Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-04-18 / 31. szám
BÉKÉS 1835 április 18 9 zati ügyek ellátásával kapcsolatosan szükséges átmeneti rendelkezéseket ugyancsak a belügyminiszter teszi meg. A kirendeltségek feladatait — az Intézet igazgatóságának meghallgatásával — a m. kir. belügyminiszter rendelettel szabályozza. 2. §. Amig a m. kir. belügyminiszter az 1 § alapján másként nem rendelkezik, az intézeti alapszabálynak, az intézeti ügyviteli szabályzatnak és az egyéb érvényes határozmányok- nak a területi beosztásra és a kirendeltségek feladatkörére vonatkozó rendelkezései hatályban maradnak. 3. §. A betegségi és baleseti kötelező biztosításról szóló 1927. XXI. t. c. 92. §-ának a jelen rendelet 1. §-ával ellentétben álló rendelkezései hatályukat vesztik. A betegségi és baleseti kötelező biztositásról szóló 1927. XXI. törvénycikk és az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztositásról rendelkező 1928. XL. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában kibocsátott 9090/1931. M. E. számú rendelet 35. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az 1932. évi január hó 1 -ső napjától számított öt éven belül az Országos Társadalombiztosító Intézetnél tisztviselői állásra uj alkalmazottat csak nyilvános pályázat alapján lehet kinevezni, a kapcsolatos egyébb rendelkezésekkel együtt ugyancsak hatályát veszti. 4. §. A jelen rendelet kihirdetés napján lép életbe. vitás Gömbös Gyula s. k. m. kir. miniszterelnök.“ HUSVÉTRA kiváló finom m IDE 1l> II. 4 :4fi ílb. co o Használ. II I R 15 K. Az evangélikus templomban április 19-én, Nagypénteken délelőtt 10 órakor istentisztelet és úrvacsora, prédikál Rohály Mihály lelkész. Délután 2 órakor a fogházban, 4 órakor a kórházban, este 6 órakor a templomban lesz istentisztelet. Nagyszombaton reggel 8 órakor urvacsoraosztás a fogházban, 10 órakor s kórházban. Husvét vasárnapján délelőtt 10 órakor ünnepi istentisz telet és úrvacsora. Délután 6 órakor esti isten- tiszteié*. Husvét második ünnepén délelőtt 10 órakor istentisztelet és úrvacsora, délután 4 óra kor a kórházban, 6 órakor a Umplomban istentisztelet, prédikál Murányi Árpád segédlelkész. Izraelita istentisztelet, a gyulai zr. temp lomban a húsvéti Istentiszt siet f. hó 17 én szerdán este fél 7 órakor, f. hó 18 án csütörtökön, első nap, reggel 7 órakor, délelőtt 10 órakor, Muszáfima hitszónoklattal, este fél 7 órakor, f. hó 10-én, pénteken, második nap, reggel 7 órakor, délelőtt fél 11 órakor, este negyed 7 órakor kezdődik Halálozás. Szerdán reggel városunkban megdöbbenést és mély részvétet keltett az a Kecskemétről érkezett hír hogy ott Domby Lajos főgimnáziumi tanár, néhai Djmby L-ijos ref. esperes, kir tanácsos fia, 55 éves korában el hunyt. A megboldogult a Ludovika Akadémia elvégzése után a gyulai 2. honvédgyalogezrednez került s több évi katonáskodása alatt a főhadnagyi rangra jutott, akkor azonban otthagyta a katonai pályát s rajztar ár lett. A háboiu kitörésekor bevonult s mint őrnagy szerelt le Néhány héttel ezelőtt szövődményes influenzában megbetegedett s állapota pár nappal ezelőtt válságosra fordult. Agyhártya és agyvelő gyu'adést kapott s a súlyos betegséggel fizikum i nem tudott megbirkózni Kedden este egy kecskeméti szanatóriumban meghalt. Nyugodjék békében ! Az állampénztár fizeti ezentúl a községi alkalmazottakat is. A tényleges szolgálatban álló községi közigazgatási alkalmazottak eddig a vármegyénként létesített községi alkalmazottak fizetési alapjából kapták illetményeiket. A kormány most elhatározta, hogy a községi alkalmazottak készpénzilletményeit 1935 julius 1 tői kezdve az állampénztár utalja ki. Ettől az időponttól kezdve tehát a községi alkalmazottak az illetményeiket minden hó első napján pontosan meg fogják kapni Ellensége saját zsebének, ha női kabát- sziiks^gletét nem T18CH ruhaáruházában szerzi be. Egyes modellek. 