Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-02-22 / 14. szám

1934 február 22 Békés 3 Az Első Gyulavárosi Takarék- pénztár közgyűlése. Vasárnap, folyó hó 18-án tartotta meg az Első Gyulavárosi Takarékpénztár a részvé­nyesek és üzletbarátok élénk érdeklődése mellett öl ik évi rendes közgyűlését. A P. 19.411.04 összegű tisztanyereséggel zárt 1933 évi mérleg megállapítását, a nyereség felosztási javaslatot, az igazgatóság és fel­ügyelőbizottság jelentését a közgyűlés egy­hangúlag elfogadta. Ennek értelmében a tartalékok gyarapítására 8.800 pengő, osz­talékra pedig részvényenkint 5 pengő, ösz- szesen 7.500 pengő állapíttatott meg. A lelépő igazgatóság és felügyelőbi­zottság változatlanul egyhangúlag újból megválasztattak. Az intézet iránt változatlanul megnyil­vánuló bizalom a betétállomány stabilitásában nyert kifejezést. A gazdasági helyzet kö­vetelményeinek mindenben megfelelő, körül­tekintő üzletvezetés, másrészt a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Banknak kivételes hely­zete és tőkeereje, mely az érdekközösség folytán az intézet működését minden vonat­kozásban elősegítette, eredményezték, hogy az elmúlt üzletév eredménye jelentős nyere­séggel zárult s fokozottabb tartalékolás mellett osztalék fizetését tette lehetővé. A Magyar Játékszín Gyulán, Március 6-án kezdenek. (A „Békés“ munkatársától.) A Ma­gyar Játékszín, amely a vidéket járó stagi- onék között a legelső helyek egyikét bizto­sította magának, március elején Gyulára ér­kezik és 6-án a Göndöcs-népkerti pavilion- ban megnyitó előadást tart. A Bársony Aladár igazgatása alatt működő társulat ed­digi szerepléseivel már több ízben is bizony­ságát adta játéknivójának, ezért bizonyosra vehető, hogy előadásait az idén is telt nézőtér előtt fogja tartani. Révész Emil titkár, aki magának a gyulai közönség köré­ben tavaly nagy népszerűséget szerzett, már megérkezett és megkezdte a bérletgyüjtés munkáját. A jegyek árát rendkívül olcsóra szabta Bársony igazgató: az első hely bér­letben mindössze 1 pengő 30 fillér. A tár­sulat, amely az idén operetteket is játszik, 10 napig marad Gyulán. Repertoárju at következő számunkban ismertetjük. vasiizletében. 100 méter 18-as feketedrótból készült fonat egy méter magasságban P 35’— kisebb vételnél . . . . P 38*— Mim án csak kisebb készletem van, ajánlom, hogy szükségletét mielőbb beszerezze — Hor­ganyzott fonatokból is nagy raktárt tartok. A ZOMÁNCEDÉNY CSERÉT február hé 26-ig meghosszabbitottam. A divatot szidni szoktuk. Felesleges ostobaság, társadalmi nyűg, terhes konvenció Szidtuk a harang-szok­nyát, szidtuk a bukjel-szoknyát, szid'uk a nagy kalapot, a kis cipőt, szidtuk és szidjuk a nyak­kendő viseletét, a „bugos“ nadrágok kényel­metlenségét és sok sok mindent, ami a „meg jelenés“ ünkkel kapcsolatos. Gúnyolódunk s még hozzá sokat és szélsőségesen, a női d va- ton. Rózsaszín köröm, lila köröm, arany kö­röm, hosszú haj, rövid haj, sima haj, bodros haj, ilyen vonalé, olyan vonal. Minden észtén dobén és minden szezonban kitalálnak vala­mit, amivel a női tábort izgassák, a férfi tá­bort pedig ingereljék. Most megy a sovány­ság, most jön a melettsóg most a hermelin a divat, most meg, ha ugyan van Kamcsatká­ban, a kamcsatkai cmke farka. Állandóan van valami divatujdonság Gúnyolódunk, há­borodunk, tiltakozu ik, szidjuk Patout, a női divat párisi nagymesterét, szidjuk a hoüy woodi filmszinésznőket, akik extravagánoiáík kai szintén nem kis mértékben veszélyeztetik a női és férfiúi nyugalmat, pedig tulajdonkép­pen hálásnak kellene lennünk. Hálásnak, hogy a mai nagy gondok árnyékában, az emésztő tépeiődósek, problémák, anyagi és erkölcsi, állami és magánnyomoruságok lázári világában beleavatkoznak az életünkbe, hálásak, hogy vannak ezek a divatesemények, hálásak, hogy a helyzeten való állandó elszörnyülködó sek és a jövendőn való kétségbeesések helyett ezeken a kisebb jelentőségű dolgokon rágód­hatunk, bosszankodhatunk, hogy elfoglalhatjuk velük magunkat. Istenem, ha mind csak nagy és komoly dolgokból állana az élet, ha minden gondolatunk a jövőt jelentő kérdések, az élet és halál komoly ideái körül mozogna, mi is lenne velünk a mában ? Amikor a levegő fö­löttünk csupa Damokies-kard, a jövő pedig egy óriási kérdőjel ? Üdvözlógy Patou mester és minden más borstörők ! Dolgozzatok legé­nyek, csattogjatok ollók, szülessetek divatok, szülessetek apró szörnyülködések, bosszúságok, gúnyolódások, ma kis dolgokon rágódui, kis dolgokkal bíbelődni: a menekvések édes oázisa. mintha varázslatot láttunk volna, mintha a mese elevenedett volna életté, olyan volt a székely-estén a székely lányok fonc-jelen6te. Ültek a lányok körben, ruhájuk mintha a székely hegyhátak és Kü- küilö völgyek virágainak