Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-04-14 / 30. szám
2 BÉKÉS 1935 április 14 benyomását kelti. Ha még a mocsár eltüntetésének egészségügyi előnyeihez hozzávesz- sziik, hogy a lecsapolt területeket a város befásitja, akkor minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a Bárdos-rendezés az utóbbi évtizedek egyik legszebb és legnagyobb városrendezési alkotása. Rövidesen sor kerül a Szerecsen-, illetve most már Szent Imre-tér felől haladó utca irányában az átjáró megépítésére is, s igy (A „Békés“ munkatársától.) A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara 84 oldalas jelentésben ismerteti a kamara kerületének múlt évi ipari és kereskedelmi életét, visszapillantást vetve az 1933-as esztendőre is, amely évről a kamara tudnillik nem adott- ki külön jelentést. A tartalmas és részletes jelentés az ipari és kereskedelmi élet általános k«pe után a szakmák helyzetét ismerteti, megállapítván, hogy a „helyzetet legjobban a vontatott konjunktúra javulás kifejezésével lehet jellemezni.“ A kamara nagyobb helységeinek helyzetével kiilön-külön szakaszban foglalkozik a jelentés s Gyuláról a következőket Írja: — Gyula az országnak szintén azon városai közé tartozik, amelyek földrajzi helyzetük és a közlekedési viszonyok mostohasága folytán fokozottan érzik a gazdasági pangás nehézségeit. Az ottani kereskedelmi egyesület a vármegyei hatóság és a kamara közbejöttével ismételten interveniált a Máv. igazgatóságánál és üzletvezetőségénél a fővonallal való jobb kapcsolat és a Szegeddel való jobb összeköttetés érdekében. Építkezés a városban az 1934 évben alig volt. A város 17 ezer pengő költséggel átalakította az Erzséha a halastó elkészül s a kórház a szennyvizet a körgáton kívül vezeti és a viz megtisztulva ömlik be a Bárdosba, akkor a rendezési munka teljesen be lesz fejezve, s ez a városrész is méltó tartozéka lesz a kulturált, kertesitett és fásitott városnak. A rendezés a háztulajdonosok számára is nyereséget jelent, mert a házhelyek és a házak értékét a rendezés határozottan felemelte. bet szeretetházat, mely a szegényügy rendezésével kapcsolatban van szükség. Inségmun- kára 38.000 pengőt fizetett ki a város, de ez az összeg túlnyomóan földmunkákra for- dittatott.“ Megemlékszik a jelentés a gyulai kisiparosoknak arról az életrevaló gondolatáról is, hogy készítményeiket hatóságilag rnárkáztatják. Békéscsabáról többek között a következőket írja: „Békéscsaba az országnak azon kevésszámú városai közé sorozandó, melyek az utolsó tiz-tizenkét esztendő alatt igen tekintélyes természetes fejlődést tüntettek fel. Határozottan el lehet mondani, hogy külső képében Békéscsaba ezen évtized alatt alakult át igazán várossá. A közlekedési viszonyok folytán Békéscsaba a megyei székhellyel, Gyulával szemben, mindinkább gazdasági központja a megmaradt ország egyik leggazdagabb részének, Békésmegyének. Békéscsabának ez az előretörése a magyarázata annak a rivalitásnak, (?)* amely a két város között egyre jobban kiélesedik“. A jelentés az OTI-val, mint amely intézménnyel az ipari és kereskedelmi életnek szoros kapcsolata van, szintén foglalkozik. Megállapítja, hogy a kerületi átcsoportositások néhány városban s igy Gyulán is, élénk tiltakozást váltottak ki. „A gyulai érdekeltség részletes kimutatásokkal bizonyította, hogy ez az áthelyezés az 0T1 részére sem gazdaságos“, Írja a jelentés. Külön rovata van a „forgalmi ügyednek, a közlekedésnek és teherszállításnak. Megemlékszik a rovat a szeged-bajai müut megépítéséről, a calais-konstantinápolyi nemzetközi autóut magyarországi szakaszáról, a szegedi kikötőről s a szekérfuvarozásról, nem tesz azonban említést arról a nagyjelentőségű mozgalomról, amely Békésmegyében indult a Körösök hajózhatóvá tételére és a vizszint felemelése utján a folyók vizének gyümölcsöző felhasználására. A nívós jelentés az ipartestületekről szóló kimutatással zárul. A kimutatás szerint Békésvármegyében 20 ipartestület van. A legnagyobb ipartestület a békéscsabai, amelynek 1149 tagja van. Utána következik az orosházi 1041 taggal és a gyulai 892 taggal. A szarvasi ipartestületnek 625, mig a 20 békésmegyei ipar- testületnek összesen 5.858 tagja van. * A szerk Női és férfi f í Unit és Ítészei villanyfelszerelési- és vízvezetéki cikkek, épület és bútor vasalások 101 1—10 legolcsóbb beszerzési forrása. »ura LiPii vas- és gépraktára, GYULA. Kedvező fizetési feltételek. Húsz ipartestület van Békésvármegyében, közel hatezer