Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-05-26 / 42. szám
1935 májas 26 B ÉKES Az építőipari munkanélküliség. (Beküldött cikk.) Hivatalos és nem hivatalos ankéteken és gyűléseken oly sokat tárgyalták már a munkanélküliség kérdését, hogy minden, amit a panaszok felsorolásában elmondhatunk, ismétlésnek tetszik. Mégis beszélünk róla és az uj panaszok mellett ismételjük a régieket is, mert a sürgős megoldás érdekében a kérdést állandóan napirenden kell tartani. Az inségmunkáltatások során a város több mint ezer embert látott el munkával, de ha ezeknek a munkáknak a statisztikáját nézzük, azt látjuk, hogy tulnyomólag földmunkások és napszámosok jutottak keresethez s csak aránylag igen kis hányadban szerepeltek építőipari munkások. A városnál nyilvántartott munkanélkülieknek 16%-a az építőipari munkás és csak 5% jut a többi összes egyéb iparágra. Nincsen ugyan hivatalos adat a kezeim között, de úgy tudom, hogy kb. 400 építőipari munkás van Gyulán. Ha ez valóban igy van, akkor az iuségmunkára jelentkezettek ennek a létszámnak a 43%-át teszik ki. Az építőipari munkásság foglalkozási körén tulmenőleg is igyekszik elhelyezkedni, illetőleg munkát vállalni s csakis azok hajlandók a nekik nehéz és szokatlan kubik munkában dolgozni, akik minden más munkalehetőség hiányában erre kényszerítve vannak. ínség- munkák során csakis olyan munkákat lehet elvégezni, amelyeknél az egész felhasználásra kerülő összeg munkabér. Ilyen munka azonban az építőipar körében nem igen található. Nem is kívánatos ipari szempontból nézve, hogy ipari munkák végeztessenek Ínséges utón, mert az inségmnnka már nevénél fogva is úgy anyagi, mint iparerkölcsi téren bizonyos fokú rombolást jelent. Szükséges épen ezért, hogy inségmunkák helyett fokozatosan közmunkákra térjenek át a hatóságok, szűnjék meg a mai kényszer elhelyezési rendszer és a közmunkákon csakis azok nyerjenek alkalmazást akik akarnak, tudnak és szeretnek dolgozni. Az utolsó években a békebeli létszámhoz viszonyítva nem növekedett az építőipari munkások száma, ami azt jelenti, hogy Gyulán 400 olyan épitőmunkás élt már a háború előtti időben is, aki megtudta keresni a kenyerét. Természetes, hogy bármilyen nagy építkezések is folytak itt, azoknál ez a nagy létszám elhelyezkedni akkor sem tudott, de nem is volt rá szükség, mert más, főleg erdélyi városokban könnyű volt a munkaszerzés. Ha a mai életszínvonal lecsökkentett igényeit vesszük alapul, akkor is legalább évi 500 pengőben kell látnunk azt az összeget, mely egy-egy munkásnak létminimumként szükséges. Ez az összeg azonban 400 munkás esetén évi 200.000 pengőt jelent. .200.000 pengőt kellene minden évben az épitőmunkásoknak keresni. Ma építkezéseknél a munkabért nem lehet a teljes építési ösz- szeg 25—30%-ánál többre venni (mig ugyanaz a háború előtt még az inflációs időkben is 35—40% volt) és ilyeD alapon évi 600—800.000 P-s építkezési tevékenységre volna szükség, ha az összes építőipari munkást saját szakmájában foglalkoztatva a létminimumhoz akarnánk juttatni. Közmunka azonban egyáltalában nincs s a magán építkezések száma is olyan csekély, hogy azoknál a munkásságnak csak töredék része helyezkedhetik el és ami a főbaj, itt is mindenkor erősen éreztetik hatásukat az inségmunkabérek. A tatarozási és átalakítási munkák után járó adókedvezmények sem tudták a remélt mértékben Gyulán a munkál- tatási kedvet felhajtani. Nem kétséges ugyan, hogy ennek oka nem a háztulajdonosok akaratában, hanem az anyagi helyzetében keresendő. Hiányzik a megfelelő tatarozási hitel. Mivel a magán építkezések megindításához sokkal több tenni való szükséges még, mint a középitkezésekben és mivel volna is több szükségesség ez utóbbi téren (pl. hogy csak egy néhányat említsek : posta palota építése, OTI székházának a bővítése, vasút állomás és pályaudvar kibővítése, vágóhídi hütőház építése és az épület bővítése, a kórházi rossz szennyvizderitő újra építése, máriafalvai iskola építése, városháza kibővítése stb. stb.) minden megmozdítható erővel oda kell törekedni, hogy ilyen közmunkák induljanak meg, mert ha ezeknél nem is az egész, hanem csak például az inségmunkára jelentkezett 43%-nyi munkás száma volna keresethez juttatható, akkor is eléretne az az eredmény, hogy a legnagyobb nyomorban élőkön 1 évre segíthetünk. Ilyen építkezések megindítása pedig nem tartozik a fantáziák birodalmába, mert az uj költségvetési év kezdetén megfelelő utánjárással feltétlenül lehet valamit kapni. A visszahelyezéssel 27-re emelkedett a gyulai OTI tisztviselői létszáma. (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai