Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-02-22 / 14. szám
I,XVI. évfolyam 14. »»ám Csütörtök Gyula, 1934 február 33 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Őszinte részvéttel A 150 ezer pengős útépítési kölcsön Ugye a törvényhatósági bizottság előtt. és mély szomorúsággal tölt el minket az ipar- testületi elnök múlt évi jelentése. Minden sorából a jaj, a panasz, a hideg és néma műhelyek tragédiája árad. Egy szenvedő, jobb, igazabb sorsra érdemes réteg tragédiája. Azoké az iparosoké, akik városunknak a történelmi szerep elpihentével annak idején kezük munkájával hírnevet és dicsőséget szereztek. Volt idő, amikor a gyulai építőmesterek kőmiveskaiapácsa és szekercéje egészen benn Erdély szivében csengett s az ősi és jeles Csizmadia Társulat tagjai messze vármegyék s a közvetlenebb környék számára szinte kizárólagos joggal szállították a minőséget jelentő gyulai csizmákat. Ez a ma már szinte meseszerűen boldog világ el mult, a munka eleven és vidám lármája elült a műhelyekben, a kalapácsokat, szeker- céket, vakoló kanalakat és árakat ellepte a rozsda s a hajdan gondtalan életű iparosok otthonában a töprengés és a nélkülözés hi- ^deg^ csendje ütötte fel a tanyáját. Jött a nagyipari versengés, jött Trianon, jött a világkrizissel a magyar parasztság tiborci sora: az iparosság sorsa meg volt és sajnos meg van hosszú időre pecsételve. Pedig az iparos egyik legértékesebb tagja a magyar közösségnek: komoly, szorgalmas, s mint a paraszt, a munkát szinte szentségnek tartja. A nemzeti és polgári gondolat számára a szive mindenkor bölcső, mentalitása pedig mindenkor tiszta és megbízható mérlege volt a különböző korok ideáinak. Ilyen múlt és ilyen közösségi szerepre való nemes hivatottság mellett tehát úgy volna igazságos a sorstól s úgy olna üdvös a nemzet szempontjából, ha nem a koldusi nincstelen- ség, a hideg kémények és süket csendü műhelyek tragédiája volna a sorsa, hanem a tisztes munka, amely ha gazdag gyümölcsöket nem is, de legalább mindennapi ebedet hozna a számára. Szegény magyar iparos, aki inségakciók nehéz földmunkáin vézna és erőtlenné lett karodból kiejted a súlyos talicskát s ipari munkához szokott tested sírva küzködik, hogy ielvergődjön a part kapaszkodóján a kegyetlen, de kenyeret jelentő fekete terűvel, te nagyon tele lehetsz vak bizakodással s e vaktában való bizalommal te igazán hőse vagy a lázári időknek. Ne félj, nem is hiaba bizol, az idők hajnalát már jelentik a sáppadó csillagok. Jön még idő, amikor dalolva ébredsz és gyümölcsös munkától fáradtan dőlsz le éji pihenőre, addig azonban megpróbáltatsz, mint ahogy próbál- tatunk valamennyien. De addig is: együtt lenni, mint a csikaszok verte nyáj, együtt a szeretetben, mert a jövendő felé az örvényeken átal az ez egyetlen hid ivei. (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 28 án rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata már elkészült s 60 ügyet foglal magában. A tárgysorozatban mindössze három jelentősebb ügy szerepel, a többiek, túlnyomórészt segély iránti kérelmek és a különféle alapok zárszámadásai. A 17 segély iránti kérelem között szerepel a gyulai tüdőgondozó intézet kérelme is. A jelentősebb ügyek a következők : Alispáni jelentés a vármegye közállapo(A „Békés“ munkatársától.) Az Ipar testület folyó hó 25-én tisztújító közgyűlést tart. A közgyűlés elé terjesztendő jelentésben Barát István elnök a gyulai iparosság helyzetének szomorú képét adja. Minden szakmával kapcsolatosan csak a romlást, a pangást, a tartós és általános munkanélküliséget említi. A részletes, szomorú tényeiben is érdekes és tartalmas jelentést egészen kivonatosan az alábbiakban ismertetjük : Az 1933. esztendőről megállapíthatjuk, hogy reánk nézve, kézmüiparosokra, gondterhesebb, nehezebb volt, mint az előző esztendő és megélhetési lehetőségeink nem csak hogy nem javultak, de nagy mértékben megnehezültek. A nagy közmunkák elmaradása, a ma- génépitkezések mondhatjuk teljes szünetelése, a gazdák és középosztály teljes elszegényedése és a közönség fogyasztó képtelensége a .munkaalkalmak oly fokú csökkenését idézték eiő, hogy sok iparágnak a megélhetést már nem biztosíthatják. A munkanélküliség, a nyomor már oly arányokat öltött, hogy a segélyért rimánkodó iparosok mindennaposak lettek a testületnél. A példa nélkül álló munkanélküliség, a tömegnyomor szorongó bajai, mindennemű hitelnek teljes megszűnése, a kézműipar további nagyarányú pusztulása jellemzik az elmúlt esztendőt, amelyen a kézmü- iparosság soha nem képzelt megpróbáltatások között, ősei által szerzett, azoktól örökölt vagyonkája felhasználásával tengődött át. tárói és a múlt évi december havi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről. Alispán jelentése a közúti alap külföldi kölcsöneivel kapcsolatban a transzfer moratórium folytán előállott helyzetről. Alispán jelentése az útépítési célokra felveendő 150.000 ezer pengő transfer kölcsön feltételei és tedezete tárgyában. A vármegye alispánjának előterjesztése a vármegye községeinek heti piacain idegen kereskedők és iparosok árusítását szabályozó szabályrendeletnek módosítása ügyében. Ezen áldatlan viszonyok előidézésének részben maga az iparosság is az oka, mert szervezetlensége folytán, kétségbeesésben, számítás nélkül mérsékli munkája értékét, sok esetben még akkor is, mikor már munkáján keresni semmit sem tud. Kiemelkedő ténykedése a kereskedelmi minisztériumnak az uj közszállitási szabályzat reform-tervezete. Feltétlenül meg kell emlékeznünk azon fedezetnélküli kisipari hit el-akcióról, melyet a kereskedelmi miniszter engedélyezett. Ezen kölcsön egyedüli baja az összeg csekélysége és késedelmes kiutalása. Építő iparunk és a vele kapcsolatos iparágak foglalkoztatása — mely fokmérője lehet mindenkor az ipari életnek — majdnem semmi. Kiadatott 64 építési engedély, melyből 4 szobás lakás a legnagyobb és leginkább vályog és vertfalu, kisméretű épületek és tatarozások. A ruházati iparok helyzete is általánosan szomorú képet mutat, a férfi szabóságban a munkátlanság csak növekedett és sok szabómühelyben az év nagyobb részén csak szünetelt a munka. Némi foglalkoztatás volt ugyan a vásárokra dolgozó magyar szabóságban, de itt a nagymérvű olcsóság mellett keresetről beszélni alig lehet. A női szabó iparban az általános elszegényedés miatt szintén csökkent a munka. A lábbelikészitö ipar, mint a leg nagyobb szakma, a lehető legrosszabb viszonyok közt élte át az esztendőt. Az Ipartestület múlt évről szóló jelentésé valóságos jajkiáltása a pusztuló magyar kézművességnek.
