Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-03-25 / 23. szám
ITVVI. évfolyama 33» sum Vasárnap Oyala, 1934 március 35. Előfizetési árak: Negyedévre : äelyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. iíirdetési di| előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : 006AY FERENC. Megielenik csütörtökön és vasárnap. A közmunkák egész sorát indítja meg hétfőn a város. Az Igénytelenség mintaképéül a kínai kulit szokták emlegetni, aki egy marék rizzsel beéri egész napon át. Egy marék rizs valóban egészen mini malis táplálék s igy a kuli méltán kapja az igénytelenségben az első helyet. Azonban ha az első hely a kínai kulié, akkor második helyen, vagy legalább is a hozzá közel eső helyen a magyar paraszt említendő. Mert a magyar paraszt, a magyar kétkézi munkás is szinte aszkétikus igénytelenségben él, beérvén nehéz testi munkámban meg délebédre is egy karéj kenyérrel s hozzá egy fej vereshagymával. S ennek az igénytelenségnek valóságos történelmi szerep ju tott a magyar élet európai évezredében. Gyakran jöttek ugyanis olyan idők, amikor a hét szűk esztendők szegénységéből végzetes mozgalmak támadhattak volna. A magyar paraszt és kétkézi munkás történelmi igénytelensége azonban megóvta az országot, talán éppen azon türelemnél és optimizmusnál fogva, amellyel a magyar ember a holnapot nézi, amellyel Istenre bizta ma gát és amivel eltelvén, úgy érzi, hogy érdemes és el kell viselni a ma szegénységét, mert a mában való szegénység az emberibb holnap vigaszához vezet. E történelmi darab kenyeret azonban elvárta Istentől, el az ország sorsintézőitői, mint kijáró, örökös kom- menciót a magyar föld vérrel és verejtékkel való szolgálatáért. És e darab kenyérhez valóban jussa is van és e darab kenyérhez nem is szabad hozzá nyúlni soha senkinek, sem tudva, sem szándékon kívül. Nem, mert e darab kenyér a nyugalom és a bölcs józanság biztositéka, maga a jelennek és holnapnak fundamentuma. Éppen ezért bizonyosra vesszük, hogy az olcsó kenyér 28 fillérre maximált árát a kormány nem en gedi 32 fillérre felemelni, jóllehet a pékek áremelésre vonatkozó előterjesztése nem egészen jogtalan és méltánytalan. Drágább lett a hozzávaló, következésképp a kenyér árának is emelkednie kell, igy érvelnek s ez érvelés előtt mindenkinek meg kell hajolni. Azonban ezt a négy fillért nem a félbarna kenyéren keli behozni, hanem valahol másutt, ott, ahol a négy fillér nem tör le a szegénység mindennapi kenyeréből. A kenyér árának felemelése nemcsak politikai konzekvenciákkal járna, hanem azzal is, hogy a fogyasztás összezsugorodna, kevesebb ke nyér s kevesebb búza fogyna, ami pedig nem, sőt annak éppen pont az ellenkezője kívánatos és szükséges ahoz, hogy az agrártermelés kievickéljen mai kátyújából. Pont most emelnék fel a kenyér árát, tavasszal, amikor a nyári és őszi keresetnek már csak hült helye van a kamarákban, amikor a szegény ember a legszegényebb s amikor a kilónkénti négy fillér, nem négynek, hanem a nincs keserves relációjában sokszorosan többnek számit ? A négyfillér nagyon visz szaütne. Visszaütne a szociális nyugalomra, a fogyasztásra és a termelésre egyaránt. De meg nem is lehet, hogy amikor úgy politikai, mint gazdasági tekintetben sikerrel járt a Kormányelnök római útja, akkor megnehezedjék a megélhetés. (A „Békés* munkatársától.) A Temesvári- ut rendezése során a nyárfák kivágásával kapcsolatban több cixk jelent meg a lapokban, úgy hogy a fentjelzett útvonal rendezése meglehetősen az érdeklődés homlokterébe jutott. Az útvonal további rendezése ügyében Korossij György főispán Szentes Károly főjegyzőt szombaton délelőtt magához