Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-11-08 / 87. szám
2 BÉKÉS 1934 november 8 Hatalmas sikere van a képkiállitásnak. (A „Békés“ munkatársától.) A Gyulai Mübarátok és Művészek Egyesületének kép- kiállitását Pongrács Jenő gróf orszgyülési képviselő vasárnap délben nagy és előkelő közönség jelenlétében nyitotta meg. A ver- niszázson ott láttuk a város társadalmának elitjét szinte teljes egészében. Megnyitó szavaiban Pongrácz Jenő gróf arról a válságról beszélt, amely a művészetet úgy közvetlenül, mint közvetve, részint a művészek saját anyagi gondjainak, részint pedig a gondokkal küszködő társadalom közönyének formájában érinti. A magyar élniakarás azonban győz. mondta, s a válságos időkben sem a művészek nem törnek meg alkotó erejükben, sem a társadalom nem hagyja magára a művészetet. Akadnak, akik segítik és istá- polják a művészet ügyét. E miivészet-mentö munkában Gyula városa is kivette a maga részét. Alkalma volt megfigyelni, mondta, hogy a varos vezetősége milyen heroikus munkát fejtett ki azért, hogy ezt a határszéli várost elesettségégől kiemelje és talpra állítsa. Hála illeti őket ezért a munkáért. Poétikus idézettel kezdett és kedves ötlettel végzett szavai után a közönség Pongrácz grófot lelkesen ünnepelte. A kiállítás az idén még nivósabb, mint volt tavaly. Az anyag gazdag és változatos s minden személyi vonatkozás nélkül jegyezzük meg, hogy a miivésztelepi tagok sorában beállott változás az idei tárlat anyagát még az eddigieknél is változatosabbá tette Uj egyéniségeket, uj témákat látunk. S ennek nem csak erkölcsi tekintetben van meg a maga értékes eredménye, hanem anyagi tekintetben is. Már a megnyitás napján közel húsz képre akadt vevő s egy-egy képért valóságos versengés indult meg a vásárlók között. Aradi Edd Illést felesleges bemutatnunk, őt már évek óta jól ismeri a közönség. Képei az idén is értékes darabjai a tárlatnak. Csendéleteit a finom érzékkel megválasztott téma és az anyagábrázolás mesteri biztossága jellemzik. Legnagyobb sikert az Őszi gyümölcsök, A piros csésze és a Sárgadinnye cirnü kompozíciói arattak. Kiss Kálmán bemutatkozását igen melegen fogadta a közönség. Lírai tartalma, témáinak és koloritjának finoman jelentkező romantikája és szinte barbizonista áhítata igen sok hívet szerzett képeinek. Kedvenc témája a viz és a vizet nagyszerűen festi. Yiztükrei mélységet éreztetnek s szinte párát lehelnek. Jellemző képei megfogó erejére, hogy egyik hatalmas, drámai feszültségű, vihar előtti tájat ábrázoló képét már a kiállítás első percében megvásárolták. Mihalovits Miklóst az idén a portréi képviselik. Dobay Ferencről készített arcképe a mester ábrázoló erejét a maga teljességégében mutatja. Vince Andorné arcképe ar- tisztikus szépségével és finomságával egyik legszebb darabja a kiállításnak. Piros kabátos nője a többiekkel együtt tiszta művészet. Thomas Antal pikturája már szintén jól ismert a közönség előtt. Enteriőrjei és utcarészletei úgy vonalban, mint színben erőt éreztetnek. Legnagyobb sikert paraszt enteriőrjei arattak, s közöttük főként az a képe, amelyen a profondot egy zöldfalu szoba zárja. Úgy színben, mint perspektívában igen érdekes és nemes értékű. Viski János uj tagja a telepnek. Állatfestő. Szántási képeiből epikai erő és poézis árad. A korareggeli fényt rendkívül finoman tudja festeni Szántás magyar