Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-05-16 / 39. szám
2 BÉKÉS 1935 máj*s 16 Rendkívül mozgalmas volt a közigazgatási bizottság ülése. kormányfőtanácsosnak a gyümölcstermelésre vonatkozó felszólalása után Tildy Zoltán kért szót személyi kérdésben s kimagyarázta, hogy a cinizmus kitételt nem az alispán személyére vonatkoztatva értette. A közgyűlés egynegyed 1 órakor ért véget. Tanffer Emilt meleg szeretettel búcsúztatták el a tiszteletére rendezett buesubanketten. (A „Békés“ munkatársától.) Tauf fér Emil dr., a kórház igazgató főorvosa, amint köztudomású, nyugalomba vonult. A nyugalomba vonuló igazgató főorvos búcsúztatására barátai és tisztelői a Békésmegyei Kaszinóban bucsubankettet rendeztek. A bankett első szónoka gróf Almásij Dénes v. b. t. t., a kaszinó diszelnöke volt, aki meleg szavakban méltatta Tauf fér Emil orvosi működését, s mint a kaszinó egyik lelkes tagjától, vett búcsút tőle. Márki) Barna dr. elnök búcsúszavai tán Ssórádi) István dr. emelkedett szólásra s rendkívül tartalmas, magas szárnyalásu szavakban méltatta a nyugalomba vonuló igazgató főorvosnak a a kórház élén kifejtett évtizedes munkáját. Működése ideje alatt a kórház állandóan fejlődött s uj osztályokkal gyarapodott. A következő szónok Zöldi) János dr. volt, aki az ő kedves humorral átszőtt, szellemes* szavaival vett búcsút nyugalomba tért kedves tagtársától. Tauffer Emil dr. meghatottan köszönte meg az irányában megnyilvánult szeretetet. megbecsülést és ragaszkodást. Ő is megszerette ezt a város, s ha majd Isten úgy rendeli, mondta, hogy a munka nyugalmából a föld nyugalmába kell vonulnia, a gyulai temetőben kíván pihenni. A megható szavakat a bankett résztvevői megiile- tődve hallgatták. Nehogy azonban a melankólia úrrá legyen a társasvacsora hangulatán, Zöldy János dr. emelkedett ismét szólásra s szellemes, derűs szavaival visszavarázsolta a kedélyes hangulatot. A bankett résztvevői a egjobb hangulatban az éjféli órákig marad- ak együtt. Pályázati hirdetmény. Alulírott pályázatot hirdetek az „Egyesült Katolikus és Polgári Kör“ vendéglős üzletvezetői állására. A pályázat lejártának határideje f. évi május 31 d. u. 6 óra. Á szerződés megtekinthető és a pályázati feltételek megtudhatók dr. Maróti József, köri igazgatónál (Kossuth L. u 6. szám.) Minden nap d. u 1—3 ig. Gyula, 1935 május 10. Dr Maróti József köri igazgató. (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt Fái) István dr. főispán elnökletével ülést tartott. Az alispáni jelentés után a fagykárral és a vele összefüggő adó-kérdésekkel kapcsolatosan a felszólalások egész sora hangzott el. A legelső felszólaló Beliczey Géza gazd. főtanácsos volt, aki keserűen állapította meg, hogy bár 72 éves gazda, ilyen fagykárt búzában még nem látott. Külön baj, mondta, hogy a gazdák tanácstalanul állnak s nem tudják, mit csináljanak ? Kiszántsák a búzát, vagy várjanak, hátha magához tér. Nehézményezte, hogy a békésmegyei fagykárról a budapesti sajtóban, a tényeknek megfelelő egyetlen tudósítás sem látott napvilágot, ami pedig az országrésznek cseppet sem szolgál előnyére. Javasolta végül, hogy a főispán és a képviselők vezetésével menjen küldöttség az illetékes miniszterhez s kérje, hogy a vármegye földadó kataszterét igazítsák ki. Csizmadia András úgy látja, hogy a fagytól legtöbbet egy bizonyos buzafajta, az 1014-es bánkuti, szenvedett s legkevesebbet a régi magyar búza. Kívánatos, hogy tisztázzák : melyik a legjobb fagyálló fajta s melyik a legalkalmasabb az itteni termesztésre. A fagykár következtében munkájukat vesztett munkanélküliek felsegitésére közmunkák megindítását kérte. Telegdy Lajos dr. azon nézetének adott kifejezést, hogy a fagykárt tulajdonképpen csak akkor lehet megállapítani, ha a termést betakarítják. Kérte a pénzügyigazgatót, hogy a kárbejelentéseket kezeljék jóindulattal s ne ragaszkodjanak mereven a paragrafusokhoz.- A kormánynak határozott intenciója, hogy a gazdáknak minden tekintetben segítségére legyen, kívánatos és szükséges tehát, hogy a rendeletek végrehajtószervei hasonlóan megértő szellemben működjenek. Az adó és a szorosan vett gazdasági problémák érdeklik ma elsősorban, és nem a politika, a gazdákat. Sebők Elek dr. igen tartalmas, komoly- hangú, elmélyedő beszédben foglalkozott a tavalyi kiméleti rendelettel, s hangoztatta, hogy a rendelet tapasztalatait az idén esetleg kiadandó rendeletnél feltétlenül tekintetbe kell venni. Hibája volt a rendeletnek, hogy hatálya nem terjedt ki az illetékekre is, pedig az illetékfizetés szintén súlyos problémája az ínséges gazdáknak. Ki kell továbbá oktatni a kisembereket a