Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-05-12 / 38. szám

2 B E K E S 1935 május 14 hézagmentes burkolatról nem lehet eltávolí­tani, továbbá mert a szemét és porképző forgalom a nappali órákban bonyolódik le. Kérdés ezek után, hogy nem volna-e mégis valami mód arra, hogy ezen a helyzeten segítsünk, mert hogy segíteni kell, az senki előtt sem kétséges. A felelet sokkal egy­szerűbb, mint a megoldási lehetőség. Újra kell az Erdélyi Sándor utat burkolni és pedig hézagmentes, illetve pormentes burkolattal. Ha keramittal, vagy bármilyen más aszfaltburkolattal borítanák újra az úttestet, annak négyzetméterje 18—20 pengőbe ke­rülne. Az Erdélyi Sándor ut hossza a vasút­tól az Elővizcsatornáig 1250 méter s igy 10 méter széles burkolattal számítva 12500 négyzetméter burkolatot kellene csinálni, ami kereken 250.000 pengőbe kerülne. Ha aztán ehez még a szegélykövek árát is hozzá­számítjuk, akkor a végösszeg 15 ezer pen­gővel még többet tenne ki. Ebbe az ősz szegbe azonban nincsenek még íelvéve a csatornázás költségei, pedig csatornázás nél­kül, véleményem szerint, nem szabad végre­hajtani a burkolást. Igaz, hogy akkor, ami­kor a több mint 20 méter széles utcánál 10 méter széles burkolatot tervezünk, a csatlakozó földsávok alatt később sem okozna különösebb nehézséget a csatornák lefektetése. Ami tehát a tisztán útburkolási költsé­geket illeti, látjuk, hogy azok valamely jó és szép, hézagmentes burkolás esetén 265 ezer pengőt tennének ki. Ha a mai utbur­<--------------------------------------------------­ko lási szabályrendelet intézkedései szerint osztjuk meg ezt a burkolási költséget, úgy akkor minden folyóméter után minden ház- tulajdonosnak 53 pengőt kellene fizetnie hoz­zájárulás tejében, mig a városra ennek a kétszerese jutna. Figyelembe véve az utca­torkolatok és Népkert fronthosszait, az ösz- szes költségeknek körülbelől a 60 százaléka esne a városra és 40 százaléka a háztulaj­donosokra. Viselne tehát a város mintegy 160.000, mig a háztulajdonos érdekeltség 105.000 pengő költséget. Tízéves hitelezési munkát és 8 százalékos kamatot feltételezve, a városnak kereken évi 23 ezer pengőt kellene fizetnie, mig a háztulajdonosoknak a fronthossz minden folyómétere után 7 pengő 80 fillért, ami egy-egy ház után, 20 métert számítva, tiz éven keresztül évi 156 pengőt tenne ki. A megoldás nem is a háztulajdo­nosok, mint inkább a város szempontjából látszik nehéznek, mert a 23 000 pengő kereken Í0 százalék pótadótöbbletet jelen­tene. Az Erdélyi Sándor-ut ugyan vámos ut, de erre a célra aligha lehetne a 13 —15 ezer pengős évi vámjövedelemből 5 ezer pengőnél többet biztosítani s igy még min­dig 18 ezer pengőről kellene a háztartási költségvetés keretében gondoskodni, ami igy is 8 százalékos pótadót jelentene. A város polgárságának és képviselőtestüle­tének feladata annak megállapítása, hogy mikor kell és mikor lehet ezzel a kérdés­sel foglalkozni. BOR. A gyulai szülészkerületben 394 bába és 17 szülész-szakorvos működik. A bábák 20 százaléka selejtes. (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai szülészkerület főorvosa, a kerület múlt évi munkájáról szóló, statisztikai adatokkal alátá­masztott. igen részletes és tartalmas jelentését a napokban terjesztette be a minisztérium ille­tékes biztosához. A jelentés első része a kerület múlt évi ténykedését és eredményeit ismer­teti. Külön fejezet foglalkozik a bábákkal. Békés és Bihar vármegye területén összesen 394 bába működik, akik három kategóriába vannak sorozva, minősítés szerint. Az A kategóriában 67, a B-ben 245, a C kategó riában pedig 82 bába van. Megelégedéssel állapítja meg a jelentés, hogy a lakosság körében egyre fejlődik az orvosok iránti bizalom és azon esetek száma, amikor a szüléshez orvost is hívtak, l'9,!/o-ról 3 %-ra emelkedett. A szülészkerületben 17 szülészszakorvos van, kik közül 13 békés­megyei, 4 pedig bihari. A jelentés a szülé­szeti viszonyok javulásáról számol be. A születések száma is emelkedett a múlt évi születésekhez mérten. Lényegesen javult továbbá a magzatok születés utáni halálozá­sának statisztikája is és pedig 50 % a'- Az anyák mortalitása szintén kedvező, amennyi­ben mindössze 0.28 %. A gyulai kórház szülészeti és nőgyó­gyászati osztályán a múlt év folyamán 2300 beteg fordult meg. Az osztály a legelső 5 vidéki szülészeti osztály között foglal helyet betegforgalom tekintetében. Megjegyzi a jelentés, hogy a békés­csabai kórház szülészeti osztályának mielőbi megnyitására