Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-12-02 / 94. szám

LXVI. évfolyam 94. szám

Vasárnap

Gyula, 1934 december 3

Előfizetési árak : Negyedévre :

Helyben . , 1 P 60 fill, Vidékre . 3 P 20 fill.

Hirdetési dí j ei8i** Ksetende.

POLITIKAI, TáBSADALMI ÉS KÖZOAZDáSZATI LAP

Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay .János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek intézendő!;. — Kéziratok nera adatnak vissza.

Egyes szám ára 10 fillér.

Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC.

Megjelenik csütörtökön és vasárnap.

A félrevert harangok

páni félelmét ki ne ismerné ? Ki nem látott még égnek csapódó lángtengert, amelyben ropogva égnek a száraz szarufák, s ahonnan az összeomló gerendák s a beszakadó tetők nyomán pattogva és sercegve szállnak fel a szelekkel cimboráló szikrák? Ki nem állott még az éjszakában, rémülettől tágult szemekkel, arcán a vész perzselő forróságával, nézve a félelmetes tűzijátékot, amikor a lángok veresre festették az éjszakai égboltot ? Ki nem látott még kimentett kis bútorokat egymásra hajigálva, összetörtén, alatta egy eperfának, amelynek leveleit elperzselte a sugárzó meleg ? Ki nem hallott még jajgató asszonyi szót s ki nem hallott még ijedt, gyermeki sírást, kisérő zenéjével a pusztuló gerendáknak, bútoroknak és a tömlőkből kiszökkenő, ropogó vizsugárnak ? Mindenki halottá már ezt a pokoli koncertet s igy mindenki tudja, mi a tűz, mi az, amikor éjnek idején lángra lobban a gyanútlan alvók felett a tető ? Hiába van biztosítás, e veszélyt és a kár lehetőségét az csak hányadában csökkenti. Hiába van a biztosítás, az emberek ijedtségét, a gyermekek megrettenését s az életveszélyt nem lehet megszüntetni. Oda munka és megfelelő tüzoltószerek kellenek. S ha már megakadályozni nem lehet, hogy időn- kint cgy-egy ház kigyuladjon, akkor legalább igyekezzünk minden lehetőt elkövetni a tiiz kártevésének csökkentésére. A felbecsülhető káron kivíil is vannak károk, amiket nem lehet elintézni a biztosítókkal. Vannak drága, léleknek és szívnek drága emléktárgyak, egyetlen kép az édesanyánkról, kicsiny selyemdobozban édesanyánk menyasszonyi fátyla, harctéren elesett testvérünk utolsó fényképe és sok-sok minden, amit nem lehet megfizetni sem tízszeres, sem százszoros forgalmi árral. Gondoljuk csak el a veszteségek sirig tartó fájdalmát, gondoljunk csak azokra a szerencsétlenekre, kiknek életét, vagy testi épségét vette el a vész. A tűz ellen tehát védekeznünk és küzdenünk kell, s mindent meg kell tennünk, ami csak emberileg lehetséges. Tökéletessé kell tennünk a tüzoltószereket, gondoskodnunk kell megfelelő számú tűzoltóról, akik, mig a város a napi robot fáradtságát piheni, őrködjenek, s ha úgy jön, megbirkózzanak a lángokkal és idejében megfékezzék azokat. Sajnos, városunk anyagi helyzete igen szomorú s nem engedi meg, hogy a tűzvédelmet a szükséges formában a költség- vetés keretein belül épitsiik ki. A társadalom megértő támogatására van tehát szükség ennek a problémának a megoldásához. Melléje kell állni a tiiz elleni küzdelem fanatikusainak s támogatnunk kell őket munkájukban. Mert ezzel a megértéssel önmagunk javát

szolgáljuk, a magunk érdekeit, azt a célt, hogy amit dolgos kezek megalkottak, megmaradjon, hogy az, ami a szivnek és léleknek kedves, el ne pusztuljon. Gondoljunk csak gyermekeink nyugodt álmára, gondoljunk a féltve őrzött képekre és a fiúról fiúra szálló családi bútorokra, gondoljunk mindarra,