89 6 -15 A kftnnlakó szegényeknek akar kalácsot és húst osztani az ünnepekre a Szegénygondozó Hivatal. Már megírtuk, hogy a Szegénygondozó Hivatal Husvétra húst és kalácsot akar a szegényeknek kiosztani s erre természetbeni vagy pénz-adományokat kér a nemes- szivü közönségtől. E helyen kívánjuk a közönség figyelmét felhívni arra, hogy ezeket az adományokat a künnlakó szegényeknek kívánja kiosztani a Szegénygondozó Hivatal, nem az Erzsébet Szeretetházban, levőknek, mert ezeket a város teljesen ellátja. A bentlakók az ünnepekre éppen úgy, mint más vasárnapokon is, kapnak húst és kalácsot. A Szegénygoiidozó Hivatal az elhagyott, elszegényedett, de nem a Szeretetházban lakó szegényeknek szeretne egy kis örömet szerezni Husvétra. Ismételten közöljük, hogy az adományokat VI. kér. Román u. 1b sz. alá kéri a Szegény gondozó Hivatal felajánlani, lehetőleg Nagycsütörtök délig. — a természetbeni adományokat pedig Nagypéntek délig ugyanide eljuttatni, hogy a kiosztás idejekorán megtörténhessék. A legkisebb adományt*is hálásan fogadja szegényei részére a Szegénygondozó Hivatal. Egyetemi bál. a Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre április 21 éD, husvét első napján Gyulán dr. Búd János egyetemi ny rendes tanár, ny. miniszter, dr. Fáy István főispán, dr. Márky Barna alispán legfőbb védnöksége alatt Vármegyei Egyetemi Bálát rendez. A rendezőség a megye lelkes f ataljaival karöltve széleskörű munkát fejt ki s minden igyekezettel azon van, hogy egy kiemelkedő, magas nivóju estéllyel lepje meg a megye bálozó közönségét. Minden jel arra mutat, hogy a bál fényes és nagysikerű lesz. Cserkészestély. Az 554, „Gyula“ cserkész- csapat április 22 en este 8 órai kezdettel az Egyesült Katolikus és Polgári Kör helyiségeiben zártkörű cserkészestélyt rendez Belépődíj 50 fillér Felülfizetéseket a cserkészet céljaira köszönettel fogadnak. A megnivó kívánatra felmutatandó. csatatereken a legnagyobb ágyutüzben sem érzett olyan szorongó érzést, mint most a reggeli órák alatt Csak úgy délelőtt 11 óra tájban jött derűsebb hangulatba és kezdett megnyugodni. Akkorára ugyanis kidomborodott, hogy nem csapták be, a Wenckheim-párt erős többségben van és fölényét mindvégig megfogja tartani. Úgyis lön. A választás végeredményéül Wenckheim Frigyes gróf 529, Krivácsy pedig 227 szavazatot kapott; tehát a derék hadfi feleslegesen szorongott huszonnégy óra hosszat és — ami talán rajta kívül sehol és soha sem történt — drukkolt önmaga ellen, hogy múljék el a veszedelem, hogy megválasszák. Hasonló esetet nem produkált sehol sem azelőtt, sem azóta a képviselőválasztások színes krónikája A kisebbségben maradt újvárosiak, minekután nemzeti kötelességüknek megfeleltek, lelkes menetben vonultak el a választás színhelyéről. Egyáltalában nem voltak elkeseredve a választás eredménye miatt. Aminek bizonyságául, amikor Nagy Károly, akkor megyei árvaszéki elnök gúnyosan kérdezte : no Fábián János uram, hogyan ízlik a bukás ? azt felelte, „Buktam én már a Tekintetes úrral is 1865-ben, de most jobban esik hogy buktam, mint akkor a győzelem esett volna.