Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-05-26 / 42. szám
LXVII. évfolyam 49. szám. Vasárnap Ciynla, 1935 május 99 Előfizetési árak : Negyedévre : 0.8 ly ben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy-két hétre leállítja üzemét a kötögyár. A „racionalizálás“ réme a láthatáron. (A „Békés“ munkatársától.) A Columbia r. t. gyulai kötőgyára hétfőtől kezdődően 1-2 hétre leállítja üzemét, mivel az általános gazdasági pangás következtében nem kapott annyi rendelést, hogy a- szükséglet előállítására a gyárat állandóan üzemben kellene tartani. Ezzel a kényszerű üzemszünettel kapcsolatosan az a hír terjedt el a városban, hogy a gyár megszűnik, illetve az üzemet áttelepítik Budapestre és ott egyesitik a részvénytársaság másik üzemével. Ebben az ügyben felvilágosításért a kötőgyár igazgató mérnökéhez, Vadas Endréhez fordultunk, aki kijelentette, hogy végleges leállításról szó sincs, továbbá, hogy a kényszerűségből bekövetkező munkaszünet semmi összefüggésben nincs az üzem áttelepítésének 'tervével. Kijelentette azonbab, hogy a kötőgyár üzemének Budapestre való áttelepítése, mint felmerült ötlet, valóban szóba került, de döntés e tekintetben még nincs s a kérdés a racionalizálási tervek során került felszínre. A helyzet ugyanis az, hogy a budapesti testvérüzem, amely Óbudán, a Lajos- utcában van, kicsinynek bizonyul s felvetődött az a gondolat, hogy az üzemet onnan kitelepítik s az uj nagy gyártelepre a gyulai üzemet is felviszik. Mindez azonban csak terv s még az sem látszik lehetetlennek, hogy a budapesti üzemet telepitik át Gyulára s a gyárak egyesítését itt fogják végrehajtani. Az üzem egyébként két héten belöl, előreláthatólag, ismét megindul s a jelenleg szá- - zon jóval felüli munkásság ismét rendes keresethez jut. Az üzemegyesités tervé igen aggasztja „a munkásságot és egyben a város egész lakosságát. Nem sok remény van ugyanis arra, hogy a budapesti üzemet lehozzák Gyulára, mert hiszen a nyersanyag leszállítása és a készáru felszállitása nem jelentéktelen mértékben emeli a költségeket, amihez hozzájön még az a körülmény is, hogy a szén is jelentékenyen drágább Gyulán, mint Budapesten. A kötőgyári üzem racionalizálása tehát aggasztóan veti előre az árnyékát s nem kell pesszimizmus ahoz, hogy tényleg komoly számot vessünk a kötőgyár, ha nem is közeli és nem is bizonyos, de lehetséges áthelyezésével. Talán felesleges is megjegyeznünk, hogy ez az üzemegyesités, illetve üzemáthelyezés, ha csakugyan megtörténnék, igen nagy veszteséget jelentene Gyulának. Kívánatos ezért, hogy az arra illetékesek, amennyiben módjukban áll, járjanak közbe s minden lehetőt kövessenek el, hogy a kötőgyár üzeme továbbra is Gyulán maradjon s az amúgy is rendkívül súlyos körülmények és szomorú nélkülözések közt élő lakosság helyzetét az áthelyezés ne tegye még válságosabbá. XYILT-TÉR. Fi rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a szerkesztőség. Nyilatkozat. A gyulai Kultúra r. t. jelenlegi érdekeltsége 1933 évi december hó 27- én a gyulai kir. törvényszék előtt 571311933. sz. a. pert indított a részvénytársaság volt igazgatósági tagjai ellen, mintegy 10.000 P. és járulékai iránt. Ezt a keresetet a Magyar Alföld 1934 évi január hó 6-iki számában közzétettem és ahhoz sértő tartalmú kommentárokat fűztem. Miután a Kultúra r. t. a beadott keresetet már az elsőbiróság előtt lényegesen módosította és a pert az eredeti keresettől eltérően egészen más irányba folytatta le, nyilvánvaló, hogy mindazok a sértő kitételek, amelyek úgy a keresetben, mint a kommentárban foglaltattak, nem voltak helytállók és a valóságnak meg nem feleltek. Bár