Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-01-14 / 3. szám

3 Békés 1934 január 14 kedések és a kamatmérséklésről szóló ren­delet késedelmes kibocsátása és annak hiá­nyosságai okozták. A házbirtok fontos szerepéhez mérten fogunk hozzálátni ebben az esztendőben or­szágos szövetségünk szervezeteinek kifejlesz­téséhez. Megnőttek feladataink minden irány­ban. Foglalkoznunk kell nemcsak a házbir­tok általános követelményeivel, de minden egyes legkisebb házbirtokos külön ügyeivel és érdekeivel is. Ezért célszerűnek látszik az egész házbirtok bevonása kerületenkint és körzetenkint a fővárosban és a vidéken. Valósítsuk meg a magunk erejétől azt a nagy szervezetet, amelyet a kamarális rend­szerrel akarunk elérni a hivatalos testületek létesítésével. Hadd érezze minden Házbirto­kos szervezetünk óvó kezét és az összetar­tás erejét.« A gyulai háztulajdonosok már ebből is megállapíthatják, hogy itt most nemcsak egy Gyula várossára szóló szervezkedés folyik, hanem az egész országra szóló. A szervez­kedés központjában természetesen Budapest áll. Az országos Szövetség csak úgy tud a vidéki háztulajdonosok speciális bajaival is foglalkozni és csak úgy képes azokra meg­felelő kormányintézkedéseket kivivm, ha azo­kat a vidéki háztulajdonosok megfelelő szö­vetségbe, vagy egyesületbe tömörülve az Országos Szövetség elé terjesztik. Ugyancsak az Országos Szövetségnek csakis akkor van átütő ereje, ha az egész ország vidéki szö­vetségei céljai elérésében támogatják. Értesülésünk szerint minden háztulajdo­nos külön meghívót kapott a közgyűlésre, minek folytán reméljük, hogy az alakuló köz­gyűlés rendkívül nagy érdeklődés mellett folyik le. Dani bfc’ Gyulán. A székelyek ! hányszor halljuk és olvaí suk a nevüket, különösen mostanában, anél kül, hogy csak egyszer is kérdeznék önma guuktól, hogy hát voltakópen kik is azok székelyek ; anélkül, hogy alaposabban isméi nők éket, életüket, szokásaikat, ruházkodási kát, otthonaikat és a lelkűket. Anoyit ti dank róluk csak, k így Erdély délkeleti rl szében, Háromszék, Csik, Maros-Torda, Uc varhely vármegyékben laknak zárt tömegbsi mintegy ötszázezren és hogy nagyon furfai gosak. A ravasz székely góbéról mindannyia sokat hallottunk. Pedig a székelyek megérdemlik, hog közelebbről is megismerjük őket. Ok mos délkeleten a magyarság végvári vitézei. Védik E'délyt az oláh impériummi szemben, hogy megmaradhasson magyarnál Pedig az oláhok a balkáni gonoszság és rí vaszság minden fegyverét igénybeveszik, hog a székelyek szájából kiüthessék a mindennaj kenyeret és igy könnyebben megfoszthassá őket magyarságuktól. már meg is volt a tárgyalás s 21 napi fogházbüntetést kapott. Az Ítélet nem jog­erős. A másik két altiszt kihallgatását szin­tén megkezdte már Láncai} Lajos vizsgáló- biró. Kihallgatásuk még tart s igy döntés letartóztatásuk ügyében csak holnapra vár­ható. A kórház a rendőrséghez érkezett át­irat szerint a kasszafurók nyomravezetőjé­nek jelentős összegű jutalmat ajánlott fel. Hatvankét talicskát vett a város az inségmunkások részére. A fagy hátráltatja a munkálatok megkezdését. (A „Békés“ munkatársától.) Az el­látatlanok megsegítésére a város, mint min­den évben, az idén is inségmunka-akciót indított. A munkaprogramin összeállítása annak az elvnek a szemmeltartásával készült, j hogy az akciónak szociális céljai mellett produktívnak is kell lennie. Ezért a város vezetősége oly munkák elvégeztetését vette tervbe, amelyek nemcsak puszta foglalkoz­tatási