Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-02-25 / 15. szám
LXVL évfolyam 15. ssám Vasárnap ffynla, 1931 február 25 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ ATI LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy es szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Küllő Gábor központi vármegyei titkár szervező körútja a megyében. Amegyegyflfés tárgysorozatában a segélykérések között a gyulai dispensaire kérelme is szerepel. Egy kérelem a sok között. Nem feltűnő s talán — legalább is látszatra,— nem is olyan jelentős. A vármegye alispánjához szinte naponként érkeznek elégikus hangú instanciák, mikben jobb sorsra érdemes egyesületek és kárvallott kisegzisztenciák segítséget kérnek. Egészen természetes és szinte sablonos tehát, hogy a segélykérők és támogatásra aspirálók között a dispensaire is helyet kér magának. Minden bizonnyal kap is majd segítséget, a közgyűlés meg fog szavazni a részére két-háromszáz pengőt s a termen unisono egy szó íog végigmorajlani: elfogadjuk Elfogadják a szükebb pátria honatyái az al.spáni javaslatot s odaszánják azt az odaszánható summát, ami egyébként az osztandó segélyek harmóniája kedvéért előreláthatólag nem igen lesz túlméretezett. A félreértést elkerülendő, idejegyezzük: meg vagyunk győződve arról, hogy az indítvány elkészítésénél feltétlen érvén) esülnek azok a szempontok, amelyeknek ennél a kérdésnél, érvényesülniük kell és bár azt is jól tudjuk, hogy a dispensaire kérelmének elintézésben illetékesek részéről a legnagyobb jóindulat fog megnyilvánulni, mégis már előre és vaktában azt mondjuk : nem elég. Nem elég a segély, kicsiny, jelentéktelenül kicsiny az összeg, több kell, többet adjanak s ha relative sokat adnak, még az sem sok, csak éppen több a semminél. Sajnos, a helyzet olyan ezen a téren, hogy még az illedelmes szerénység mellett sem lehet azt mondani: az összeg, amit adtak, elég. A statisztika ismerete és a célért való aggódás arra kényszeríti az embert, hogy a tuberkolózis elleni küzdelem sikere érdekében a soknál is többet kívánjon s elégedetlenségével minél intenzivebben éreztesse azt, hogy ez a kérdés egyike a legsúlyosabb és legveszedelmesebb szociális problémáknak. Egy statisztika szerint Magyarországon évente közel húszezer ember pusztul el tuberkulózisban. Egy egész város. Igaz, ez a statisztika több éves, de a szociális helyzet azóta is állandóan romlik s a keresethiány és az általános szegénység következtében a táplálkozás és testvédelem még alacsonyabb ni- vóra szállott. A dispensaire anyagi erejét tehát fokozni és sokszorozni kell, fokozni, hogy szegénysorsu betegeinek és a tuberkulózisra hajlamos iskolásoknak tejet adhasson. Tejet, minél többet, hogy a véznák és betegek erőre kapjanak s hogy a kiosztott tej árának pengői révén a köz megmeneked hessék a kórházi és szanatóriumi eltartás szokszoros költségeitől. A húszezer fejfa drámai látomásával lelkében senki sem illetheti e sorokat a tant de bruit... gáncsával. A kunszentmártoni választások vezetése után tolyó hó 3 án érkezett vissza megyénk területere a központi vármegyei titkár, ki dacára a hideg téli időnek, fáradságot nem ismerve indult el szervező kőrútjára megyénk területén. A hét íolyamán több községbe látogatott el, mindenütt gyűléseket tartva és személyes látogatásokkal növelve a Nemzeti Egység tagjainak táborát. Folyó hó 18-án vasárnap kezdte körútját, délelőtt 11 órakor nagygyűlést tartva Gyomán a községháza udvarán. A közel ezer főre tehető hallgatóság nagy tetszéssel fogadta ismertető előadását és azon bejelentését, hogy a Vezér a szervezési munka sikeresebb keresztülvitele céljából Nyisztor Péter bankigazgatót bízta meg az ügyvezető elnöki állás betöltésével. Dr. Hoczmaim István