Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-03-01 / 16. szám
1934 március 1 Békés 3 Ellenőrzik az ékszerek és értéktárgyak eladását. A 39820-1921. B. M. sz. rendelet 38. §-a alapján a vagyonbiztonság megóvása érdeké ben a következőket rendelem el: 1. §. A rendőrhatóság területén működő ékszerek ezüst , vagy aranyáru gyártásával foglalkozó üzemek, drágakőkereskedők. órások, zálogházak, zsibárusok kötelesek a saját költségükön a rendőrhatóság által meghatározandó adatok bejegyzésére alkal más vásárlási könyvet főifektetni és azt hitelesítés céljából a rendőrhatóságnak bemutatni, 2. §. Ebbbe a vásárlási könyvbe az előző szakaszban említett kereskedők síb. minden magán egyéntől vásárolt aranyból vagy ezüstből készült ép, egész vagy tört atakbani tárgyat, fémből készült dísztárgyat, befoglalt, vagy foglalaton kívüli drágakövet, használt vagy használhatatlan állapotú ruhaneműt szőrmét, értékes t- hető gépet (pl. írógépet) és gépalkatrészt (pl gép járómü, kerékpáralkatrészt), egyéb felszerelési tárgyat, ritka könyvet, képet, antiktárgyat, zálog és betétjegyet stb. A felismerhetőség szempontjából jellegzetes tulajdonságaik feltüntetése mellett pontosan bevezetni tartoznak. 3. §. A vásárlási könyvet a rendőrhatóságnak vagy igazolt közegeinek betekintés céljából a felhívásnak megfelelően akár a helyszínen való bemutatása, akár a rendőrhatósághoz való beszolgáltatása utján mindenkor akadálytaianul rendelkezésére kell bocsájtani. 4 § Az első szakaszban felsorolt kereskedők stb. mindazokban az esetekben, amikor náluk oly tárgyat kívánnak értékesíteni, melyekre nézve vagy a rendőrhatóság előzetes értesítése alapján, vagy egyéb körülményeknél fogva az a gyanújuk, hogy a felkínáló a megvételre kínált tárgynak nem jogos tulajdonosa, a rendőrhatóságot azonnal és feltűnés nélkül értesíteni, esetleg a felkínálót a legközelebbi rendőrőrszemnek azonnal átadni kötelesek 5 § Amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és e rendelet alapján 100 (Egyszáz) pengőig terjedhető pénz büntetéssel büntetendő az, aki a rendelet 1—4 §§-aiban foglalt rendelkezéseket be nem tartja, vagy megszegi. 6. §. E rendeletbe üiköző kihágás felett első fokon a m, kir. rendőrség gyulai kapitányság vezetője, vagy helyette a Belügyminiszter által a rendőri büntetőbíráskodással megbízott tisztviselő, másodfokon a m. kir. rendőrség vidéki kapitánya, harmadfokon pedig a Belügyminiszter bíráskodik Ez a rendelet a kihirdetést követő 24 óra elteltével lép életbe és kifejezett megújítás nélkül 1935. évi december hó 31-ig érvényes. — Gyula, 1934 február 12. — A rendőrkapitányság vezetője: Fazekas Szűcs József, m. kir, rendőrtanócsos. Negjeleni a Szabadság vitéz Bajcsy-Zsi- linszky Endre hetilapjának legújabb száma Vezető cikkében Bállá Antai dr. az osztrák tragé diával foglalkozik, fejtegetve annak okait és előrelátható következményeit Tombor Jenő dr. ny. vk. ezredes folytatja cikkét a földteherren- dezésről, kimutatja, hogy infláció nélkül is lehet rendezni a gazdaságokat Szabó István Hitler magyar ellenes propagandájáról közöl további leleplezésket, Féja Géza irodalmi rovatában az uj könyvekről mond krittkát. Áfra Nagy János dr. a Föld népe rovat szerkesztője rovatában foglalkozik az aktuális gazdasági problémákkal, rendeseteket magyaráz és válaszol hozzá iniézett kérdésekre. A nácigróf birodalmáról közöl helyszíni tudósítást Talpassy