fuvolák gyászos csendje, zengeni kell itt is az orkeszternek s hirdetni, hogy nem halott e város és hogy Erkel Ferenc is él az élő város szent ritmussal lüktető szivében ! N. ff. meg fogja változtatni és pedig úgy, hogy a fentmegjelölt helyeken rendezett előadások bruttó bevételének egyharmadát kell befizetni a szegényügyi alapba. A módosítást előreláthatóan egyhangúlag fogadja el a képviselőtestület. A közgyűlés tárgysorozata : Polgármester javaslata a Bárdos rendezett részének hasznosítása és szegődményes kertész alkalmaztatása tárgyában. Az OTI gyulai kerületi pénztárának beadványa a havonta egyszer tartandó választmányi ülések céljára a városháza nagytermének átengedése tárgyában. M. Szabó András volt városi soffőr kérelme végkielégítés címén három havi fizetésének megfelelő 600 P kiutalása iránt. Takács Ferenc v. képviselő indítványa a HONSz gyulai csoportja részére egy irodahelyiség biztosítása, vagy a népkerti padok bérletéből befolyó teljes összeg átengedése tárgyában. Góg Mihály gyulai lakos kérelme a Kedden délután képviselőtestületi közgyűlés. T A K C A Party bácsi Irta: DUBÁNYI IMRE. II — Mindenféle jött-ment Habsburg-imádó kormányvigécet csak nem süvegelhetek meg — mondta, nagy derültséget keltve a közvélemény asztalánál. Ezen legjobban a főispán mulatott, mikor elmondták neki, s attól kezdve ő köszönt előre a vén kurucnak. Péter bátyánk, mint úri ember, mit tehetett egyebet, kelletlenül bár, de fogadta ezután a főispán köszönését. Ám azért be nem adta kemény szittya derekát és ellenzéki maradt mindhalálig. Most a sörözésnél is azon lázongott, miért nevez ki egyes megyei tisztviselőket a főispán, mikor azok alkalmazása a megyei közgyűlés joga — Anomália ! Abuzus ! Azért történnek olyanok, mint velem is a múltkor. A számfejtő (persze ezt is a főispán nevezi ki) nem akarta bélyeg nélkül számfejteni a nyugtámat. „Exlex“ van öcsém — mondom az ipsének. Hogy gyarapitanám az államjövedéket, mikor a kormánynak nincs joga exlex- ben államjövedelmeket szedni ? — No ha exlex van, akkor fizetés se jár. Ha exlexben nincs állambevétel, nem lehet kiadása se a kincstárnak. — Ejnye, te nyavalyás, hogy mersz velem igy beszélni? Hát még azt se tudod, hogy minket nem az állam fizet, hanem a vármegye? — Nem ám. Mert a megye is az államtól kapja rá a javadalmazást. Hát persze, • hogy rá kellett ragasztania azt a stemplit arra a nyugtára, ha kellett a fizetés. — Ez a ti vármegyétek — fordult szemrehányással az alispán felé az öreg szittya. A miniszter parancsol, nem ti. Agyonszabályoz, egy kaptafára húz minden megyét, mintha Csongrád olyan lenne, mint Árva, vagy Baranya olyan, mint Foga- ras. Mi tudjuk, hol szőrit a csizma, mi járunk benne, nem ő. — Hát mondd, Péter bátyám, mit tegyek ? Felfegyverezzem a megye kilenc hajdúját és utasítsam a várnagyot, vezesse őket rohamra a belügyminiszter ellen ? Hát ha még tudnátok, mit terveznek odafent. Törvény készül a megyék részleges államosításáról. Elveszik tőlünk a pénztárt, meg a számvevőséget Az adóhivatal fizet majd bennünket és a pénzügyigazgatóság is beleszól mindenbeErre már Party bácsi is felfigyelt. — No hát ilyen bolondságot nem hiszek el. — Már pedig elhiheted. Az aradi Krivány- eset miatt van ez. Ahol tiszta papírokat találtak a megyei pénztárban az árvák kötvényei helyett. Ez hajtja az államosítok malmára a vizet. Kígyót, békát kiáltanak most a megyékre, azt hiszik, hogy itt mindenki tolvaj. A főszámvevő is idegesen ütött az asztalra. — Vizsgálja meg őket a hóhér ! Engem ugyan ne vizsgálgasson senki. De hát micsoda népség az, hogy egy tévedt birka miatt ki akarják irtani az egész nyájat. Verjék ki azt a kerge birkát a karámból, csapják el, csukják be a tolvajt, de ne bántsák az ártatlan, becsületes embereket. Hát mi lesz a megye pénztár nélkül ? Mi lesz mivelünk ? — Titeket átvesz az állam. A számvevőket a pénzügyigazgatósághoz, a pénztárnokot az adóhivatalhoz, vámhivatalokhoz, sóhivatalokhoz osztják be. Party bácsi majd beleejtette a sörös poharat a kis pörköltbe, olyan dühbe gurult. — Megbolondult az a miniszter?! — ordította. Hát azt hiszi, én elmegyek Privigyére adótárnoknak, vagy Akna-Sugatagra sótisztnek? Nem volt nekem finánc semmiféle retyerutyám. Nem is lesz ! Nyugdíjba megyek! — jelentette ki. — Könnyű neked — sóhajtotta a főszámvevő. — De mi többiek, akik még nem mehetünk nyugdíjba ! . .. Busan lógtak a fejek a sörös poharak felé. A rossz hir gondokat rajzolt az arcokra, Vége a szép megyei gyöngyéletnek. Az alispán értesülésé valónak bizonyult. Csakhamar hozták a lapok a hirt a készülő nagy reformról, Az ellenzéki lapok támadták a minisztert, aki hozzá mer nyúlni az alkotmány védbás- tyáihoz, a vármegyékhez. A kormánylapok meg magasztalták a miniszter bölcsességét, aki erős kézzel le akarja csapolni a megyei „mocsarakat“ és bátor szívvel neki fog a közigazgatási „dsungel“ irtásának így beszéltek a képviselők is a javaslat tárgyalásakor. Pro és kontra. Aszerint, ki milyen programmal jutott mandátumhoz. (Folyt, köv.)
