Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-05-02 / 35. szám

R EKES 1935 május 2 Bizony nagy baj van valahol a nevelés körül. Hiszen naponta olvasunk a legkülön bözőbb bűntényekről, merényletekről, sikkasz­tásokról, csalásokról, öngyilkosságokról. S ha e nagyon is beteg emberi társa­dalomnál ilyen végzetes bajt konstatálhatunk, nem kötelessége-e elsősorban a nevelőoktatás­sal foglalkozó minden rendű és rangú tanügyi embernek az egyházakkal összefogva a baj okát keresni és annak orvoslásában, gyöke­rében való kiirtásában minden tőle telhető módon, még áldozatok árán is közreműködni addig, amig nem késő ? A lelkek destruálása a legszélesebb mederben folyik. Yan-e aka­ratunk s lesz-e erőnk hozzá, iiogy a gyakran lemosolygott s néha ártatlannak látszó destruálás megszűnjön, még mielőtt az össze­omló s a vallás- és erkölcs szolgálatában álló iskolák és templomok romjai maguk alá temetnek mindnyájunkat ? Épen nekünk, a hazai tanügy és nevelés­ügy minden rangú munkásainak kell minden erőnkkel azon lennünk, hogy az embert emberré neveljük s a vérében lakó bestiákat kiirtsuk, hogy ennek a mindenkitől elhagyott, megcsalt, kifosztott, senkitől meg nem értett árva nemzetnek minden egyes tagja szenve­déseiben is testvérének tekintse egymást, akik egymásért minden áldozatra készek. (A „Békés“ munkatársától.) A Békés­megyei Takarékpénztári Egyesület folyó hó 28-án délelőtt 11 órakor székháza tanács­termében rendes évi közgyűlést tartott. A közgyűlésen Zöldi/ János dr. e. ü. főtanácsos elnökölt, Megnyitó szavaiban melegen üdvözölte a megjelenteket, majd néhány mélyenszántó gondolat kíséretében megrajzolta a mai gaz dasági élet sivár, szomorú képét. Szakadékba zuhantunk mondta, nemcsak mi. magyarok, hanem az egész világ s ebből a szakadékból csak a remény kötélhágcsóján lehet és kell felfelé haladnunk. Reméljük, hogy mielőbb sikerül feljutnunk a szakadékból oda, ahol a gazdasági élettel együtt az egész ország ismét erős és a régi lesz. Adja Isten, zárta be szavait, hogy mielőbb igy legyen. A következőkben Tar Antal vezérigaz­gató a mérleget és az igazgatóság jelentését ismertette, javasolván, -hogy a tiszta nyere­ségből a takarékpénztár részvényenkint 1 pengő osztalékot fizessen. Utána Hoffmann Károly dr. a felügyelőbizottság jelentését, majd Tar Antal vezérigazgató a kereskedelmi tör­vény értelmében keresztülvezetett alapszabály- módosításokat ismertette. Az uj alapszabályok elfogadása után, mivel úgy az igazgatóság, mint a felügyelőbizottság megbízatása lejárt, az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjait választották meg újabb 5, illetve 3 évre. Sárossy Gyula indítványára a részvényesek az igazgatóság lelépő tagjait egyhangú fel­kiáltással ismét igazgatókká választották, Novák József indítványára pedig a felügyelő­mert ahogyan csak együtt fogunk boldogul­hatni, épugy együtt fogunk tönkre is menni és elpusztulni. Irtsuk a gyomot, de féltve őrizzük és ápoljuk a nemes palántát. Ez kötelességünk Isten, önmagunk, embertársaink és hazánk iránt. John Ruskin angol iró már évtizedekkel ezelőtt megállapítja, hogy „a köznyomornak egyetlen gyógyszere van: az általános neve­lés, mely odairányul, hogy az embert gondol­kodásra serkentse, hogy könyörületessé és igazságossá tegye“ — s ,,azon nevelés jelen­tősége nem abban áll, hogy az embereket arra tanítsa, amit nem tudnak, hanem arra nevelje, mikép viselkedjenek úgy, ahogy nem viselkednek.“ S légiónyi azok száma, akik nem úgy viselkednek, ahogy kellene, akik elfelejtik, hogy a becsület úgy igazodik az erkölcshöz, mint az árnyék a testhez. Kérdem, ha nem leszünk mindnyájan hivatásunk igazi apostolai, nem válik-e csu­pán hangzatos és üres frázissá a gyönyörű hitvallás: „Hiszek Magyarország feltáma­dásában !