Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-01-11 / 2. szám

3 Békés 1934 január 11 Lemondott tisztségéről Schneider Mátyás, a Nemzeti Egység Pártjának gyulai elnöke. (A „Békés“ munkatársától.) A Gyu­lán megjelenő »Magyar Alföld« legutóbbi számában egy cikk jelent meg, mely a Kul­túra R. T. ügyeivel foglalkozik. A cikk egyes kitételei Schneider Mátyás építőmes­tert, a Nemzeti Egység Pártja gyulai kör­zetének elnökét arra indították, hogy párt­elnöki tisztségéről lemondjon. Lemondását már meg is küldte a párt országos elnök­ségének. Lemondó levelét az alábbiakban teljes egészében közöljük : Nagyméltóságu Dr. Sztranyavszky Sándor országos pártelnök urnák Budapest. Országos Pártelnök Ur! A Gyulán megjelenő „Magyar Alföld“ eimü politikai lap, f. é. január 6. i száma, „Tízezer pengő kalandos története...“ cm alatt, a gyulai „Kultúra Könyvnyomda és Lapkiadó r. t.“ cég által, volt igazgatósági tagjai ellen indított keresetét közli, átlátszó tendenciával és ahhoz a maga szájaizónek meg felelő kommentárokat fűz. A kereset azt állítja, hogy a „Kultúra“ volt igazgatósága, az 1931 évben megtartott vállasztások alkalmával, politikai szolgálatokért a vállalatnak juttatott 10.000 pengőt, az ugyan­azon évben megejtett részvény kibocsájtás al­kalmával, az igazgatóság tagjai által jegyzett részvények értékének kiegyenlítésére használta fel és hogy az igazgatóság tagjai e részvé­nyekért járó összegeket a vállalat pénztárába nem fizették be. Kegyelmes Uram! Ha ezen állítás igaz, úgy azok, kik ezt cselekedtek, becstelen, aljas gazságot követtek el. Azoknak a közéletben tovább helyük nem lehet. Pusztuljanak 1 A cikk és kereset szerény személyemet is érinti, mint a Kultúrának az uj részvény kibocsájtása alkalmával egyik volt igazgató- sági tagját. A választások idején a Kultúrának csupán egyszerű kisebb részvényese voltam, ügyeinek intézésébe soha be nem folytam, a jelzett időben történtekről közvetlen tudomá­som nem volt, a vállalatba csak a választások után, szeptember hónapban kapcsolódtam, mint újonnan megválasztott igazgatósági tag. Ezért a támadásnak ez a része nem érint. A kereset szerint az általam jegyzett 1920 pengő összegű részvény értékét nem fizettem be, hanem ez az összeg sajtótámogatás ellen­értékéként a vállalat részére fizetett pénzből nyert elszámolást. Előbbi megállapításomat és kijelentése­met természetszerűleg magamra is vonatkoz­tatom s ha elfogadtam, vagy hozzájárultam ah­hoz, hogy igazgató társaim a sajtótámogatásra juttatott pénzből részvény számlákat egyenlít­senek ki, akkor magam is becstelenséget kö­vettem el s ez esetben nekem is pusztulnom kellene a közélet teréről Ez az állítás azonban nem felel meg a valóságnak, de alkalmas arra, hogy az olvasó közönségben a kétkedés magvát elhintse és hogy makulátlan, a közélet terén önzetlenül működő férfiakat bemocskoljon, meghurcoljon és a köztudatban a hosszadalmas bírói eljárás befejeztéig gyanút keltsen, miről a kiadóhiva­tal a lap e számából, megfelelő számú ingyen példánnyal is igyekezett gondoskodni. Ezért a mocskolódók ellen bíróság előtti és sajtó ut­ján elkövetett rágalmazásért a büntetőfeljelen­tés megtételéről egyidejűleg gondoskodtam. Kegyelmes Uram! Mivel ez a felfogásom és mert úgy köz életi munkásságom, mint magán életemben, mindig egyenes utat jártam, a becsület útjáról soha le nem tértem, a piszoktól, szennytől, un dórral elfordultam, most is, mint a Nemzeti Egység, Gyula városi pártszervezetének elnöke, úgy érzem, hogy egy komoly, az ország sor sának intézésére jogot formáló politikai párt egyetlen alakulatának elnöke sem lehet olyan férfiú, kit inkorrektséggel gyanúsítanak, vagy ki ellen becstelen cselekedet miatt bűnvádi el­járás van folyamatban. Épen ezért a pártelnöki tisztségről ezen nel tisztelettel lemondok. Az a véleményem, hogy egy megvádolt vezető, a párt tekintélyét mélyen aláássa, a párt komolyságába vetet hitet megingatja, a pártot széjjel zülleszti. Ugyanis polgártársaink a pártot magát is vezetőjének bicsülete, jel­leme és egyénisége alapján ítélik meg és azt eszerint is értékelik. Ez okból mély tisztelettel kérem Orszá gos Pártelnök urat, szíveskedjék lemondásomat nagyrabecsült Vezérünknek jelenteni és indo­kaimra tekintettel, felmentésemet javasolni. Elhatározásomat pártunk érdekében te szem. Megkímélni akarom immár szépszámú ígentisztelt tagjainkat, a bizonytalanság okozta kellemetlen érzésektől és az ellenzéki pártok egyes törtető és féktelen természetű vezetőségi tagjainak gúnyos élcelődéseitől. Az