Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-06-06 / 45. szám
2 1935 június 6 László egyik költeményét szavalta el, majd Rózsa Gyula tanító mondott beszédet. Hazaszeretettől áthatott szavakban rajzolta meg a magyarság sorsát, azt a tragikus helyzetet, amelybe úgy a csonka hazában lakókat, mint az odaáti magyarokat sodorta a trianoni béke. Hitre és acélos akaratra buzdító szavai nagy hatást keltettek. A „Nem, nem, soha“ eléneklése után Kovács Dezső egyesületi törzsfő, szerkesztő mondott szivbemarkoló mementót, majd a nagygyűlés a Himnusz eléneklésével véget ért. Megverték az inséguiunkások egyik társukat a városháza udvarán. (A „Békés“ munkatársától.) Szombaton délután, amikor az inségmunkások bér- kifizetése folyt, parázs verekedés történt a városháza udvarán. Egyik munkástársukat verték meg a többiek és pedig olyan alaposan, hogy az ügynek a bíróságnál lesz folytatása. Az történt ugyanis, hogy egy nap a mérnöki hivatal az egyik munkást kiküldte, nézze meg, tudnak-e dolgozni az emberek az esőtől, illetve hogy dolgoznak-e ? Az ember azzal jött vissza, hogy nem dolgoznak, mire szombaton a bérlista elkészítésekor a félnapi szünetet tekintetbe vették s félnapszámmal kevesebbet fizettek ki a munkásoknak. A levonás a munkások egy részét igen feldühösítette, úgy hogy bosszúból rátámadtak arra az emberre, aki róluk a jelentést a mérnöki hivatalnak megtette s alaposan helybenhagyták. A megtámadott ember látleletet vétetett fel magáról és illetékes helyen jelentést tett a verekedésről. Jelentése alapján azok ellen, akik a verekedést rendezték, már meg is indult a büntető eljárás. Az eljárás megindulásakor a munkások a legteljesebb és legszélesebb körű szolidaritást vállalták s egybehangzóan kijelentették, hogy valamennyien részt vettek a verekedésben, jóllehet az igazság ezzel szemben, legalább is a vizsgálat eddigi eredménye szerint, az, hogy a verekedést legfeljebb nyol- can-tizen rendezték. Vizsgahangverseny a gimnáziumban. A helybeli rom. kath. reálgimnázium ifj. zenekara folyó hó 13-án, csütörtökön, este 8 órai kezdettel a zenekar alapja javára, a tanintézet tornacsarnokában rendezi tanévzáró hangversenyét. MŰSOR. 1. a) Magyar nótók. „Bánk Bán.“ Ábránd. Játssza a zenekar. 2. a) F. Drdla: „Souveniré.“ b) HubayJ. : „ Hullámzó Balaton tetején.“ Játssza : Ancsó Z. VIII. o. t. (hegedű), Felföldy B. II. o. t. (zongora). 3. M. Pesentius (1504): Borát. Carm. 22. lib. 1.; Tritonius (1507): Horat. Carm. 2. lib. 1. ; b) Két székely dal és egy magyar népdal. Énekli a vegyeskar. 4. Qu. Horatius Flaccus „A tolakodó“ c. szatíráját előadják Várhelyi V., Konkoly B., Némedi E. és Ancso Z. VIII. o. t. 5. Nagy ábránd G. Verdi „Rigoletto“ c. dalművéből. Játssza a zenekar. 6. Bartók B : „Magyarországi népi román táncok.“ Játssza Läufer Gy. VI. o. t. (zongora). 7. Mátészalkai népballada. Paródia. Árnykép. 8. C. M. Ziehrer: „A rezervista álma.“ Hangkép. Játssza a zenekar. Ülőhely 80 f., állóhely 40 f. A „Cecília“ énekkar pünkösdi miséjének ismertetése. Pünkösd vasárnapján, a mindent megv'lágo- sitó értelem Istenének, a Szentléleknek ünnepén, a fél 12 órai misén a Cecilia énekkar a mise kezdetére: 1. „Jöjj el Szentlélek Isten“ cimü népies egyszerű, magyar éneket adja elő Damény D jzső vegyeskor! alkalmazásában. Az első versben a Szentleiket hívjuk s git- ségül, a második versben kérjük a Szemlélőktől, töltse el szivünket és az énekkart hallgató hívekét is, égi kinccsel és 1 lki világossággal. 2 Dicsőítésre a „Szent vagy Uram“ ból (1861 bői) vett, Vizy János által vegyesk rra alkalmazott „D:csöség az Istennek magasságos mennyben“ cimü éneket adja elő. 3. Felajánlásra: „Dicsőit Téged nagy égi Teremtő“ cimü Beethoven által vegyeskor j szerkesztett örökké szép, hatalmasan szárnyaló ént- két énekeljük. — A teremtés müvét befejező a Szentlélek által sziveink szeretettel, csodálattal betöltő Isten d csőitő énekére felh vjuk katolikus testvéreink f gyeimét. 4. Szent-szent-re: a 3?. V U.-ból (1651 bői) Vízy János által vegyeskarra alkalmazott „Szent, szent, szent az Ur Isten“ cimü éneket adja eiő- az énekkar. 