“ Vajha megszólalna az a hatalmas har­sona, mely felriasszon mindeneket s bele­harsogja a telkekbe : eddig és ne tovább ! bizottság tagjait választották meg szintén közfelkiáltással, a régi tagokat választván meg felügyelőkké. A választások megejtése után Zöldi) János dr. úgy az igazgatóság, mint a felü­gyelőbizottság nevében megköszönte a rész­vényesek újból megnyilatkozott bizalmát s a közgyűlést berekesztette. Örömmel állapítjuk meg, hogy a Békés- megyei Takarékpénztári Egyesület, várme­gyénknek ez a legrégibb pénzintézete., a mai súlyos időkben is eredményesen tudja betöl­teni nem könnyű szerepét a hitelélet terén. Az teszi ezt lehetővé, hogy a takarékpénztár igazgatósága sohasem téveszti szem elöl azokat a tradicionális elveket, amelyek immár több. mint hét évtizede alapjai a takarék üzleti politikájának: megóvni a részvényesek és betétesek érdekeit, és pedig úgy, hogy az, közgazdasági hivatásában, s főként a hitel­nyújtás terén, az intézetet ne befolyásolja kedvezőtlenül. Elismerés illeti ezért az ered­ményes harmóniáért Tar Antal vezérigazgatót, aki az ügybuzgó tisztikar élén, teljes szak­tudással dolgozik az intézet ügyeiért s akinek irányításával a takarék egyre szélesülő tevékenységi kört s egyre gyarapodó tekintélyt szerez a megye és környéke pénzügyi éle­tében. Akar Ön szép, jó és olcsó cipőben járni ? L’gy siessen a TANAI divatházába, hol a tavaszi cipőujdonságok nagy választékban megérkeztek. Lyon, Schiffer, Bonyhádi cipők egvedárusitása Tanai divatházában. 98 7—‘ II I R E K. Temetés. Délelőtt tiz óra. A hétfőre ébredt Budapest rendes utcai képe. A Sashegy alján még párázik a reggeli köd, de a szürke szinből diadalmasan bontakozik ki a harsogó zöld himnusza. Ácsorgó villák mentén szél-borzolta rubáju tulipánerdők nevetnek, a villamosról vidám arcok nevetnek vissza rájuk Künn, a Böszörményi utón, ahogy egyre ritkulnak a házak úgy népesül a villamos forgalom. Ember ember hátán a kapaszkodó „egyes'* kocsikban. Temetésre igyekszünk . . . A békeidők udvarias lovagjai jönnek utolsó hódolattal a mesehercegnőhöz. Ócska szabású, gondosan kefélt öreg urak, különböző korú sza káli díszekkel, csontfogantyus botokkal, rogya­dozó, vagy merev térdekkel kapaszkodnak a villamos legalsó lépcsőfokán, reszkető kezükben nárcisz, fehér orgona, kicsi kéknefelejcs csokor, sok-sok utolsó üdvözlet Amhyen impozáns a Kerepesi, oly termé­szetadta szép a Farkas,éti temető. Mintha a vén S shegy egy csomó játékot tartana az ölében, úgy látszanak a távolból hófehéren az apró ke­resztek, szobrocskák, a tengernyi tavaszi virág színharmóniájában fürödv . Mosoly az elmúlásban. Jönnek, fgs re jönnek Diszsisakos rendőrök téregetik a tolakodókat s a Halál ezüst sujtásos portása senkit se bocsát be egyelőre. Kívül ágas­kodik a közönség, öreg urak váltogatják láb­száraikat. — Együtt hálóztunk — selypít kissé szél­ütött arcvonással egy szikár matróna. Ezt körül­fogják s az megereszti fantáziáját... Jönnek már az autók is. Egy-egy művésznő, vagy művész megérkezésekor a suttogás végig hömpölyög a gyászoló gyülekezeten. — Pálmai Ilka ! — még ma is nagyon szép. Pedig már ő is úgyszólván legende. Nagy fehér tüllcsokor a keblén, mellette ibolyabokréta. Még mindig karcsú Márkus Emília, Berki Lili — itt vannak mind. Bársonyos barna szemű öreg ur emel a magasba egy piros rózsákká! teletűzdelt fehér orgonacsokrot, — a névjegy betűit hirtelen elol­vasom : Verő György ... Idők, letűnt idők ... Végre kezdődik a szertartás. A tolakodók bent szorongnak, ide a szabad ég alá a komor dallamok csak egy-egy hangfoszlánya vetődik. A feketerigó feielget rá vidám csattogással. Bom­lik, bontakozik az embergomolyag, úszik a ko­porsó a tömeg fölött a pályatársak vállain, a koszorúkat feldobálják az üvegezett gyászhintó tetejére — az Ízlés remeke mindenik, — de könnyet csak az az így csalt a szemembe, amelynek zörgő, olcsófajta papírszalagján ez a felírás volt olvasható : Küry Klárának — a Mester utca 9. számú ház lakói. .. Nem volt villája Budán, csak épen ide­tért haza az édesanyjához. Álmuk édesebb lesz együtt. Mánywé Prigl Olga Sik-est. A Gyulai Fiatalok Irodalmi Kollé­giuma folyó hó 11-én este fél 9 órai kezdettel nagyszabású Sik-estet rendez, a Göndöcs-népkerti Pavillon nagytermében, az alábbi műsorral: 1. Bevezető beszédet mond: Brauswetter Borús Béla. 2. A cserkészegyesületek nevében üdvözlő beszédet mond : Ormoss Zsigmond dr. 3. Sza­bad-e az Írónak a művészeten túli problémákkal foglalkozni s ha igen, meddig mehet ? Tanulmány. Irta és felolvassa : Sík Sándor. 4. Verseiből ol­vas fel: Berczeli Anzelm Károly. 5. „Testvérek“ c. drámájából részleteket olvas fel: Sik Sándor. 6. Modern dráma Tanulmány. Irta és felolvassa : Berczeli Anzelm Károly. 7 Verseiből olvas fel: Sik Sándor. 8. Bezáró beszédet mond : Kovács Géza dr. „A ma szakadékából a remény hágcsóján keli felfelé haladnunk!“, mondta Zöldy János dr. a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület közgyűlésén.

Next

/
Thumbnails
Contents