“ * * * Epilógusul még annyit, hogy Wenckheim Frigyes gróf csupán egy három esztendős cikluson volt Gyula városa képviselője. Ez ugyan kizárólag rajta múlt, mert Gyula városa teljes bizonyossággal azután is megválasztotta volna, annak dacára, vagy talán éppen annak folytán, hogy időközben kilépett a kormánypártból és az Apponyi Albert, Szilágyi Dezső, Hodossy Imre és Grünwald Béla vezérlete alatt alakult mérsékelt ellenzék tagja lön. Mint ellenzékire rászavaz bizonyára a mindig ellenzéki Újváros is és több mint valószínű volt, hogy további megválasztása ennek következtében egyhangúlag történt volna. A nemes gróf, nobilitását azzal manifesztálta, hogy az országgyűlés három esztendeje alatt élvezett képviselői napidijánál jelentékenyebb összeget: ötezer forintot deponált Gyula városánál, azzal a rendeltetéssel, hogy eme alapítvány kamatjából évenkint egy főiskolai tanfolyamon levő szegény- sorsú gyulai tanuló neveltetési költségét fedezzék. Az akkor tekintélyes összegű alapítványról a fővárosi lapok is megemlékeztek. így történt azután, hogy gróf Károlyi Tibor, a főrendiház későbbi illusztris elnöke, Tisza Kálmán miniszterelnök sógora, egyben lelkes párthive, a Nemzeti Kaszinóban, bizonyára a legkisebb bántó célzat nélkül, tréfásan aposztrofálta Wenckheimot: kedves Frigyes, úgy látom, hogy leelőlegezted magadnak a gyulai uj mandátumot. Bizonyos, hogy Károlyi gróf, már distingvált, nobilis egyéniségénél fogva sem komolyan értette mondását, de Wenckheim Frigyes gróf komolyan vette s riposztképen azzal felelt, „annyira nem előlegeztem le, hogy Gyulán még jelöltséget sem vállalok." Ez drasztikus riposzt volt és hasztalan kísérelték meg a grófot itthon kapacitálni, a szót kimondta és aki őt ösmerte, cseppet sem csodálkozhatott hogy annak mindenáron ura maradt. De volt rá egyéb oka is. Nevezetesen mint Tisza Kálmán politikai ellenfele, amely érzülete azonban a koalíció uralmakor fia Tisza Istvánnal szemben, akinek hive lön, megváltozott, mint az Apponyi vezérlete alatt álló mérsékelt ellenzék legbefolyásosabb tagja, az érett gyümölcsként ölébe hulló ujabbi gyulai mandátum helyett nehezebb kerületet akart pártjának szerezni. Székudvari uradalma révéíi mint aradmegyei virilis (mellesleg írva Eszterházy és Festetich hercegek után akkor az ország harmadik legnagyobb adófizetője) Arad vármegyében a kisjenői kerületben vállalt jelöltséget, ugyanakkor pedig a magáén kivül még két mérsékelt ellenzéki politikusnak is szerzett a szentannai és pécskai kerületben mandátumot. Ez volt a re- vánsa a szabadelvű Károlyi Tibor gróffal szemben. Hogy ez, az általa fedezett óriási választási költség mellett is mennyire nagy dolog volt, azt csak az méltányolhatja, ki az akkori politikai viszonyokat ösmerte, melyek csaknem lehetetlen feladatnak tartották a Tabajdi Károly főispán erős kormányzata alatti Arad megyében az ellenzéknek, pláne az Apponyi pártnak három mandátumot szerezni. Wenckheim Frigyesnek azonban sikerült, ami méltán keltett országos szenzációt. De Gyula városára ez is nagy csapás Ion, mert a gróf minden politikai összeköttetést megszakított Gyula városával, sőt a vármegyével is, melynek pedig első virilise volt, de eme tisztéről lemondva, azután élte végéig Arad vármegyében gyakorolta virilis jogát.