ökrökkel cirnü képe mintha csak a buzamag mithoszának volna egyik nagyszerű illusztrációja. A kora reggel párás levegője s a megforgatott rögből felszálló por. a lomhán mozduló állatok formahatását és az állatok hátán viliózó fény effektusát finom hangulati elemekként egészítik ki. De nemcsak az állatfestésben, hanem tájfestésben is kiváló Viski pikturája. Van egy cséplési képe, amely úgy kompozícióban, mint színeinek finom tónusában ekvivalense a többi kartonoknak. A gyulai művészek közül Ákosfg Barna igen szép csendéletekkel szerepel s különösen Üveg és virág cirnü képének nagy a sikere. Múlt című csendéletének finom színezése s a tónusnak a témával való egvbe- hangoltsága szintén nemes értéket képvisel. Técsij László Kormányzó-plakettje és gyermekfeje újabb értékes eredményei művészetének. Ladies Tamás finom téli utcarészletével, Erdős Péter, Barna Margit, Biró György hangulatos és fejlődésről tanúskodó kartonokkal szerepelnek. Braun Gábor és Magda Ilona szintén kiállították tanulmányaik eredményét. Safáry László vizsgálja felöl a város körgátépitését. (A „Békés“ munkatársától.) Amint köztudomású, a kormány a körgátépi- téshez 80 ezer pengő segélyt folyósított a városnak, azzal, hogy az építést a munka befejezése után felülvizsgáltatja. Idén tavasz- szal a gát utolsó szakasza is elkészült s a nyár végén a frissen hordott gát egyes ülepedéseit is kiigazították. Ennek megtörténte után a város vezetősége bejelentette a munka befejezését a minisztériumnak, s kérte a felülvizsgálat megejtését. A miniszter értesítése a napokban érkezett le a városhoz, amelyben közli, hogy a felülvizsgálás elvégzésével Sáfár// László műszaki tanácsost, a gyulai folyammérnöki hivatal vezetőjét bízta meg. Egyik verzió szerint megbízásának elfogadásával ellenkezésbe jutott volna a császárral szemben tett ígéretének beváltásával. Mások tudni vélték, — ami erősen valószínűtlen és aligha történt meg — hogy halála előtti napon Deák Ferenc kereste volna őt fel és azt kérdezte tőle, hogy vájjon az emigrációban szerzett tapasztalatai szerint van e alapos remény, hogy Magyarország függetlensége megvalósítható, mert ha igen, ez esetben ő — Deák és párthívei — készséggel lemondanak a feliratról és csatlakoznak a határozati javaslathoz; amúgy, ha erre nincs biztos kilátás, nem célsze- rübb-e a haza érdekében az uralkodóházzal való kibékülés ösvényére lépni, s hogy a függetlenség kivivására vonatkozólag Teleki nem tudott Deáknak határozott feleletet adni. A harmadik és egyben valamennyi között a legvalószínűbb Kossuth Lajos iratában foglalt magyarázat, amely az öngyilkosságot annak tulajdonítja, hogy Teleki lelkiismeret- furdalást érzett, hogy az emigráció alatti intransigens függetlenségi politikával szakított és ez a tudat féregként rágódott lelkében. Ezt bizonyítja Heves vármegyéhez 1867 március 9-én intézett válasza, melyben azt írja: Egy félbeszakadt hivatás minden hü kebelre nézve nem egyéb egy kettémetszett életnél," Ez a hivatás volt nála a haza függetlenségének kivívása és hogy ezt az akciót nem folytathatta tovább, ez a kulcsa tragikus öngyilkosságának. Teleki öngyilkossága ugyanolyan, sőt előzményeinél fogva, még nagyobb megdöbbenést keltett, mint előzőleg a Széchenyi öngyilkossága az országban, különösen az országgyűlés tagja között és amidőn az elnök május 8-án, vagyis másnap reggel