Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-05-09 / 37. szám
LXVII. évfolyam 39. szám Csütörtök Gyula, 1335 május 3 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj elört* fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. se. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. T A K C A Szakái Lajos költészete. Irta: Kóródy Ferenc. III. A további sorokban azután kérését okolja meg a szegény leány. Elsorolja rendre, hogy az ő babája nem katonának való, mert gyenge fiú, itthon csak eldolgozgat lassankint, őt elveszi és igy eléldegélnek boldogan. Van az ő falujokban sok részeges, henyélő, istentelen legény, akik nem félnek a vérontástól, hadd menjenek katonának az ilyenek. Végül is sirva-riva könyörög : „Ne vigyék el nagyságos, téns Uraim, Hallgassák meg igazságos okaim !“ De hiábavaló minden kérés, könyörgés, indokolás Azt adták ki: törvény tiltja, nem szabad, katonának kell maradnia és pedig huszárnak. „Szegény huszár tegnap indult Prágába Utoljára szorított tán karjába ! Jaj Istenem, hová legyek ? búsulok: Sohsem látlak kedves babám, meghalok!“ Hogy a népléleknek milyen átfogó erejű, egységes megnyilatkozása zeng a „Cimbalom“ ezen egyik legszebb, legelterjedtebb költeményén keresztül, legfényesebb bizonysága ennek az, hogy egy román lap szóról-szóra lefordítva, — mint eredeti román népdalt — közölte azt a 60-as években. A szerzői jog megsértése miatt, — írja Szakái a Cimbalom II, kiadását bevezető terjedelmes „Élőbeszédjében — pert ellene nem kezdtem, sőt (A „Békés munkatársától.) hlozo számunkban már hírül adtuk, hogy a hó közepe táján úgy a vármegye törvényhatósági bizottsága, mint a város képviselőtestülete ülést tart. A megyegyülés 15-én lesz, délelőtt 9 órai kezdettel, mig a képviselőtestületi közgyűlés 14-én, kedden délután 3 órai kezdettel. A közgyűlésekre a meghívókat már ki is bocsátották. A jövő hét első napján délelőtt, tehát héttőn, szintén lesz ülés és pedig a közörüHem, hogy ez a jó oláh atyafi beleszeretett népdalomba .. . Azonban azt itt nyilván újra is elmondom, hogy az ilyesmit elkövetőnek sokkal nagyobb az orcátlansága, mint jogérzete.“ A Cimbalom népdalai is (a 82 költemény ugyanis nem mind népdal) mint általában a népdalok, a boldog, vagy boldogtalan szerelem megnyilatkozásaiban jutnak közös nevezőre. De milyen más húrjain zengenek ezek a dalok a szerelemnek, mint például az Ady-féle szerelmi dalok. Keresve sem lehet a Cimbalom zöngeményeiben egyebet, mint a szerelmi érzelmek ártatlanságát, enyelgő tréfát, tanulságos fordulatokat és oktató intelmeket találni. Hallgassunk meg, hacsak töredékeiben, is néhányat. A „Legátus“ cimü versből a leánysziv lobbanékonysága, ellesett ártatlan szerelmének naivitása szinte mulattatóan csendül ki : „Jertek lányok menjünk, menjünk a templomba, Mert én beteg leszek máskép bánatomba Beh más tanítást tesz a vén tiszteletes, Ámenig szunnyadok rajta, —- oly öreges De ez a legátus úgy ki tudja rakni, Kész volnék napestig éh-szomjan hallgatni." Majd, miután színes elevenséggel megrajzolja, hogy a legátus „piros két ajkán“ milyen szépen csendül a távolról is jól hallható, édes beszéd, „fekete longás, karcsú nagy termete“ mennyire illik a katedrába, két szeme hogy ragyog „mint pár csilag az égről", nyíltan vallomást tesz szerelmi gerjedelméről: D O rwLUUCII <1 Mögyuicöc, szerdán pedig a törvényhatósági bizottságé, úgy hogy a hét első három napja s kedd- nek nemcsak a délelőttje, hanem még a délutánja is, a közügyeké. Amint hírlik, a me- gyegyülésen több felszólalás lesz és -pedig főként az ellenzék részéről, úgy ogy a megye parlamentjének tavaszi üíese igen élénknek ígérkezik. A tárgysorozatok egyébként igen szerény terjedelműek s igen szürke ügyekből „Örültem, hogy tegnap felénk le-lenézett, A szent ige mindjárt jobban megigézett. Isten bocsásd bűnöm, ha ur lyánya lennék, Többre nem is vágynám — legátushoz mennék !“ A „Három Körös“ cimü költeményében egy falujától messze szakadt szolgalegény dalolja el szive borongó szerelmét Rózsájáról, kimagyarázva nótájában, hogy honnan vették nevüket ezek a Körösök. Így a Fehér-Körös : „Onnan, hogy a Rózsám benned fürdik, Hótestétől vized megfehérlik.