alkalmak, hanem amelyek elvégzése múlhatatlanul szükséges is. Első helyen áll ezek között a város árvédelme szempontjából oly fontos körgát megépítése. E célra a földmivelésügyi miniszter a városnak a na­pokban ki is utalt 8 ezer pengőt, s a vá­ros el is határozta, hogy e hó 15-én meg­indítja a körgát, illetve a hátralevő szakasz építési munkáját, az idő azonban a tervet keresztülhúzta. Az erős éjszakai fagyok kö­vetkeztében ugyanis a föld, amely a kubi- kolás területén szikes, keményre fagyott, úgy hogy a munkát megkezdeni nem lehet. így a város, jóllehet a munkásság nehéz hely- | zetét teljesen átérzi s minden igyekezetével és jóindulatával azon van, hogy az Ínséget enyhítse, a munka megkezdésének napját a tervbevett 15 - rő I kénytelen lesz későbbi időpontra halasztani. Mint a városi vezető­ség jóindulatának és készségének bizonyí­tékát, érdemesnek tartjuk idejegyezni, hogy az inségmunkások részére 62 talicskát csi­náltattak Igen sokan vannak ugyanis olya­nok akiknek nincsen, illetve nem volt talics­kájuk a kubikolási munkához s igy nem tudtak munkába állni. A talicska a munká­sok tulajdonába megy át s annak árát heti részletekben vonják le keresetükből. Mire való a gyulai Háztulajdo­nosok Szövetségének megalakulása ? (Saját tudósitónktól.) Egyizben már hirt adtunk a Háztulajdonosok Országos Szövetségének az egész országra szóló szer­vezkedéséről és arról, hogy rövidesen Gyulán 1 is megalakul a Gyulai Háztulajdonosok Szö­vetsége. Ma kaptuk a meghívót a folyó hó 14.-én, vasárnap délelőtt féltiz órakor kez­dődő alakuló közgyűlésre, mely a Gyulai Ál­talános Ipartestüiet nagytermében lesz. Az alakuló közgyűlés igen nagyszabásúnak Ígér­kezik, annál is inkább, mert a háztulajdono­soknak tényleg sok és súlyos baja van. Az alakuló közgyűlésre a Háztulajdonosok Or­szágos Szövetsége Pásatélgi Vilmos buda­pesti bérháztulajdonos, szövetségi igazgatót küldi ki, aki előadást tait az Országos Szö­vetség működéséről és a házbirtok válsá­gáról. A vidéki háztulajdonosokat dr. Singer István szegedi ügyvéd, bérháztulajdonos kép­viseli, aki előadást tart arról, hogy: »Mi a feladata a háztulajdonosok egyesületének és mit köszönhetnek a háztulajdonosok az Or­szágos Szövetségnek.« Az alakuló közgyűlésre dr. Németh Béla, a Háztulajdonosok Országos Szövetségének elnöke is meghívást kapott. Az Országos Szövetség fenti elnöke újévi üdvözlése alkal- j mából a Szövetség igazgatósága nála meg­jelent tagjainak a következő újévi program- mot adta : >Együttes küzdelmünkben a közelmult- • ban két korszakot éltünk át : az egyik volt a házbirtok tulajdonjogának korlátozása és mindennemű jogfosztás időszaKa. Az ezután következő időszakban pedig a házbirtok túl­terhelése következett be, közadókkal, szük­ségadóval, adópótlékkal és mindenféle rejtett uj megterheléssel, annyira, hogy a megter­helés az aránytalan magas közüzemi dijak­kal, a kölcsönkamatok rendezetlenségével, felemésztette összes jövedelmeinket, melyek elégteleneknek bizonyultak kiadásaink fede­zésére. Annyira, hogy az évenkénti túlterhe­lés csak a vagyonáilagbó! volna kielégít­hető. Tizennyolc életbevágóan fontos előter­jesztésünkből a Karácsony ünnepe előtt meg­jelent kormányrendeletek csak keveset való­sítottak meg, az adóhátralékokról szóló ren delet nem kielégítő és feltétlenül módosításra szorul. Nincs tekintettel a házbirtoknak egé­szen különleges helyzetére, arra, hogy az adóhátralékokat nagyrészben kormányintéz-

Next

/
Thumbnails
Contents