(A „Békés“ munkatársától.) Az Erzsébet Szeretetház megnyitása ünnepélyes keretek között tegnap, szombaton délelőtt történt meg a Városháza közgyűlési termében. Az ünnepségre igen sokan összejöttek azok közül, akik a karitász ügyét a szivükön viselik. A grófi család tagjai közül gróf Almásy Dénesné és özv. gróf Woracziczky Jánosné jelentek meg. Ott voltak azonkívül a fegyveres haderő, a vármegye, a hatóságok és a jótékonysági egyesületek képviselői is Varga Gyula dr. polgármester megnyitó szavai után Szentes Károly főjegyző az Erzsébet Szeretetház megalapításának történetét ismertette. Visszapillantást vetett a múltba, amikor, 1854-hen, a város akkori képviselőtestülete Virágos Sándor főbíró indítványára elhatározta, hogy a szegények gondozására ápoldát épit. Az ápoldát tízezer forint költséggel építették fel, s alapítványul ugyanolyan összeget tettek. Az ápoldát Erzsébet királynéról nevezték el. Az alapítvány vagyonát később ingatlan adományok gyarapitották s ezek az ingatlanok, 52 hold, a mai napig is megvannak.

Mivel a vármegyei kórház céljaira az a hely, ahol az ápolda állott, feltétlenül kellett, 1889-ben újat építettek, s ez az épület volt a szegények menedéke mind e mai napig. A szegények ellátása azonban nagyon hiányos volt. Az ápoldában nem kaptak csak reggelit és ebédet, a vacsorára és a ruhára valót a szegényeknek nyakukban lógó táblával maguknak kellett összekoldulni. Ezért előterjesztésére a képviselőtestület 1924-ben elhatározta, hogy az ápoltaknak teljes ellátást ad s ruházatukról is maga gondoskodik. Ugyanekkor felemelték az ápoltak létszámát is negyvenről ötvenhatra. A szegénység terjedésével azonban idővel elégtelennek és alkalmatlannak bizonyult az eddigi ellátási.rendszer, ezért a vezetőség elhatározta, hogy az egri normát bevezeti s nemcsak az ápoldai hanem a kinntlakó és kolduló szegényekről is és pedig intézményesen, gondoskodik. Mivel a régi ápolda több szempontból is alkalami egy egész életen át hozzánk nőtt, ami körülöttünk van, ami külön-külön, minden egyes darabjában, kedves a szivünknek. Mentsük a nemzeti vagyont s ha már nem gyara- pithatjuk, legalább azt tartsuk meg, ami megvan. Elég volt a vízhiányból, a tűzoltó- hiányból, elég volt a hiányos oltó szerekből.

inatlan volt az uj intézmény elhelyezésére, a város az állam 22 ezer pengős segélyével megvásárolta a Román-utca 1. szám alatti emeletes ingatlant s azt a szükségnek megfelelően átalakíttatta. Az intézmény már működik s működésével a magyar élniakarást jelképezi.

Szentes Károly érdekes előadása után Oslay Oswald páter mondott szivbemarkoló lelkes és lelkesítő beszédet, majd Antal József dr., min. titkár a belügyminiszter köszönetét tolmácsolta a város lakosságának. Varga Gyula dr. zárószavai és a Himnusz eléneklése után a megjelentek átvonultak a Szeretetházba s azt megtekintették.

Méíhénapf börtönre ítélték Dudás Aladárt, aki az ügyészség nevében szélhámoskodott.

(A „Békés“ munkatársától.) Megírtuk ezelőtt három héttel, hogy a rendőrség Dudás Aladár gyulai géplakatost csalás miatt letartóztatta.- Dudás az ügyészség megbízottjának adta ki magát s egy gyulai asszonytól, akinek férjével a fogházban ismerkedett meg, pénzt csalt ki azzal az ürüggyel, hogy férjét kiszabadítja fogságából. Azt mondta, hogy az ügyészt, akihez férje ügye tartozik, meg kell és pedig finom, drága borokkal vesztegetni. Az asszony a rendőrség utasítására szinleg belement az ajánlatba. Dudást a lakására hivta s előlegképpen tiz pengőt adott át neki. Mikor a szélhámos a pénzt zsebrevágta, a szobában elrejtőzött detektívek előjöttek rejtekhelyükről s Dudást lefülelték.

Ügyének törvényszéki tárgyalását a napokban tartotta vályi Nagy István dr. egyesbiró. Dudás tagadott, a biróság azonban a tanuk vallomásai alapján bűnösnek mondta ki csalás bűntettében s ezért 7 hónapi börtönre Ítélte. Ssarvassy Imre dr. ügyész súlyosbításért, az elitéit pedig enyhítésért jelentett he felebbezést.

Ezelőtt nyolcvan esztendővel kezdődött meg Gyulán a szegények gondozása.

Az Erzsébet Szeretetház megnyitása.