taggal. sincs, csupán zázszlóbontás a céljuk. Tehát szíveskedjék ilyen irányban értesíteni a jelöltet, nshogy az, vérmes reményt tápláljon, sőt legyen elkészülve a biztos bukásra. Ezt a határozatot egyetlen hang ellenében fogadta el a pártgyülés. Egy felszólalás volt ugyan, amely nem helyeselte, hogy az általa is biztosnak tartott bukással szemben ösmeretlen jelöltet hozzanak ide; véleménye szerint állítsanak fel bárki gyulai embert és bontsanak zászlót az ő nevével. Ez a vélemény azonban nem talált visz- hangra, miért is az illető, neheztelésének azzal adott kifejezést, hogy a választáson a grófra szavazott le. Három esztendő múlva azután, amikor a 48-as párt, helyi embert jelölt és pedig szintén egyhangúlag, ugyanaz a polgártárs országos nevű jelöltet kívánt, mert szerinte csak ilyennel lehet a zászlót diadalra vinni. És amikor ebbeli óhaját nem fogadták el, újra megharagudott és logikai következetességgel leszavazott újra a kormánypárti jelöltre. Irányi nyomban felelt a levélre, Ígérve, hogy ő személyesen maga hoz jelöltet Gyulára. Ki lészen az, nem tudja még megírni, csupán annyit, hogy lesz valakije. A választás Gyulán egy hétfői napon történt. Azt megelőzőleg szombaton Irányi beszámolót, egyben programmbeszédet mondott Békésen, ahol, közbevetőleg írva, élte fogytáig minden cikluson ellenjelölt nélkül egyhangúlag választották meg, mint ahogy Apponyi Albertet is Jászberényben. A választást előző huszonnégy órával tehát nem tudta senki, hogy ki lesz a 48-as párt gyulai jelöltje. Irányi vasárnap kora reggeli vonattal jött Gyulára, egy igen megnyerő, daliás megjelenésű, szép öreg ur kíséretében. A 48-as párt nagy számú küldöttséggel üdvözölte a vasúti állomáson Irányit, aki bemutatta a mellette álló urat, hogy az : Krivácsy József 48 as honvédezredes, Komárom vára volt tüzérparancsnoka, a szabadságharc után emigráns és Garibaldi alatt az olasz nemzet szolgálatában Alessandria várparancsnoka volt, aki az ő kérésére az általa ismert körülmények között önzetlenül vállalja a képviselőjelöltséget. A vasúttól bevonulás volt a vármegyeház előtti ártézi kút helyén állott úgynevezett prome- nádra, mely feketéllett az embertömegtől. Itt Irányi bemutatta a „nép“-nek a 48-as jelöltet, aki elké pedve nézte az óriási tömeget és hallgatta a vihar- szerű éljenzést, amellyel programmbeszédét fogadták A párttanya az újvárosi olvasókörben, a Munkácsy Mihály uccai Döbögőben volt, ahol programm- beszéd után tisztelegtek Krivácsy előtt az akkor Gyulán még szép számban levő 48-as honvédek, akik állandó diszkiséretben voltak mellette, mikor a délelőtt folyamán sorba viszonozta honvéd bajtársai látogatását. A Gyulán akkor állomásozott honvédtisztek sem tudták, igaz, hogy nem is akarták rokonszenvüket titkolni, állandóan nyomában jártak és szembe találkozván vele, legfeszesebb haptákban katonásan szalutálták A régi és uj honvédek, valamint a nép rokonszenves tüntetése azonban — érthetetlenül — nemcsak nem derítette jó hangulatra, hanem észre- vehetőleg zavarba hozta, sőt lehangolta Krivácsyt. Ez a lehangoltsága még fokozódott a Döbögőben vasárnap délután tartott pártgyülésen, amelyen a másnapi szavazás részletei beszéltettek meg. A nagymagyarvárosi részről is jelentkezett Seres József ottani hangadó földmives vezetése alatt néhány katolikus ember, akik kijelentették, hogy ők a 48-ra szavaznak. Sőt csodák csodájára a németvárosról is, ahol a „bikaakol“ körüli, ma Ajtós ucca mindkét sorbeli lakosa, összesen mintegy tizen, Krivácsy mellé állottak. Valami palló sérelmet szenvedtek ugyanis, azért lettek 48-asok és tényleg le is szavaztak rá. O rajtuk kívül a Németváros : földmive- sek, kőmivesek, ácsok egy szálig, mind Wenckheim pártiak voltak. De mégis egy ember, Japport Ferenc kivételével. Ez a kivétel azután sok derűt keltett. Nevezetesen a Wenckheim pártiak, noha a németvároson rájuk nézve teljesen kedvező hangulattal tisztában voltak, túlbuzgóságból kontrollt tartottak az ottani választókról és mindenki vállalt felelősséget utcabeli szomszédai, vagy ösmerősei teljes megbízhatóságáról. Amikor a már említett Japport Ferencre került a sor, jóemlékü Niedermayer Antal józsefvárosi kántor jelentkezett, hogy az neki földbérlője és annak megbízhatóságáról és szavazatáról ő vállal felelőséget. A bikaakol körülieken kívül éppen Japport volt azután az egyedüli, aki Krivá- csyra szavazott le. Szegény Niedermayert azután évekig gyötörték vele, hogy egy emberről felelt a