az ellenem folytatott büntető ügyben védelmem céljából az általam állítottak és a keresetben foglaltak valódiságát kívántam bizonyítani és est a védekezésemet a folyó év április ll-én tartott főtárgyaláson is fentartottam, mégis ösztönözve érzem magamat arra, hogy kijelentsem, hogy a fentebb említett újságcikkben foglalt és Schneider Mátyás, Szentes Károly, Pfaff Ferenc, K. Schriffert József , dr. Schriffert Ferenc, tíóg András és Schmidt Gyula urakra nézve sértő állításokat a fentjel- zett keresetlevél tartalma által félrevezetve tettem közzé, azok nem helytállók, és a valóságnak meg nem felelnek, ezt a közzétételt őszintén sajnálom, ennek . következtében az alaptalanul és méltatlanul meghurcolt uraktól ezennel bocsánatot kérek. Gyula, 1935 évi május hó 22-én. Vermes Ernő. ÁRAM SZÜNETELÉS A nagyérdemű fogyasztó közönség szives tudomására hozzuk, hogy folyó hó 26-án, vasárnap reggel 4 órától, kb. déli 12 óráig úgy Gyulán, mint Békéscsabán áram- szünetelés lesz, az áramfejlesztő telepen végzendő kéménycsatornák tisztítása miatt. Villamos motorral kapcsolatos vízellátásról kérjük megfelelőleg előre gondoskodni. Tisztújító a Rotary-clubban. Elnök: Bálint Imre, alelnök: Kienitz Vilmos. (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai Rotary-club $ napokban tisztújító közgyűlést tartott. Az egyesület alapszabályai értelmében ugyanis minden esztendőben uj elnököt és tisztikart kell választani. A club megalakulása idején elnökké Márky Barna dr.-t választották meg, aki az elnöki tisztet a tagok kérésére, addig, amig a club megerősödik, folytatólagosan 3 és fél évre vállalta. Mivel az egyesület szervezete már erős, Márky Barna dr. alispán visszavonult az elnökségtől s kérte a tagokat, hogy örökét a tisztujitás során mással töltessék be. A megejtett szavazás során elnökké, julius 1-től számított egy esztendőre Bálint Imre min. tanácsost, mig alelnökké ATéT/zte Vilmos ármentesitő társulati igazgató főmérnököt választották meg. A titkár Ambrus Lajos bankigazgató maradt. A távozó elnök érdemeit C&incsár Dezső méltatta igen meleg szavakban, köszönettel adózván neki azért az áldozatkész, odaadó munkáért, amelyet a club megalapítása és megerősítése érdekében kifejtett. A tisztességtelen versenyről szőlő törvénybe ütközik a békéscsabai vásárlási autóbusz átjárása. (A „Békés“ munkatársától.) A Gyulai Kereskedők és Kereskedelmi Alkalmazottak Társulatának közgyűléséről helyszűke miatt csak most tudunk beszámolni. A gyűlés a Komló fehértermében Sándor Dénes elnöklésével élénk érdeklődés mellett folyt le. Megnyitó szavaiban Sándor Dénes a kereskedelem teljes szabadságának szükségét hangoztatta, majd jelentése során a bevásárlási autóbusz ügyét is szóvátette. A következőkben Gyenes László ismertette annak a felhívásnak a szövegét, amelyet ebben az ügyben a város közönségéhez Varga Gyula dr. kíván intézni. Utána Szécsi Márton szólott, megállapítván, hogy a gyulai kereskedelem mindenkor feladata magaslatán állott és sohasem tévesztette szem elől a város érdekeit, a törvényeket és tiltakozott azon beállítás ellen, mintha a helyi kereskedelem magatartása volna oka annak, hogy többen átjárnak Csabára bevásárolni. Bejelentette, hogy a Csarnok panaszos levelére az OMKE- től az a válasz érkezett, hogy a bevásárlási autóbusz átjárása a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe ütközik s ha a csabai hiteliroda önként nem jut jobb belátásra, törvényes utón fognak orvoslást keresni. Gyenes László főtitkár ezután az évi jelentést ismertette. Jelentéséből kitűnik, hogy a társulat igen tevékeny és hasznos munkát végzett az elmúlt év folyamán.
