Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-07-11 / 55. szám

áldatlan állapotot megszüntessük, folyó hó 2-ára értekezletre hívtuk össze azokat a szülőket, akiknek leánygyermeke ezidón ^vé­gezte a gyulai polgári leányiskola IV. osz­tályát. Az volt ugyanis az elgondolás, hogy a létesítendő gyulai leányliceum az első évben az V. osztállyal kezdődjék, inig a magasabb osztályok a következő években fokozatosan nyíljanak meg. Nyilvánvaló, hogy az V. osztály növendékei nagyrészben a polgári leányiskola végzett növendékeiből kerülnének ki, kisebb részben pedig azokból, akik már eddig is átjártak a békéscsabai leányliceumba, A költségek hozzávetőleges kiszámítása végett elsősorban azt kell meg­tudni, hogy az 5G leány közül, aki ezidén végezte a polgári iskolát, hány olyanra lehet számítani, aki egy gyulai líceum felállítása esetén abba beiratkoznék. 25—30 az a mini­mális létszám, melyre a megnyitáshoz szük­ség van.“ A fölhívás ki is ment s máris többen jelentkeztek. A Rotary-club ezúton kéri azo­kat, akik fölhívást valamilyen okból nem kaptak, hogy Bálint Imre elnöknél akár írásban, akár telefonon (28) jelentkezzenek Dr. Fáy István üdvözlő szavai és a Hiszekegy elmondása után napirend előtt dr. Sebők Elek (Békés) indítványt tesz, üdvözöljék Johann Béla államtitkárt kine­vezése alkalmából. A bizottság ehhez egy­hangúan hozzájárul. Vitéz dr. Pánczél József főjegyző fel­olvassa az alispán junius havi jelentését, melyet lapunk más helyén közlünk. A jelentéshez elsőnek Beliczey Géza (Bcsaba) szól hozzá és fölhívja az alispán figyelmét arra, hogy a csendőrség a leg­nagyobb csép'.ósi munka közben megállítja alpénztárnokkal együtt olyan mintaszerű rendet tar­tott a rubrikák, meg a pénzrekeszek közt, hogy abból tanulhatott volna a miniszter is, aki ezt a „becstelen“ pénztárvizsgálati rendelkezést ott fent. Budapesten kifundálta. Senki se csodálkozott tehát, hogy a virágok közt megbékült Party bácsit és a pénztárvizsgálat eredményével megelégedett alispánt ezután a kis csetepaté után teljes békességben ott látták ülni nemsokára a kaszinó „közvélemény asztalánál“, ahol a megye és a város urai már déli harangszó után egy kis ebédelőtti sörözésre összejönni szok­tak. Ott volt a főszámvevő is, akit Party bácsi dél­előtt úgy lepocskondiázott, meg az egész „sisera- had“, akiket az öregur délelőtt a pokolba kívánt. A vármegye jegyzői kara, az árvaszék, a központi főszolgabíró és a tiszti főügyész sem hiányoztak. Sőt ott volt az árvaszék elnöke, Jantsovits Péter bácsi, az örökké háborgó „Petur bán" is. Ádámcsutkás, hosszú nyakával úgy ült ott az asztalfőn, mint a tagadás szelleme. 0 csak itt találkozott a fehér asztalnál a kollégákkal. Egyébként eltértek utjai amazokétól. Mint törhetetlen ellenzéki, mélységesen lenézte a megyegyülésen a főispán mellett szavazó kollégákat. Kemény szittya volt. Rákóczi és Kossuth elveinek tántoríthatatlan követője. A Habsburgokat detronizáló debreceni határozat szentség volt előtte. Következetesen a főispáni javaslat ellen szavazott, keményen harsogtatva a „nem“-eta megyegyülésen. Semmiféle kormánykegyre nem reflektált és nem köszönt a főispánnak. (Folytatása következik.) ÜE KE S és pedig legkésőbb folyó hó 12-ig, hogy a szervező munka idejében megindulhasson. A fölhívás a következőkkel zárul : „Tájékozásul még megemlítjük, hogy miután a tervezett leányliceumba a polgári iskola végzett növendékei csak az előirt különbözeti vizsga letétele után vehetők föl, annak egyidejű megszervezéséről is történnék gondoskodás A leányliceum tandija nem haladná meg a békéscsabai iskoláztatással járó költségeket, ami természetesen csak úgy válnék lehetségessé, hogy tantermet vagy a városi polg. fiúiskola II. emeletén kapnánk, ahova délelőtt fiuk nem is járnak, vagy bi­zonyos eshetőség mellett a polg. leányisko­lában, — tanerőket p ;dig (elsősorban tanár­nőket, legfeljebb az igazgatói állásra férfi­tanárt) az állam adna, aminthogy az egész intézmény jellege állami lenne. Súlyt helye- lyezüuk rá, hogy az oktatás nívója, szelleme már a megnyitásnál se maradjon alatta a kitűnő hírnévnek örvendő békéscsabai leány- liceumnak.