elnöki tisztségből való távozásom da" cára, változatlanul hiszek a Nemzeti Munka­terv megvalósításában, bízom Vezérünkben és kérem Istenünket, adjon erőt, kitartást a Ve­zérnek, hogy a Nemzeti Munkatér? mngvaló- sitásához elkerülhetetlenül szükséges, osztatlan Nemzeti Egységet megteremthesse és e sokat szenvedett Hazánk Népét, a Muakaterv alap­ján demokratikus formában ujjáépitetett na­gyobb Magyarországon, minél előbb jobb és boldogabb élethez segíthesse. Nagymóitóságod iránti tisztelettel és nagy­rabecsüléssel, vagyok Gyula, 1934. évi január hó 8 hazafias üdvözlettel: Schneider Mátyás építőmester. Nyilatkozat. A „Magyßr Alföld“ január 6 i számában „Tízezer pengő kalandos története“ cim alatt leközli a „Kultúra Könyvnyomda és Lapkiadó Rt.“ cég által volt igazgatósági tagjai ellen indított, a gyulai törvényszéken 1713—1933 sz. a. iktatott keresetet. A keresetben azt állítja a „Kultúra rt,“ jelenlegi igazgatósága, hogy az 1931 évi no­vember 2-án tartott közgyűlés határozatából kibocsátott részvények árát a részvényeket jegyzők nem fizették be a vállalat pénztárába, hanem a régi igazgatóság különböző könyve­lési manőverekkel absolut értéktelen könyv­követeléseket változtatott át befizetésekké és hogy ezen követelések egytől egyig a könyve­ikben adomány számlán szereplő és 1931 évi júniusában politikai szolgálatokért a vállalat­nak juttatott 10.000 pengőig vezethetők vissza Kijelentjük, hogy a kereset állításai va­lótlanok. A részvényeket jegyzők mindegyike a névérték és kibocsátási költség címén dara bonként 12 pengőt részben a vállalat pénz­tárába, részben pedig a vállalatot terhelő vál­tók átvállalásával az I. Gyulavárosi Takarék­pénztárnál befizettek. A vállalathoz dr. Csige Varga Antal volt ügyvezető igazgató elbocsátása időpontjától kezdődőleg, mely után a most megtámadott igazgatóság régebbi tagjai, később Schneider Mátyás és Góg Andrással kiegészítve, vették át a vállalat irányítását, a vállalat részére pénztárához befolyt pénzek, utolsó fillérig ki­mondottan a vállalat céljaira fordittattak, ab­ból egy fillérnyi sem vándorolt sem az igazga­tósági tagok zsebébe, sem pedig részvények árának kiegyenlítésére nem fordittatott A keresetet a lap átlátszó célzattal, szenzáció hajszolásából, az érdekelteknek disz kreditálási szándékával közölte és fűzte hozzá a maga módja szerinti purifikálási kommen­tárjait. Úgy a „Kultúra Rt.“, mint a „Magyar Alföld“ ellen bíróság előtti, illetve sajtó utján elkövetett rágalmazásért a bűnvádi feljelentés megtétele iránt intézkedtünk. Gyula, 1934. január bó 8. Pfaff Ferenc Schneider Mátyás dr. Schriffert Ferenc Szentes Károly Góg András K. Schrifferl József Schmidt Gyula. fsssiujííó közgyűlés a Nagy- magyar városi Olvasókörben. (A „Békés“ munkatársától.) A Nagy- magyarvárosi Olvasókör folyó hó 7-én, va­sárnap délután a tagok élénk érdeklődése mellett tisztújító közgyűlést tartott. Pleyer Ernő, a kör jegyzője felolvasta a múlt ülés jegyzőkönyvét, majd Góg András elnök az elmúlt év eseményeit ismertette. A kör a kövezési hozzájárulást kifizette s igy a 290 pengős betáblázás megszűnt. Örömmel álla­pította meg, hogy a köri élet évről-évre fokozódik, sajnos azonban a gazdasági vi­szonyok következtében a kiváltatlan nyug­ták száma mégis 200-ra emelkedett. Utána Pleyer Ernő a számvizsgálóbizottság jelen­tését, majd a költségvetést ismertette, miket a közgyűlés jóváhagyólag vett tudomásul. Góg András a tisztujitás aktusa előtt nagy figyelemmel kisért beszédet mondott. Köszönetét fejezte ki úgy a maga, mint a tisztikar nevében a tagok bizoJm ért, majd egy nyilatkozatot olvasott tel, amelyben az elnöki tisztség betöltése körül támadt küz­delmet és annak okait pertraktálta. Önér­zetes hangon állapította meg, hogy a kör ügyeit három évig becsülettel és sikerrel szolgálta s hogy most ellene mégis ellen­zéki hangok hallatszanak, annak oka tisz­tán a politika. Hibájául rójják fel neki, hogy »az urakkal paktál« és hogy egységpárti, pedig éppen politikai állásfoglalása s az urakkal való paktálása tette lehetővé, hogy a körnek tekintélyt s a gazdatársadalom ügyei iránt megértő jóindulatot szerezzen. Nem mond le, mert nem akarja, mondta, hogy később azzal vádolják meg, hogy ott­hagyta a Kört, de kéri a tagokat, ne vá­lasszák meg újból elnökké, mert a történ­tek ambícióját annyira letörték, hogy jó lélekkel nem vállalkozhat az Olvasókör to­vábbi vezetésére. Dundler Ferenc igazgató, választmá­nyi tag szólalt fel ezután s indítványt tett,

Next

/
Thumbnails
Contents