Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-04-25 / 33. szám

t BÉKÉS 1935 április 25 Kábelbe fektetik a városi telefonhálózatot. Postapalotát építenek? (A „Békés“ munkatárs ától.) Nagyobb városokban, ahol a telefonvonalak iránya már nagyrészt kifejlődött, a posta igazgatósága a huzalokat kábelbe fekteti, vagyis nem a levegőben, a tetők fölött, hanem a föld alatt vezeti. A kábelvezetéknek igen nagy előnye, hogy a szakadás, vagy más üzemzavar le­hetőségét a minimumra csökkenti s igy a zavartalan távbeszélöforgalmat sokkal inkább tudja biztosítani, mint a légvezetékek. A postaigazgatóság ezért elhatározta, hogy a huzalokat Gyulán is kábelbe fekteti. A vonalakat már fel is mérték, kész van (A „Békés“ munkatársától.) Mi, mai emberek, az életet már el sem tudjuk kép­zelni telefon nélkül. Mennyivel tökéletlenebb lenne például akár a kereskedelem, akár a közigazgatás, ha nem volna telefon. Szinte szánakozva és csodákozva gondolunk eleinkre, akik még telefon nélkül élték le az életüket, akik élni tudtak telefon nélkül. Hogy a mo­dern ember mennyire „belekalkulálta“ a te­lefont az életébe, mi sem mutatja jobban, mintha elképzeljük, hogy ha a telefonok egy szép napon egyszer csak megszűnnének mű­ködni. micsoda iszonyú zavar és szaladgálás állana elő. Megtörne az élet irama, meglas- sudna a közigazgatás, ipar, kereskedelem, sőt talán még a pletykák hullámainak ter­jedési sebessége is megsinylené a membránok kényszerű nyugalmát. A telefon pedig még nem is olyan régi. fertályt fizette, 10 krajcárért ujabbb másolatot kellett leszurkolnia A harmadik esztendőben, miután a lakó megmaradt, nem kevesedett, hanem magasabb város adó miatt valamivel újra megszaporodott a kirovás, így a harmadik adóbárca is Csatár kezébe jutott, aki, a már akkor belőle kiábrándulni kezdő gazdát nagy rábeszéléssel próbálta megnyugtatni, azt mondva neki: „nagy a felháborodás odafen“ a Lovász urammal történőkéit. Meg is indult már a szigorú vizsgálat, aminek folyamán sok ur meg fogja kese­rűim, úgy a városnál mint a vármegyénél, hogy ilyen igaztalanul és lelketlenül bánnak el egy tisztességes emberrel. De bizony, mint előrelátható is volt, nem történt ] semmi, amint hogy Csatár megsem kisértette Lovász dolgában eljárni, akinek aztán a harmadik esztendőben újra tiz krajezárjába került az adóbárcza kiváltása. De ugyanígy járt mindenki, akinek adó vagy egyéb ügyekben Csa­tár ígéretet tőn. Egyetlen egyet se tudott, de meg se próbálta beváltani. Miután ugyanígy volt Kecs­keméten és Csongrádon, ahol azelőtti cziklusokban képviselő volt, másodszor sehol se választották meg, Csongrádon a népharag felzúdulása miatt fel se léphetett, sőt menekülnie kellett neki onnan. Gyulán — sajátságosán — a „nép“-et ért minden csalódás után sem következett be a ki­ábrándulás, Voltak ugyan, akik hátat fordítottak neki, de a zöm még mindig bízott, és kitartott mellette. Ennek dacára másodszor itt is megnehe­zedett a dolga. A város józanabb közönsége, mely szégyelte, hogy Gyulának, amely vármegyei székhely is, a a terv, sőt már a költségvetésben a fedezet is elő van rá irányozva. A kábelépítés mun­kája azonban csak akkor fog megindulni, ha a postahivatal állandó elhelyezéshez jut. A posta ugyanis jelenleg a róni. kát. egyház bérházában van elhelyezve, mivel azonban a kábelek lefektetése mind sürgetőbbé válik és mert kábelt csak akkor lehet építeni, ha a hivatal végleges elhelyezést nyer, úgy hírlik, az igazgatóság székházat akar építtetni s bár a jelenlegi bérlettel meg van elégedve, a vég­leges elhelyezés miatt alighanem mégis kény­telen lesz saját házában elhelyezni a hivatalt. Gyulán az első telefon felszerelésére a szer­ződést 1894-ben írták alá. A rendszeres te­lefonszolgálat azonban csak később kezdőd­hetett, mert a „Békés“ 1895. évi január 20 i száma arról panaszkodik, hogy bár már több előfizető van és Békéscsabával, Kétegyházá- val, Újkígyóssal, G'yomával, Mezőberénnyel és Békéssel is lehet Gyuláról beszélni, nincs még külön kezelője a telefonnak. Az évi előfizetés dija 15 forint volt, mig a belépésért egyszer s mindenkorra 30 forintot kellett fizetni. A telefonhálózat ak­kor törvényhatósági kerületenkint volt fel­osztva s külön dij felszámítása nélkül lehe­tett beszélni a törvényhatóság területén az előfizetőknek a járás, illetve a törvényható­ság községeivel. Az első öt esztendőben a törvényható­sági távbeszélő hálózatnak