színes szirmából lett volna: virág-ruha virágokon. S mikor közülük egy középre perdült és táncolni kezdett, mintha valahonnan a tavaszi erdőkről szellő szállt volna, talán éppen a Hirgitárcl s a szellőben, a szárnyain illatot, ibolyák édes és pattanó rü­gyek fanyar illatát hordozó szellőben mintha virág hajladozott volna fenn a színpadon. Maga volt a poózis, a székely föld elővarázsolt, meíz- szeszakadt s talán, ki tudja, pusztuló világ». Kedves emlékül őrizzük meg a szereplők ne­veit, amire anyivai is inkább érdemesek, meit székely ruháikat a maguk áldozatkészségével teremtették elő. íme a hat név: Becsy Manci, Feke Erzsébet, Koppány Irma, Némedi Lenke, Szántó Nusi és Szekér Paula. Szekér Paula járta a szólótáncot. A csürdöogöiő székely fiuk tánca, amit testhez álló ruhájukban jmüvészi és ritmussal telített mozdulatokkal jártak, szintén a székely nóplólek és művészet tiszta megnyilvánulása volt. Gyula határéból tiszta időben idelátszanak a bihari hegyek S mikor láttuk a dübörgő táncot, mégis az a gondolat nyilallott át a szivünkön : milyen messsze is szakadtál Székeiyország . .. If IRE K. Esküvő. Adámij Gitta és Baranyik Zoltán folyó hó 17 én déli fél 1 órakor tartották eskü­vőjüket a budapesti józsefvárosi róm kath. plébánia templomban. Halálozás. Veres Lajost, a gyulai kereskedő osztály egyik legtekintélyesebb tagját és család­ját folyó hó 19-én súlyos veszteség érte, Veres Lsjosné. született Scbweder Laura asszony éle­tének 41-ik, házasságának 17-ik évében hosszú és súlyos betegség után meghalt. A megboldogult idegenből került Gyulára, ahol azonban rövid idő alatt ismertté és becsültté tette magát oda­adó családi életévei. Temetése tegnap, szerdán délután 3 órakor volt az Ecsedi utcai gyósznáz- ból a Szentháromság temetőben. Beke poraira ! A MÍ8SZÍÓ böjti délutánja. A Szociális Misszió Társulat belvárosi szervezete a józsefvárosi és nagyrnagyai városi szervekkel karöltve folyó hó 18 án délután a gimnázium torna csarnokában böjti délutánt rendezett A szépszámmal egybe­gyűltek számára a Budapestről érkezett központi Missziós Nővér tartott igen érdekes előadást az amerikai katholiitus magyarok hitéletéről s arról a széleskörű és értékes tevékenységről, amelyet a Szociális Misszió tagjai az uj haza földién Is ten szolgálatában fiútestvéreik lelki épüléséért ki­fejtettek. A katolikus Nepénekkar Huszár László karnagy lendületes és hozzáértő vezényletével igen szép énekszámokat adott elő, majd a gim­názium zenekara játszott azzal a tökéletes rit­musérzék kel és színgazdagsággal, amely a zene­kar játékát állandóan jellemzi. Angyal Mária mű­vészi elöadókép-sségevel két verset szólaltatott meg. szavalatával ezuual is azt az őszinte és há­taim ;s s kert aratva, amely szerepléseit minden­kor kisérni szokta. Méhészeti tanfolyam. A méhészeti gazdál­kodás elsajátítása ceijeból a m. kir. Méhészeti felügyelőség legközelebb egy méhészeti tanfolya- mot tart A tanfolyamra vonatkozólag érdeklődni és jelentkezni lehet a m kir. méhészeti felügyelő­ségnél, Krinolin Báró Weseiényi-utca 5 alatt. Ezen tanfolyamra nők is jelentkezhetnek. 3—3 Adomány. A Lorántffy Z-mzsánna Egyesület részére magát megnevezni nem akaró nemeslelkü adakozó jótékony célra 50 pengőt adományo­zott. Nagylelkű adományáért az egyesület veze­tősége hálás köszönetét mond. VI. Szegedi Ipari Vásár: május 20 -27. a Szegedi Ipartestület az idén is megrendezi éven- kinti vásárát. A Ví. Szegedi Ipari Vásárt május 20—27 között az eddigieknél szélesebb keretek között rendezik meg és ez a vásár a délvidék egész gazdasági életének demonstrációja lesz, a tetirekészség, a versenyképesség, a művészi fel- készültség és a vidék dolgozó társadalmának élmakarása mellett M.nden a vásárral kspesola tos tudnivalók ügyében készséggel áll az érdek lődők rendtUezésáre az ipari vásár irodája Sze­ged, Horváth Mihály u 3, sz. A Temesvári-ut hatalmas nyárfái kidőléssel fenyegetnek, a Galbacskertből a napokban egy küldöttség jött be a varos vezetőségéhez és azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a Temesvári-ut árokpartjain álló nyárfákat vágják ki A fák tö­véről ugyanis a földei az árokban folyó ártézi és ettv z annyira elhordta s az árokpart több nelyen anny ra megomlott, hogy attól lehet tar­tan1, a fák egy erős szélben kidőlnek s úgy emberben mint a házakban kárt tesznek. A ké­relem meghallgatása után a város azonnal intéz­kedett a fák kivágása iránt s igy a Temesvári ut 87 hatalmas nyárfáját néhány nap alatt sorban földre teritik. A rendkívül szép, impozáns faóri­ások pusztulását minden bizonnyal mindenki őszintén sajnálja, de hiába az érdekeltek érvei olyan erejűek, hogy azok előtt meg kell hajolnia a város vezetőségének,

Next

/
Thumbnails
Contents