kérette s a planirozásról készített műszaki terveket átnézve, a további munkálatokat vele megbeszélte. A rendezéshez mintegy ötödfélezer köbméter föld kell s ezt a földet a galbácskerti körgát anyagárkából fogják a Temesvári útra fuvarozni. A planirozás 4600 pengőbe kerül s mintegy 40 kubikosnak és 20 fuvarosnak biztosit kereseti lehetőséget. A feltöltés után az útvonal egészen más képet fog mutatni, mint eddig, mert azok a viztócsák, amelyek a kedvezőtlen talajszint-viszonyok következté(A „Békés* munkatársától.) A Szanatórium Egyesület i jótékonycélu hangversenye ir nt napról napra szélesebb körű az érdeklődés. A jegyek jórészét már el is helyezték a rendezőbizottság lelkes hölgytagjai, akiknek élén maga gróf Pongrácz Jenőné, az egyesület agilis el(A „Békés“ munkatársától.) Lapunk januar 11 iki számában Pfaff Ferenc, dr. Schriffert Ferenc, Gőg András, Schneider Mátyás, Szentes Károly, K. Schriffert Jó zsef és Schmidt Gyula nyilatkozatot tettek közzé, kapcsolatban a Magyar Alföld január 6 iki számában »Tízezer pengő kalandos története< cim alatt megjelent közleményre vonatkozólag, amely utóbbi közleményben szószerint idézve volt az a kereset is, amelyet a Kultúra könynyomda és lapkiadó r. t. cég ellenük, mint volt igazgatósági tagok ellen, indított azon a cimen, hogy az általuk jegyzett részvények árát nem fizették be a vállalat pénztárába és hogy a régi igazgatóság különböző könyvelési manőverekkel abszolút értéktelen könyvköveteléseket változtatott át befizetésekké és hogy ezen követelések egytől-egyig a Kultúra ben a percenként 120 liter vizet adó ártézi kuttól keletkeztek, megszűnnek. Ugyancsak hétfőn indul meg a Mátyás király-ut planirozási munkája is, ahol 40 ember jut munkához, továbbá a harmadik közmunka: a Bárdos medrének rendezése. Ennél a közmunkánál 80 ember fog dolgozni, úgy hogy a hétfőn meginduló munkáknál összesen 160 ember nyer foglalkoztatást. A Temesvári-ut rendezése 4600, a Mátyás király-ut rendezése 1500, a Bárdos-meder rendezése pedig 3000, tehát az újabban meginduló közmunkák 9100 pengőjébe kerülnek a városnak. Tekintettel arra, hogy a munkákhoz szükséges anyag nem kerül pénzbe, a 8100 pengő teljes egészében a munkanélküliek kezeihez jut kifizetésre. Itt említjük meg, hogy a körgát épitési munkái a jövő héten befejezést nyernek. nöknője fáradozik nemeslelkü odaadással. Kedden délután a bizottság a Kaszinóban fél 6 órakor ismét értekezletet tart, amelyen az ivtartó hölgyek beszámolnak az előjegyzésekről s megbeszélik a további teendőket. Engel Iván, a kiváló pianista a következő műsort játssza a hangversenyen : 1. a) Bändel: Sonatina, b) Cimarosa : Largo, c) Cimarosa: Andante-Allegro. 2. Brahms: S-moll rapszódia. 3. As-dur ballada. könyveiben adomány számlán szereplő és 1931 évi júniusában politikai szolgálatokért a vállalatnak juttatott 10.000 pengőig vezethetők vissza. Folyó hó 23-án tárgyalta a gyulai kir. törvényszék egyes bírája, dr. Bölcsházg_ Zoltán ezt a szenzációt keltett pert és a keresetet elutasítva, a Kultúrát a felmerült perköltségek megfizetésére kötelezte. Az Ítéletben a biróság megállapította azt, hogy a volt igazgatósági tagok és kívülük azok is, akiket a Kultúra még perbe vont, a jegyzett részvények ellenértékét teljes összegben befizették. Megállapította pedig ezt a Kultúra saját könyvei és a kihallgatott tanuk vallomásai alapján, amely utóbbiak a Kultúra könyveiben foglaltakkal teljesen megegyeztek. A jegyek nagyrésze már elkelt a Szanatórium Egyesület jótékonycélu hangversenyére. Pervesztes lett a Kultúra a volt igazgatósággal szemben. Elutasította a törvényszék a Sö ezer pengős keresetet.