Gyulán mintegy legnagyobb demagóg a képviselője és amelynek nemcsak szégyenkeznie, hanem sokat kellett e miatt szenvednie is, mindenáron szabadulni akart Csa­tártól. E célból szerencsésen választotta meg ellen­jelöltül Terémji Lajost, a város jeles szülötte személyében. Terényi fiatal korában a vármegye főjegyzője, majd nagybátyja Beliczey István után a vármegye főispánja Ion és fényes tehetsége mellett páratlan szeretetre méltósága folytán óriási népszerűségre tett szert. Egy — mint utólag ki is derült — el­hamarkodott és feleslegesnek bizonyult kormány- intézkedés, a vármegyében hirtelenül kipattant agrárszociális mozgalom ártatlan bűnbakjául fel­mentette őt főispáni tisztségétől és ez a körülmény nemcsak hogy nem csorbította, hanem még fokozta népszerűségét, különösen szülővárosában, amelyért addig és azután is igen sokat áldozott és fárado­zott A Csatártól való szabadulási törekvés és a méltatlanul mellőzött illustris egyénnek elégtételt adni vágyás olyan pártot toborzott melléje, mely a fanatismust illetőleg semmivel sem maradt a Csa­tár pártiaké mögött, sőt még sok tekintetben túl is szárnyalta azt. Értelmiség, kereskedők, iparosok, tekintélyesebb józanabb földmivesek — bár utóbbiak még mindig kis számban, mert a zöme kitartott Csatár mellett — sereglettek zászlaja alá, részük­ről addig soha sem tapasztalt lelkesedéssel. De nemcsak lelkesedtek, hanem dolgoztak is. (Befejező közlemény következik.) 40 előfizetője volt. A legelső előfizetők kö­zött a következő neveket és hivatalokat ta­láljuk : dr. Fábry Sándor főispán (1), Alis- páni Hivatal (2), dr. Kun Pál kórházi fő orvos (3), Novák Kamii törv. elnök (4), Államépitészeti Hivatal (5), Ügyészség (6), Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület (7), Alispáni lakás (8), Folyammérnöki Hivatal (9), Pénzügyigazgatóság (10). Menhely (11), Ladies György (12), Dutkay Béla polgár­mester (13), Czinczár Adolf, Weisz Mór, Reisner Emánuel, Berkes Sándor főorvos, Braun és Czinczár, Katonaság, Dobay János, Schriffert József építész, gróf Almásy kas­tély, Gyulavárosi Takarékpénztár, stb. Egy 1910. évi előfizetői névsor tanú­sága szerint, tehát 15 esztendő múlva, az előfizetők száma Gyulán 78-ra emelkedett Ma az előfizetők száma közel jár a kétszáz­hoz, sőt a szolgálati állomások beszámításá­val az állomások száma már meg is haladja a kettőszázat. A helyzet tehát az, hogy ha még ogy-két újabb előfizető jelentkezik, ak­kor a vonatkozó rendelet értelmében Gyulán is megkezdik a beszélgetések számlálását, vagyis akkor nem havi átalányban fizetik az előfizetők a telefondíjat, hanem a beszélge­tések száma szerint. Ez azonban csak a magán előfizetőknek jelent némi előnyt, az ipart, kereskedelmet és közigazgatást ked­vezőtlenebb helyzetbe hozza. A sarkadi és elek! gyümölcs­termelők a \ú\ megszervezett gyulaiakhoz akarnak csatlakozni (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai gyümölcstermelők, mint ismeretes, nem régi­ben megalakították a Gyümölcstermelők Or­szágos Egyesületének gyulai fiókját. Az alakuló gyűlés igen nagy érdeklődés mellett folyt le s az egyesület tagjainak száma egé­szen rövid idő alatt 230-ra emelkedett. Az egyesület minden lehető módon azon van, hogy tagjait minél megfelelőbben ellássa úgy tanácsokkal, mint kedvezményes szerekkel és favédelmi eszközökkel. Már eddig is több fapermetező készüléket vásároltak s azt egé­szen minimális díj ellenében kölcsön adják a tagoknak, hogy fáikat azok is megperme­tezhessék, akik nem rendelkeznek megfelelő anagiakkal ahoz, hogy permetezőgépet vásá­roljanak maguknak, vagy pedig csak olyan kevés fájuk van, hogy azért nem érdemes külön permetezőt beszerezniük. Az egyesület igy csakhamar igen népszerű lett s hasznos tevékenységének hire a szomszédos közsé­gekbe, Sarkadra és Elekre is eljutott, úgy hogy onnan a napokban több gazda járt benn Tits Reinhardtnái s közölték, hogy sze­retnének csatlakozni a gyulai egyesülethez. Örömmel regisztráljuk ezt a tényt, mert azt látjuk belőle, hogy a gyümölcstermelők egyesülete a minőségi gyümölcstermelés ér­dekében buzgón és áldozatkészen működik. Egy csoport Elekről és Sarkadról holnap már be is jön, hogy megtanulja a permete­zést az itteni gazdáktól. Női és gyerek tavaszi kabátok igea olcsó árakban a TÁN 41 divathá ban. íoo 3—* Negyvenéves a gyulai telefon. Alighanem bevezetik a számlálási rendszert

Next

/
Thumbnails
Contents