igen nagy szükség van. A részletes jelentések során s a jelen­tés végén Páll főorvos a helyzet javítását célzó elgondolásait is ismerteti. Szükségét látja annak, hogy a bábák állainosittassanak, képzésük még szélesebb alapokra helyeztes­sék s felvételük legalább négy középiskolá­hoz köttessék. Helytelennek tartja, hogy a bábákat nem kinevezik, hanem laikusokból álló kép­viselőtestületek választják, annak téve ki ezzel a közt, hogy olyan bábák kerülnek pozícióba, akik káros és avatatlan működé sükkel évtizedekre rányomják a község éle­tére működésűk bélyegét. A jelentés az általános viszonyokra vo­natkozólag a következőket írja: »A gyulai szülészkerület általános szü­lészeti viszonyai igen sok kívánni valót hagy­nak maguk után. Az Alföldnek ezen ösvilá- gában, hol az egészségügy iránti közszellem és kötelességérzet úgyszólván ismeretlen, nehezen indul meg az egészségügyi beren­dezés s a szülészeti kultúra is egészen új­keletű. Hosszú évek fáradságos felvilágosító munkája lesz szükséges ahoz, hogy a föld- mives társadalom széles rétegeiben felkeltsük a népegészségügy nagy problémái iránt az érdeklődést«. Nagy, de igen szép munka vár a szülész­kerület vezetőségére vármegyénkben. Meg kell küzdeniük a közönnyel s a tudatlanság­gal és mindezt, a kezdet és uttörés nehéz munkáját, akkor kell végezniük, amikor mun­kájuk maradéktalan kifejtésének útjában egy igen nagy akadály : a szegénység, a költség- vetés kényszerű szűkmarkúsága áll. A gyu­lai szülészkerület vezetősége azonban sikere­sen vette fel a küzdelmet s nem lankadó munkával harcolja ki évről-évre az eredmé­nyeket . . Van a jelentésnek egy mondata s ez a mondat komolyan vett jelszava a szülészkerület egész munkásságának: »az ország szülészeti viszonyainak javítása a jelenlegi középeurópai konstellációk között a legelsőbbrendü honvédelmet jelenti szá­munkra«. A kisgyülés tárgysorozatán egyetlen gyulai ügy szerepel (A „Békés11 munkatársától.) Békés­vármegye törvényhatósági kisgyülése folyó hó 14-én rendes havi ülést tart. A kisgyülés a másnapi közgyűlés anyagát készíti elő, továbbá határozatilag intézkedik a kisgyülés tárgysorozatán szereplő 122 ügyben is. A terjedelmes tárgysorozatban gyulai vonatko­zású ügy mindössze egy szerepel. A 122 ügy közül 21 felebbezés. Marát! Ferenc az Eötvös-alap tiszteletbeli tagja. (A „Békés“ munkatársától.) A Békés­vármegyei Általános Tanítóegyesület folyó hó 8 án tartotta évi rendes közgyűlését Békéscsabán. Megnyitó szavaiban Moldoványi Gábor elnök meleg hangon üdvözölte a kö­zöttük először megjelenő Ringbauer Károly tanfelügyelőt. Ringbauer Károly válaszában megköszönte az üdvözlést s költői idéze­tekkel színezett, tartalmas beszédet mondott a magyar tanítóság nagyszerű munkájáról. Kifejtette, hogy a magyar tanítóság leg­főbb feladata: őszinte, keresztényi összefo­gással együttműködni a haza és az Isten szolgálatára. A közgyűlés keretében adta át Rákos István kir. tanácsos, országos elnök Maróti Ferenc áll. el. isk. igazgatónak az Eötvös-alap tagsági okmányát. A közgyűlés után bankett volt a Csaba-szállóban. Gyalogjárót át apóit végre Gyulavári. (A „Békés“ munkatársától.) Lapunk ban már évekkel ezelőtt hosszabb cikkben foglalkoztunk a Gyula alatt fekvő, ■; de Gyulavári községhez tartozó Újvári helyze­tével. Képet adtunk a túlnyomórészt sze­gényemberekből álló lakosság nehéz életéről, megszólaltattuk panaszaikat és kívánságai­kat s helyzetüket átérezve és látván a való­ban kietlen állapotokat, legelsőként hangoz- tatt k, hogy Újvárinak járdát kell építeni. Azóta bizony sok idő eltelt s a községrész polgárai is sok ajtón és sokszor kopogtat­tak, türelmesen kérve, hogy a járdát építsék meg, azonban a járdaépítés csak most, Pongrácz Jenő gróf ismételt közbenjárásá­val jutott a megvalósulás stádiumába. Ha csak egy keskeny betonpallót és ha csak a főutcán is. de mégis csak kapott végre gyalogjárót Újvári. 1600 méter hosszúság­ban raktak le pallókat, ami ha a mellék utcákban nem is, de legalább a főutcán mentesiti a lakosságot attól, hogy bokáig dagassza a sarat s a szülőket, hogy hátu­kon vigyék gyermekeiket az iskolába. 128 v2—4 1 Mám csali láz a tisztviselőtelepen (Krinolinkert) tisztviselőnek, katonatisztnek és nyugdíj asnakmegfelelő. Érdeklődni lehet TÖkÖly-ut 6. szám alatt. 3-4 szobás lakást keresek augusztus hó 1-re, belső mellékhelyiségekkel, vizvezetékes fürdő­szobával a belváros közelében. — Értesítést a kiadóhivatalba várok. 129 2—2

Next

/
Thumbnails
Contents