kerületi titkár lemondása folytán helyébe Madaras Gyula malomigazgató kapott megbízást, ami a község és a kerület általános helyeslésével találkozott. Délután 3 órai kezdettel Endrődön tartott szervező nagygyűlést bejelentvén, hogy a Vezér a vármegyei pártszervezet előterjesztése folytán a lemondott községi vezetők helyébe a község közszeretetben és köz- tiszteletben álló főbiráját, Timár Imrét bizta meg az elnöki tisztség betöltésével, vezető titkár pedig Klinghammer László tanitó lett. Ugyancsak a délután folyamán gyűlést tartott Köllő központi titkár a varjasi polgári olvasókörben, ahol a környéki gazdák igen nagy számmal vettek részt és általános lelkesedéssel határozták el csatlakozásukat a Nemzeti Egység táborához. 19-én Békés községben tartott szervező napot a központi vármegyei titkár, 20-án pedig Mezőberényban. Mindkét helyen a községi vezetőség kíséretében személyes látogatásokat tett azoknál, akik a Nemzeti Egység mozgalmában már eddig is tevékeny részt vettek. 21-én Öcsöd községben az ipartestület székháza nagytermében hatalmas számú közönség jelenlétében tartott nagygyűlést. A község közönsége nagy lelkesedéssel többször szakította félbe a központi vármegyei titkár őszinte, magyar érzéstől diktált beszédét s a gyűlés befejezése után nagy lelkesedéssel ünnepelte a Nemzet Vezérét. 21-én délután 2 órakor Békésszent- andrás községben választmányi gyűlés volt, ahol a központi vármegyei titkár megbeszéléseket folytatott a tisztséget betöltőkkel a szervezési munka tovább fejlesztésére s egyben megállapodtak abban, hogy március 25-én délután 2 órakor lesz a községben nagygyűlés. 22-én délelőtt 11 órakor Csabacsüd községben a polgári kör nagytermében tartott nagygyűlést. Kíséretében megjelent Raskó Kálmán kerületi elnök Szarvasról, ki szintén felszólalt a gyűlésen. Délután 2 órakor Kondoros községben a kondorosi csárda nagy szinház-termét zsúfolásig megtöltő gazda és munkás közönség előtt tartotta nagygyűlését a Nemzeti Egység Pártja. A gyűlésen felszólaltak a központi vármegyei titkáron kívül Raskó Kálmán szarvasi vál. kér. elnök és Csaba- csüdi János főjegyző. A gyűlésen másfél ezer főnyi közönség vett részt s a beszédek elhangzása után több száz főnyi helybeli gazda és munkás jelentette be csatlakozását a Nemzeti Egység táborához. Közel 200 föl éli ez Országos Front- iicos Szövetség gyulei csoportja. 1930 májusban pár lelkes frontharcos bajtársból megalakult a Frontharcos Szövetség gyulai csoporja. A belügyminiszter 1932 december 24-ével jóváhagyta az Országos Frontharcos Szövetség alapszabályait és igy országosan megindult a szervezkedés és az egyes csoportoknak ismételten meg kellett alakulniuk — ez azonban Gyulán érthetetlen okokból kifolyólag elmaradt. 1933 október 7 ike óta Mészáros Emil budapesti központi tag lelkes, fáradtságot nem kimólő szorgalma folytán ma a Frontharcos Szövetség gyulai csoportja 181 főből áll. Pályázatoknál, kinevezéseknél stb. 50 százalék előnyt élvez az igazolt frontharcos. Közszállitásoknál az odaítélésnél 6 százalék előnyt élvez. Károlycsapatkereszt tulajdonosai az állami egyenes adónál 10 százalék engedményt kapnak. Hogy valaki igazolt frontharcos lehessen, ahhoz legalább a Károlycsapatkereszt tulajdonosának kell lennie. Akinek nincs Károly csapatkeresztje, az még most is igényelheti azt. Ilyen nyomtatványt készségesen ad a Frontharcos Szövetség gyulai csoportja és ellátja felvilágosítással a kérelmezőt. A Frontharcos Szövetség egyaránt védi a tiszti, mint legénységi tagjainak érdekeit. Eredményesen száll síkra mindenegyes tagjá nak jogos érdekeiért s igy rang különbség nélkül, szegénynek, mint gazdagnak, állásban levőnek, mint munkanélkülinek egyaránt érdeke, hogy tagja legyen a Szövetségnek.