“ Sebes Körös : „Onnan, mert vagy a Rózsám szolgája, Rád parancsolt, légy sebes postája.“ Feke te Körös : „Vized, neved azért lett fekete, Gyászfátyolát mert beléd ejtette Az én Rózsám, mikor nagysirtában Partodon ült — érttem busultában.“ Ezután ismét leánysziv dala zendül a Cimbalmon : „Beteg az én Rózsám, A hírverőn izent." Messze-távolból hírverőn küldött izenete ez a legénynek Babájához, hogy nagybeteg amiatti bánatában, mert a pogányszivü szülő kiadta az útját. Rögtön indul hozzá, ott hagy mindent a leány, hogy még életben találhassa, hogy legalább gyógyító szavát hallhassa meg a legény, mert „Ha már félholt volna is, tudom, hogy feltámad, Ha megsúgom neki: hogy szülőm hozzáad.“ (Beteggyógyitó) (Folyt, köv.) Tévedtünk. Szomorúan és keservesen tévedtünk, amikor azt irtuk, hogy a Békéscsabáról átküldendő bevásárlási autóbusznak nem lesznek utasai. Igenis voltak. A kedd esti autóbusz bevásárlókkal majdnem megtelten futott be hét óra tájban az Árpád-utcán át a pénzügyi palota elé. Sokan utána fordultak az autóbusznak s mint akiknek földbe gyökerezett a lábuk, nézték megállva a hatalmas, gőgösen futó gépkocsit. Nem akartak hinni szemeiknek. Talán kirándulás volt valamerre, kérdezték reménykedve önmaguktól, vagy talán valami uj járatot indítottak ? Mindé reménykedés azonban hiábavaló volt, mert az autóbusz mikor megállt, mind csak gyulaiak szálltak ki belőle, és pedig nem üres kezekkel, hanem kis és nagy csomagokkal bőven megrakodva. Látszatra : kinek mi köze hozzá ? Szabad világot élünk, szabad a kereskedelem, szabad az akarat, a kereskedelem tehát úgy buzgólkodik és próbálkozz, ahogy akar, s a polgárság is ott költi el a pénzét, ahol akarja. Belöl a határokon azt lehet tenni a havi fixummal, amit akar az ember. De azért mégis: a kereskedelmi jog és személyi szabadság mellett vannak bizonyos szempontok, amelyek ma nem lehetnek mellékesek, az írott törvényeken kiviil vannak íratlan törvények is, amelyek be nem tartása valahogy sérelme és bántalma a köznek. És akik nem. ültek fenn az autóbuszon, hanem csak lenn álltak a gyalogjárókon megkövülve, valahogy szomorúan szégyenkeztek. Szégyelték a gőgösen végig robogó autóbuszt, szégyelték, hogy a látszat szerint Gyula nem tud annyit nyújtani, mint A jövő hét a közügyek hete. Kedden ¥árosi közgyűlés, szerdán megy egy ülés. Békéscsaba, szégyelték a látszatát, hogy a gyulai kereskedelem és ipar mögötte van a csabainak. Szégyelték a telt autóbuszt s mintha a mázsás kerekek a sziveken gurultak volna végig. Hát ez vagyunk mi ? Hát ez Gyula ? Hát ez a város kiáltoz Buda felé igazságért, méltányosságért és megértésért ? Hát lehet ez a város szegény, lehet itt kiáltó szegénység, ha vannak, akik bevásárlási könyvükkel autóbuszra ülnek és elviszik a pénzt a szomszéd városba, nem látván, hogy itthon alig-alig nyílik az üzletek ajtaja s nem hallván, hogy a műhelyekben szomorú csend hallgat ? Kissé pirulunk a szégyentől a keddi és szombati autóbuszok miatt s kissé fáj, hogy vannak közöttünk, akik szem elől tévesztik, hogy a trianoni határ itt húzódik kiáltásnyira a város alatt s hogy vannak, akik elfelejtik: egy kisebb közösség tagjai, amely élet-hal ál harcot folytat a puszta létért. Nem tudjuk elképzelni, mi okuk lehet rá az átjáróknak, hogy mindezt szem elöl tévesszék, hogy ne lássák a helyi üzletek várakozó ajtajait s ne hallják a műhelyek könyörgő csendjét. Drágább, lényegesen drágább talán a portéka Gyulán, mint Csabán, vagy talán minőségben van mögötte ? Vagy akik átjárnak, keveslik a részükre megállapított hitelkeretet, vagy talán nem kaptak hitelt? Ha a gyulai kereskedelemben van a hiba, akkor igazuk van s akkor a kereskedők nézzenek utána sürgősen, hogy a bajok orvosoltassanak s a hiba megszűnjék. De ha nem drágább a portéka és minőségben sincs mögötte a csabainak, akkor tegyék át az autóbusz érkezési idejét az éjszakai órákba, hogy legalább ne lássuk a csomagokat s ne kelljen miattuk restelkednünk.