a tragikus esetet bejelentette, Deák Ferenc mélyen megrendülve állapította meg, hogy a fájdalom első rohama alatt lehetetlen tanácskozni és indítványozza, hogy a temetés megtörténtéig a ház ne tartson ülést. Így is történt A képviselőház csak május 13-ikán tartotta meg ülését, amelyen Deák Ferenc gyönyörű szónoklatban terjesztette elő felirati javáslatát, amely valóságos remekmű és amelynek egyes maximái, mint aminő például: „kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad", továbbá: «jobban szeretem a hazámat, mint gyűlölöm annak ellenségét" szálló igévé váltak és ma és mindig megszívlelendő kijelentésekül értékelen- dők a haza sorsát intéző hazafiak elhatározásaikor. A határozati párt, amely ismétlendő, lényegileg teljesen azonos közjogi álláspontot foglalt el, aminőt Deák Ferenc javaslata tartalmazott és csak abban tért el tőle, hogy amit a haza bölcse fel- iratilag, azt ő határozatilag akarta manifesztálni. A párt, Teleki halála miatt határozati javaslat nélkül állott és ily javaslat készítésével Ti Hsa Kálmán, Váradi Gábor Terényi Lajos képviselőkből álló három tagját bizta meg és kérte fel. Hármójuk közül 7erényire jutott a feladat a javadat megszerkesztésére. E sorok írásakor Terényi Lajos hagyatéki iratai között kezemben van a Deák Ferenc kinyomatott felirati javaslata mellett, amelynek eredeti példányát Terényi glosskkal látott eí, a határozati javadat a Itala készített eredeti fogalmazványa. S hogy eredeti fogalmazvány, ezt bizonyítja a számos közbeszurás és változtatás, amely a kéz1 iraton látható. Valószínű, hogy ezeket, a lényeget különben alig érintő, —jobbadán stilaris - változtatásokat a Tiszával és Váradival történt együttes tanácskozáson, majd a párt plenáris ülésén tették meg. Ennek a ténykörülménynek a valóságát bizonyítja ugyancsak a hagyatéki iratok között levő s Váradi Gáhor által Terényihez intézett levél, amelyben őt felkéri, hogy a párt konferenciáján, — mint írja — „magad olvasnád fél a szerkezetet nemcsak azért, mert a főmunka benne a téd. hanem azért is. mert a támadható észrevételek eloszlatása általad leggyorsabban eszkö z ölhető. 4 ómkor jövünk össze Nyárynál. Kérlek jöjj el es hozd magaddal a határozati javaslatot.“ A fogalmazvány és Váradi levele minden kétséget eloszlató bizonyítéka tehát annak, hogy amint a felirati javaslat Deák Ferenc, úgy a határozati javaslat Terényi Lajos alkotása Ezt a tényt különlegesen kell megállapítanom éspedig azért, mert azt ma már nagyon kevesen tudják. Nem tudta például Zsilinszky Mihály sem, aki pedig A Békésvármegyei Régészeti és Müve- lődéstörténelni Társulat Orosházán tartott egyik vándorgyűlésén gyönyörű visszaemlékezést mondott Terényi Lajos, Orosháza 1861-iki képviselőjéről. Csak annyit állapított meg, hogy Terényi a határozati párt egyik kiváló tagjaként szerepelt. Részt vett a párt programjának szerkesztésében is. Ez úgy is volt, amint Zsilinszky mondá, de ennél sokkal nagyobb szerepe volt, mert a határozati javaslat készítésénél fogva a pártnak Tisza Kálmán mellett egyik vezére is lön. Igaz, hogy a Terényi alkotta határozati javaslatot nem ő, hanem a párt hármas bizottság egyik tagjaként Tisza Kálmán terjesztette elő a képviselőház május 16-iki ülésén. Maga a határozati javaslat remekmű volt és méltán állta meg helyét Deák nagy alkotása mellett. (Folytatása következik.)