“ Reméljük, hogy a Rotary-club jelentős mozgalma sikerrel fog járni s a leányliceum már most ősszel megkezdheti munkáját. a gépeket és a tűzrendészed felügyelő iga­zolványát kéri arról, hogy a gőzgép tűz­rendészed szempontból üzembiztos állapotban van. Ezt az eljárást azonban csak ott végzik, ahol a birtokos a saját gépével dolgozik, mert a bércséplők a rendelet hatálya alól ki vannak véve. Kéri az alispánt, hogy ezt a rendeletet vonják vissza. Csizmadia András, Orosháza képviselője is csatlakozott Beliczey előterjesztéséhez, mire dr. Pánczél főjegyző alispánhelyettes, majd dr. Fáy főispán kije­lentettek, hogy pár napon belül kivizsgálják az ügyet. Dr. Telegdy Lajos (Békés) az alispáni jelentésnek ahhoz a részéhez szól hozzá, mely kisegítő végrehajtók alkalmazását jelenti be. Indítványozza, Írjanak fel a kormányhoz és kérjék, hogy a fagy, az aszály és a jég csapásaitól súlyosan meglátogatott Békésben tekintsenek el a szigorított végrehajtások foganatosításától. Elek Lajos pónzügyigazgató kijelenti, hogy a kisegítő végrehajtókat a lecsökken­ted tisztviselő-létszám folytán felszaporodott munkák elvégzése végett vették fel, mire dr. Telegdy eláll indítványától. Dr. Egein Imre ny. főispán fegyelmi feljelentését tárgyalták ezután. Dr. Egán volt békési főispán a képviselőválasztások folyamán a kerületéből Kitiltott Andaházy- Kasnya Béla képviselő érdekében korteskedett Kondoroson, s miután tiltott gyűlésen vett részt, dr. Lacsay Péter szolgabiró kiutasí­totta. Egán ezért fegyelmi feljelentést tett a szolgabiró ellen, amit azonban a igazgatási bizottság elutasított. Választási följelentések következtek ez­után. Tüdy Zoltán szeghalmi ref. lelkész a szeghalmi választókerület kisebbségben maradt ellenzéki jelöltje tett följelentést Kovács Pál körösladányi, Augusztinovics Győző füzesgyarmati, Demeter Pál vésztői és Sittkey István szeghalmi választási elnökök ellen a választás folyamán elkövetett állító­lagos törvénytelenségek miatt. Többek hozzászólása után dr. Fáy István főispán megállapította, hogy a szeghalmi választás ellen petíció fekszik a közigazga­1935 julius SÍ tási bíróság előtt, ennek a vármegye köz- igazgatási bizottsága nem vághat elébe a határozatával. A bizottság elfogadta a javaslatot és a fegyelmi följelentéseket elutasította. Ugyanígy elutasították dr. Sailer Fe­renc és társainak dr. Reisz József és Tantó József szavazatszedö kiildöttségi elnökök el­len tett följelentését. A Koltay Pál ellen tett följelentést dr. Fáy főispán indítványára levették a napirendről azzal, hogy a leg­közelebbi ülésig vitéz dr. Pánczél főjegyző kivizsgálja a részleteket. Zöldy János dr. főorvos jelentéséből kitűnt, hogy a megye természetes szaporo­dása júniusban 133 lélek volt. Elek Lajos pénzügyigazgató terjesz­tette elő ezután jelentését, amely szerint a megyében nem lehet fagykárt megállapítani, mert az ide vonatkozó rendelkezések azt követelik meg, hogy összefüggő területen legalább 33 százalékos legyen a kár. A me­gyében nem lehet általános fagykárról be­szélni. jég- és aszálykár van, de ezt a károsultaknak külön be kell jelenteniük. Az adóhátralék különben a megyében 103.93 százalék. A pénzügy igazgató jelentése fölött nagy vita indult meg. Beliczey Géza. Csizmadia András, dr. Telegdy Lajos. Harsányi Pál, dr. Sebők Elek és dr. Berthóty Károly azt vitatták, hogy igenis fagykár van, az aszály­kár éppen a fagy pusztítása folytán állott elő az álfal, hogy az anyakalászt a fagy elpusztította, a sarjuhajtásokat pedig éppen fejlődésük teljében szorította meg a trópusi hőség. Elhangzott az az indítvány is, hogy a hatóság maga szerezze be a kivételes el­bánás bizonyítékait, ami azért is fontos, hogy a hatóságok kiállíthassák az adósvé­delmi bizonyítványokat. Az a kérdés is el­hangzott. vájjon a pénzügyigazgató saját hatáskörében revideálhatja-e elfoglalt állás­pontját. A felszólalásokra Elek pónzügyigazgató kijelentette, hogy az elemi károk megállapí­tását szabályozó rendelkezéseken túlmenően intézkedni nem áll módjában, mert a pénzügy­igazgatóság csak középfokú hatóság. Beliczey Géza, majd Haviár Gyula szó­lalt fel, újra hangsúlyozván, hogy a fagy- és aszálykár úgy függnek össze egymással, mint ok és okozat. Haviár indítványozta, hogy feliratban kérjék a kormány intézkedé­sét, különben a gazdáK, akik nem jelentik be külön az aszálykárt, védelem nélkül maradnak. Fáy István dr. főispán hidalta át . a kérdés nehézségeit. A pónzügyigazgató talál­jon módot arra, hogy a gazdák fagykár be­jelentéseit a pénzügyigazgatóság vizsgálja felül az aszálykár szempontjából is. A főispán javaslatát a bizottság éljen­zéssel tette magáévá, mire Elek Lajos pénzügy- igazgató kijelentette, hogy bár alaki ren­delkezésekhez kötve van, de maga mögött tudván a főispánt és a közigazgatási bizott­ságot, eleget tesz a kérésnek és elrendeli, hogy a fagykár-bejelentéseket mind letár­gyalják. A többi jelentést vita nélkül tudomásul vették. Az ülés féltizenkettőkor ért véget. * A kedden megtartott kisgyülés tárgy- sorozatán 82 ügy szerepelt, ezek között azonban gyulai vonatkozású egy sem akadt. A tárgysorozatnak egy pontja volt csak, amely heves vitát provokált: a békéscsabai Urszinyi-féle árvaházalapitvány ügye. Békés­csaba képviselőtestülete az időközben össze­gyűlt 80.000 pengőt ingatlanba akarja fék. Élénk vita a gazdasági károk bejelentése körül. Békésvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 8-án délelőtt ülést tartott.

Next

/
Thumbnails
Contents