Tibor. A textilrabszo! gák sztrájkját Vér Andor riportja világítja meg. A lap mezőgazdasági rovatát a gabonamonopóliumról irt cikk vezeti be, a nemzetgazdasági rovat bevezetőjében pedig a levantei filtextilesek tündöklése és bukása kerül napfényre. Heti rigmus, szines riportok és folytatásos regény teszik teljessé a lapot, amely 10 filléres áron kapható minden újságárusnál. Félszázados múlt után a napokban lehúzták egy kis bolt redőnyeit. Egy régi házban egy régi boltét. Az öreg boltossal, kinek arcát a fehér oldalszakáll oly jellegzetessé teszi s aki botjával reggelenként, délben és esténként végig szokott kopogni az üzlete és otthona közötti útvonalon, nem lehet ezután a megszokott időben találkozni. Odahaza marad, a redőnyök pedig lehúzva maradnak s a fiókok gombjaihoz nem nyúl senki a sötét és süket üzlet- jj ben. Furcsa a szemnek és szomorú a város- ; ban felnőtt embereknek, hogy az üzlet nem nyílik ki reggelenkint s' hogy az Erkel- szobor mögött nem lehet belátni a boltba, jó lehet félszázadon át ba lehetett. Hány ember életével forrott össze ez a kis bolt, hány ember emlékeiben jelenti a boldog és derűs idő két, a gyermekévek szelid mesevilágát ? A zsákbamacska, a medvecukor és sárgacukor tiszta örömeit, ajándék-hatosok és garasok el- vásárlásának boldog izgalmait? És most már vége, elmúlt, eltűnt, mint egy film mint egy virágos sziget. Egy kis vitorlás hajó megint elment s kiknek valaha örömöt hozott öreg mérlege rézserpenyőjében, kissé meghatódva állanak a parton s az újabb veszteség szolid fájdalmával tekintenek utána .. Az Ipartestület legu'óbbi közgyűlésén olyan különös és megható volt látni az érdemes iparosokat, amint a temetkezési segély alap létesítése körül buz- gólkodtak és hálálkodtak. Egyik aggályának adott kifejezést, a másik helyeslésének, de mindegyik azon volt, hogy az intézmény minél tökéletesebb módon fejthesse majd ki áldásos tevékenységét. Szinte azt a gondolaton lehetett kiérezni a szavakból s leolvasni az arcokról, hogy ha már nyugodtan nem élhetünk, legalább nyugodtan halhassunk meg. Mert bizony sok iparosnak ma már nemcsak az ólet, hanem a halál is súlyos gondot jelent, nemcsak a kenyér, hanem a koporsó és a nyugvó föld megszerzése is. Most már legalább nyugodtan halhatnak meg, ha — és sajnos, ez a ha nem mellőzhető — kifizették a tagsági dijaikat. S szegények, műhelyük csendjében most Vzonnyal azon merengenek, hogy milyen jó is volna egy .olyan rendelet vagy intézmény, amely a halál gondja után most már az élet gondjaitól szabadítaná meg őket. Pedig erre a célra a tagsági dijuk is már régen megvan : a két kezük munkája. De mit érnek vele? A munka ma már csak egy egész szűk terület fizetési eszköze s csak kevés embernek jut a szerencse, hogy a nyugodt élet tagságidiját vele megfizethesse. A GYULAI TEJSZŐVETKEZET TEJ ÉS TEJTERMÉK ÁRAI Teljes tej 35/io °/o-os zsírtartalmú 1 liter —-14 fill. Pasztőrözött tej 86, ío °/o-os „ zárlüvfiylieii „ „ -'20 ti Lefölözött tej (sovány tej) » O 1 n ír ó.................................... • • n „ -02 » Tejszín ‘ OTo-os zsírtartalmú • • ti „ 1-40 n Tejfel 32°;o-os „ • - n „ 1’20 „ Pasztőrözött teavaj, I. rendít 1 kg. 2 60 ,, Főzővaj II. rendű • 180 ti Ementáli sajt . * ‘ » , 2-20 ti Trappista sajt . • * » o cp K 51 T ehén túró, sovány • * ti „ —20 n Teavaj .árából viszontelárusitóknak n agy árengedmény 21 9-* IRODALOM. A Magyar újságírás ünnepe. 