társadalombiztosító központi hivatalának, mielőtt a szomorú emlékű áthelyezés megtörtént volna, 21 tisztviselője, illetve 21 főből álló alkalmazotti létszáma volt. Ma a hivatalban 27 alkalmazott dolgozik, tehát hattal több, mint előzőleg. A létszámszaporulat magyarázata az, hogy az uj körzetbeosztás következtében, ami a visszahelyezéssel egy- időben történt meg, a hivatalhoz tartozó községek száma 30-ról 57-re emelkedett. A körzet megnövekedése következtében természetesen az ügyforgalom is megnövekedett és pedig a helységek szaporulatával arányosan. Ennek a munkatöbbletnek az elvégzésére állították be a hat tisztviselőt. Az újonnan beállított tisztviselők száma azonban nem arányos a munkatöbblettel s ezért van az, részben pedig mert az átköltözés is restanciát eredményezett, hogy a tisztviselők még délután is benn dolgoznak és pedig, amint arról a világitó ablakok tanúskodnak, sokszor egészen az esti órákig. . Az uj körzetbeosztás a város szempontjából kedvező, egyrészt azért, mert 6 tisztviselővel, illetve azok családjával megszaporodott a fogyasztók száma, másrészt pedig, mert 27 községgel több tartozik a hivatalhoz s a körzetekből bejövő tagok, ha csak átmenetileg is, mégis csak élénkítik a város forgalmát. * HIRE M» A katolikus istentiszteletek sorrendje. Az anyatemplomban szentmisék 8, 9, 10 és fél 12 órakor. Prédikál Szvetits Viktor s. lelkész. — A Szent József templomban 8 és 10 órakor. A 9 órai nagymísét és a szentbeszédet báró Apor Vilmos c. apát, plébános celebrálja, Ekkor lesz a Szociális Misszió Társulat józsefvárosi tagozata 10 éves fennállásának alkalmából a hálaadás. — A Szentháromság kápolnában szentmise negyed 11 órakor, — Hétfőn, kedden és szerdán Keresztjáró napok, naponta a 8 órai szentmise után indul a körmenet az anyatemplomból. A Szent József templomban mind a három napon fél 8 órakor lesz szentmise és ez után indulnak az Ottani hívek a körmenetre. Istentiszteleti rend a ref. templomban vasárnap, 26-án Délelőtt háromnegyed 9 órakor prédikál Harsányi Pál esperes, délután 6 órakor prédikál Récz J.nő s lelkész. Az evangélikus templomban ma, május 26 án, vasárnap délelőtt 9 órakor ifjúsági isten- tisztelet, 10 órakor rendes vasárnapi istentisztelet lesz, prédikál Rohály Mihály lelkész. Délután 3 órakor a sarkadi fiókegyházban. 6 órakor a templomban lesz istentisztelet. Áldozócsütörtökön délelőtt 10 órakor konfirmáció. Eljegyzés. Dr Adler Ignác főrabbi leányát, Erzsikét eljegyezte Hans Lippmann Berlinből. Lovaggáavatás, József főherceg tábornagy, mint a aiagyarországi máltai lovagok szövetségé nek elnöke, a szuverén máltai lovagrend Rómában székelő nagytanácsának rendelkezése folytán^ május 27 ón, hélfőn délelőtt féltizenegy órakor a budavári koronázó templomban kisterpesti dr. Markovits Lászlót a rend tiszteletbeli lovagjává avatja. őszinte részvéttel közöljük a szomorú hirt, hogy Dobos István ny, honvédezredes folyó hó 22-én, rövid szenvedés után 59 éves korában Buiapesten elhunyt. A megboldogult Gyulán hosszabb ideig teljesített szolgálatot, Gyuláról is nősült, úgy hogy halála városunkban is széleskörű és igaz részvétet kelt. A megboldodult a háború alatt igen szép kitüntetéseket szerzett, a hadiékitményes Lipót rend lovagkeresztjét, a III. vaskoronarendet, a III. kát érdemkeresztet stb«, azonban nem csak mint katona, hanem szivjósá- gával és puritánságával, mint ember is kiváló volt. Holttestét Békésen helyezték örök pihenőre. Béke poraira 1 Halálozás. Id. Németi Péter folyó hó 24-én, életének 72-ik évében Budapesten elhunyt. Felesége nem régiben balt el s halálában nagy része van annak a bánatnak, amit szeretett hitvese elvesztése fölött érzett. A megboldogult lapunknak régi és hűséges barátja volt. Nyugodjék békében ! Az Ave Egyesület legutóbbi összejövetelén Kovalszky Róbert dr. igen érdekes és szép előadást tartott a magyar dalról. Előadásának, amelynek során több dalt mutatott be ragyogó játéktudással, igen nagy volt a sikere. Anyák napja a belvárosi r. k. elemi iskola f. hó 30-án (áldozócsütörtökön) d. u. 5 órakor kedves és hangulatos ünnepély keretében mélyíti el a növendékek lelkében az anyai tiszteletet. Szebbnél-szebb költemény, jelenet és gyermekelőadásban nyilvánult meg az anyai szeretet mélysége. Az ünnepély az udvaron felállított diszes emelvényen játszódik le. A szülőket és érdeklődőket ez utón is meghívja az igazgatóság. A részletes műsort következő számunkban közöljük. KOVÁCS zongora tifoli körülbelül folyó hó 29-én Gyulára érkezik. Zongora hangolásokra előjegyzéseket elfogad Dobay János könyvkereskedése. DOBOS ISTVÁN