rendelet által nyújtott kedvezmények tekintetében is. Részletekre kiterjedő alapos beszéde végén Fái) István dr. főispán felkérte Sebők Eleket, hogy az elmondottakat memorandum formájában foglalja írásba s ő azt illetékes helyre fogja juttatni. Márki) Barna dr. alispán a felszólalásokra adott válaszában kijelentette, hogy nem lehet kategorikusan megállapítani, mely buzafajták bírták jobban, vagy kevésbé, a fagyot. Ami pedig a fagykár következtében beállott ínséget illeti, a vármegye minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy azt enyhítse, bár, mivel éppen a fagykárok következtében a vármegye jövedelmei is erősen megcsappannak, a segítés mértéke aligha lehet olyan, hogy ezt a problémát 100 szá alékosan megoldja. A vármegye 40 ezer pengőt azonban a közúti alap multévi pénztár-maradványából földmunkákra már is fel fog venni, továbbá a kormánynál is minden lehetőt elkövet, hogy a Körösök hajózhatóvá tételére feltétlen szükséges kanyar-átvágásokat végeztessék el, ami ugyan nehéz lesz, amennyiben a kormány is épp oly nehéz helyzetben van, mint maga a vármegye. A következőkben Elek Lajos pénzügy - igazgató bejelentette, hogy felirt a pénzügyminisztériumba s utasítást kért arra vonatkozólag, hogy az adóügyi hatóság a fagykárbejelentések tekintetében miképpen intézkedjék, amennyiben a vonatkozó rendelet csak abban az esetben enged adóleirást, ha a fagy olyan időben következett be, amikor a veszteséget a földnek újra való bevetésével már nem lehet behozni. Többek felszólalása után s főként Fáy István dr. főispán intenciójára végül is az az álláspont alakult ki, hogy a pénzügyigazgatóság 8 napon túl is elfogadja a bejelentéseket, annyival is inkább, mert a kár még nem bontakozott ki a maga egészében. Betűkhöz való ragaszkodással az életet nem lehet megölni, mondta a főispán. A vita befejeztével kijelentette, hogy a kataszter megváltoztatása aligha lesz elérhető s ezért azt javasolta, hogy bizottság ebben az ügyben egyelőre ne menjen fel a miniszterhez. Előbb ő majd tájékozódik Fa- binyi miniszternél, ügy látja különben, hogy a tendencia nagy általánosságban az, hogy a kataszteri összeget inkább felemeljék, mint leszállítsák. Az ülés többi ügyéről lapunk más helyén számolunk be. Kedden a kisgyülés tartott ülést, amely a szerdai közgyűlés anyagát készítette elő s a rendes tárgysorozat 122 ügyében hozott határozatot. Napirend előtt Megyeri Sándor szólalt fel s kérte, hogy az adóbehajtásokat a fagykárra való tekintettel függesszék fel s a kárbejelentéseket kezeljék megértéssel. Fáy István dr. főispán válaszában kijelentette, hogy mihelyt végleges kép alakul ki a kárról. illetékes helyen azonnal jelentést tesz s a kormánytól adóelengedést és munkanélküli segélyt kér. A továbbiakban jóváhagyták azt a szerződést, amelyet a vármegye 4 gyulai iparossal kötött 8.041 pengős vállalati ösz- szeggel a öcsödi Hármas Körös-hid átfestési munkálataira. A jobbára minden különösebb érdekesség nélkül való ügyekből kiemelkedett a békési polgári leányiskola ügyében hozott igen érdekes s szociális indokolásu döntés. Békés község ugyanis kiirta a pályázatot az építésre s a munkát egy helybeli vállalkozónak ki is adta. A képviselőtestület határozatát azonban az olcsóbb ajánlattevő, aki kétezer pengővel kisebb összegű ajánlatot adott be, megfelebbezte. A kisgyülés, elfogadván Fáy István dr. érvelését, hogy tudniillik az építkezés megindítása a békési Ínség enyhítése céljából igen sürgős, a felebbezést elutasította s jóváhagyta a képviselőtestület határozatát, jóllehet az államépitészeti hivatal álláspontja szerint a kétezer pengős különbözet lényeges differenciának számit. A kisgyülés a főispán szociális érvelését nagy tetszéssel fogadta s az indítványt lelkesedéssel megszavazta. Br. Wenckheim Béla u. 8. szám alatt 4 üzlethelyiség kiadó 115 7—’ ("volt Pfaff ház.) 132 2-2 f Körzeti nagygyűlést tartanak Gyulán Békés vármegye iparosai iunius elején Békés vármegye iparossága soron levő szokásos körzeti nagygyűlését junius elején tartja. A nagygyűlés helyéül Szarvast állapították meg, de a szarvasiak a napokban bejelentették, hogy ebben az időpontban nem vállalják a körzeti nagygyűlés rendezését. Most folynak a tárgyalások a nagygyűlés helyének megállapítása érdekében. A legnagyobb valószínűség szerint Gyula lesz a nagygyűlés színhelye. A vármegye iparossága a körzeti nagygyűlésen az ipartörvénynek részükre sérelmes 47 §-ával foglalkozik majd, mert a kereskedők a miniszteri rendelet-tervezet megjelenése óta azon fáradoznak, hogy más elhatározásra bírják a kereskedelemügyi minisztert s a 47. § érvényben maradjon.