1854—1934. A Franklin-Társulat ősi könyvnyomtató- mühelyében, nyolcvan esztendővei ezelőtt 1854. március 5-én került ki a sajtó alól Magyarország legszebb és legnagyobb képes irodalmi folyóiratának, a Vasárnapi Újság nak első száma. Irányával, hangjával mindjárt megindulása után megnyerte a közönség tetszését. Az irók éppoly örömmel szegődtek zászlaja alá, mint az olvasók. „Az elnyomott hangulat dacára a benső lelkesedés meleg napjait éltük akkor 1 — irja egy éviized múltával az első szerkesztő, Pákh Albert. — |! A Vasárnapi Újság felkaroitatása korszakot képez tüdőszaki sajtónk történetébe". Egészen uj mozgalom és pezsgő élet támadt az irodalomban." Maga Jókai Mór, aki hosszú időn át főmunkatársként jegyezte a lapot, Nagy Miklóshoz, a Vasárnapi Újság több mint negyven éven át volt szerkesztőjéhez intéze t egyik levelében igy emlékezik meg ennek az elindulásnak történeti pillanatáról: „Visszaemlékszem a Vasárnapi Újság éieibelépesének első napjaira. Éti lettem volna valósággal a szerkesztője, de nevemet nem volt szabad a lapra kiírnom : a legtöbb magyar Író el volt tiltva a hatalom által a szerkesz- tástől. Most szabad a sajtó. Meglátszik a lapon, t Vasárnapi Újság európai színvonalra emelkedett s túlszárnyalja sok külföldi pályatársát. A magyar közönség háládatos is érte “ Nagy Miklós elárvult szerkesztői íróasztalát a nagytudo- mányu Hoitsy Pál örökölte és ekkor Mikszáth Kálmán neve — mint főmunkatársé — szintén odakerült a Vasárnapi Újság éiére. Hatvannyolcadik évfolyamát fejezte be a Vasárnapi Újság amikor a háború utáni zűrzavaros viszonyok következtében a Franklin-Társulan kénytelen volt megjelentetéséi egy időre szüneteltetni. Tizenkét évi kényszerű szünetelés után, a Vasárnapi Újság hagyományait hiven követve, a régi szellemben, de uj tartalommal s az ujság- csinálás mai színvonalán, 1933 őszén útjára indult a Vasárnapi Újság szellemi örököse, a Tükör képes havi folyóirat. Megindításával a Vasárnapi Újság kiadótulajdonosa, a Frankün- Tarsulat, a müveit olvasóközönség közónajának tesz eleget. A Tükör havonként 80 — 100 oldalnyi terjedelemben, minden számában száznál több művészi képpel jelenik meg, elsőrendű magyar irók tudósok és művészek közreműködésével. Ami az angol nemzetnek az Illustrated London News, a franciáknak a L’íllustration, a németeknek a Leipziger Illustrierte Zeitung, az olaszoknak az Illustrazione Italiana, az a magyar olvasóközönség számára a Tükör: a nemzet követe a világsajtó parlamentjében. Ebben a folyóiratban lélek él, igaz magyar lélek Magyar tehetságekjjseregszemléje, a magyar erő, a magyar élniakarás dokumentuma a Tükör. Azért indult meg, hogy a magyar olvasóközönségnek is legyen egyetemes érdeklődésű, szép és színvonalas magazinja. Azt akarja, hogy a müveit magyar olvasóközönség ebben a tükörben saját arcára ismerjen, hogy önmagát találja meg benne : a magyar lélek szépségét, a magyar tudást és művészetet, a magyar élet színét és hangulatát. Végre ismét van a nemzetnek reprezenta- tativ folyóirata; sok-sok szeretetteljes munkát és hatalmas tőkét áldoz a kiadó arra, hogy a Tükör olyan legyen, amilyennek az olvasó már az első pillanatra látja: a magyar szellem méltó Tavaszi újdonságaim megérkeztek! Tekintse meg — vételkényszer nélkül — áruimat. Szolid ár, kitűnő munka, kedvező fizetési feltételek. 39 4—20 Tisztelettel: TISCH EFtJSÍÖ R UH A KERESKEDÉSE ÉS SZABÓSÁGA