5 Urfelmntatás utánra: „ Piros pünkösd napján, adj erőt“ (Veszély—Bucnner) az ünnep jelentőségére rávilágító szövegű és dallamu éneket Huszár László vegyeskari feldolgozásában énekeljük. 6. Áldozásra: Kisdi (1651) Fojtényi K. „Harmonia Sacra“-ból vett „ Szentlélek Isten szállj reánk.“ csupa mélység, finomság és áhítatot kifejező dallamot hallgatva éreznünk kell a harmadik isteni személyhez való közeljutásunkat. 7. Utolsó áldásra: Demény Dezső feldolgozásában a világegyház hymnusa : „Hol Szent Péter.“ BÉKÉS_______________ Városrendezés. Gyula város fejlődése, mint minden más régi település, is teljesen a véletlenre volt bízva és sajnos, még ma sem mondhatjuk el, hogy a fejlesztés és rendezés a mai igényeknek megfelelő módon történne. A közelmúlt aránylag nagy fejlesztése, a város széleihez csatolt külső részek telepítése nem nevezhető szerencsés megoldásnak, különösképen azért nem, mert más sokkal jobb házhely telepítési lehetőségek is kínálkoztak. Ha rátekintünk a város térképére, a körvonalaknak egy polip karok szerűen szétágazó idomát látjuk. Mai szemmel nézve terv és célszerűtlennek tűnik fel a kép, de tudjuk, hogy ez a beépítés régen a Körös szigetei alapján történt. Máriafalva legészakibb pontját a Benedek város legdélibb pontjával összekötő légvonalbeli egyenes 4 km. s ugyanennyi a távolság a délkeleti—észak- nyugati szélső pontok között, mig a város szivét átszelő s az egész terület súlypontján átmenő kelet—nyugat irányú vonal alig 1-2 km. Bár az 1920 évi házhelykiosztások idején a körgáton belüli magas fekvésű törökzugi s aranyág! földek igénybevételével lehetett volna segíteni a dolgon, nem vették figyelembe ezt az egészségtelen állapotot s ahelyett, hogy javítottak volna, még rontottak a helyzeten. Olyan nagy hibát követtek el, amit jóvá tenni a mi korunkban már nem lehet. Máriafalva létesítésével hozzácsatoltak a város testéhez egy 1300 méter hosszú, keskeny árvízvédelem nélküli sávot, mely a városhoz nehezen csatlakozik. Létesítése minden mérnöki előkészítés nélkül történt. A telkek kiosztásakor nem vették figyelembe a terep magassági viszonyait és sem az utcák elhelyezése alkalmával, sem később a kiosztás után nem gondoskodtak a viz kellő tovább vezetéséről. így történhetett az meg, hogy kb. 20 uj ház, olyan mély területre került, hogy ezeket a házakat minden vizes tavaszon az összedőlés veszélye fenyegeti, sőt már volt összedőlés is. Az egyik kiosztott telek olyan mély fekvésű volt, hogy egyik tavaszon 40—50 cm-es viz borította az egészet s természetesen a város nem engedte meg a tulajdonosának az építést Igaz, hogy az utcákon pár évvel ezelőtt végeztetett a város felszín-rendezési munkát, ezekkel azonban nem lehetett a bajokon 100 °/o-ban segíteni, sőt néhány helyen azzal a kellemetlenséggel is járt, hogy a mélyebben épült kis házakat ablakpárkányukig eltemette. Kiosztási szempontból hasonló, veszélyességre nézve pedig még rosszabb a helyzet a másik házhely telepítésnél, a Krinolin és Galbács kertben. Egészen biztos, hogy nem végeztek sem magassági méréseket, sem talajvizsgálatot a kiosztás előtt és ez a hiba a későbbi időkben bosszulta meg magát. A Krinolin kerti telepítésnél 70—80 cm-es talajmagassági különbözetek maradtak rendezetlenül. A Galbács kertben pedig, ahova a legszegényebb emberek kerültek, olyan mély fekvésű építési telkek keletkeztek, hogy a városnak több éven keresztül szivattyuztatni kellett tavaszon a házakat elöntéssel fenyegető vizeket s az itt épült házak tették Hagy sikert aratott a ináv. nyugdíjasok előadása (A „Békés“ munkatársától.) A Máv. nyugdíjasok műkedvelő gárdája folyó hó 2 án este az Erkel színkörben előadást tartott. A darab, amelyet különben nem a legszerencsésebben sikerült a rendezőségnek kiválasztani, jó megjátszásban és jó szereposztásban került bemutatásra. Az együttes simán, elevenen játszott s különösen Szilágyi Jánosnak, Ra- dóthy alakítójának volt őszinte és megérdemelt sikere. Szigethy Gábor, mint rendesen, most is rutinnal és tehetséggel játszott, izes magyarsággal szólaltatván meg mondanivalóit. Migend Blanka, özv. • Pénzes Ferencné és Fábián Böske szintén jól megállották a helyüket. Pintér István és Fábián István mellett meg kell emlékeznünk még Király Endréről is aki a. szinnadnt rendezte iitrvesen.
