Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-10-07 / 79. szám

LXVI. évfolyam 99. szám. Szombat Gyula, 1934 október 9 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap Szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nera adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér.- ________— Fe lelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Hétfőn a közigazgatási bizottság, kedden a kisgyülés ülésezik. A Síéberl-féle ingatlancsere és a polgári fiúiskola építési kölesönének visszafizetési ügye a kisgyülés előtt. Október hatodikat talán csak 1849-ben és az utána következő néhány esztendőben tudta a magyarság úgy megünnepelni, mint most. A lelke most is épp úgy tele van gyásszal, mint volt a le- veretés ntáni esztendőkben, a vesztesége most is épp oly felmérhetetlen, mint volt akkor, amikor az orosz haderő bevonásával a már­cius idusán égnek szökkent lobogót véres sárba tiporták Haynauék. A tragédiának most is épp oly sötét kárpitja áll a magyar élet felett, mint a leveretés utáni esztendőkben, ám a lelkeket most is épp oly erőben tartja a remény, az isteni és történelmi igazság győzelmének reménye, mint akkor. Gondoljuk csak el, mi lett volna a nemzettel reménység nélkül, amikor Világosnál földre hulltak a vitézség és a szabadság fegyverei, amikor négy hős tábornok golyótól szivén találva összeroskadt az aradi várfal alatt, amikor kilenc hős tábornokot a bresciai hiéna úgy végeztetett ki, mint ahogy rablógyilkosokat szokás ? Kossuth elmenekült, Petőfi eltűnt, a tábornokok meghaltak s meghalt a szabad magyar szó. Mi lett volna a nemzettel, ha nem élt volna lelkében a feltámadás remény­sége? A java magyarok elpusztultak, elbuj- dostak vagy tömlöcre vettettek, az irók szó­lalni is csak soká s akkor is csak képletesen mertek, nem volt tehát, aki erőt öntsön a letiport népbe, nem volt csak a nagyszerű mult, a csaták legendái, csak Kossuth, Petőfi és Széchényi emléke, akiknek alakjai azonban, igaz, úgy álltak távoli és élettelen mivoltuk­ban is a magyar éjszakában, mint sugárzó szoboralakok, akik nagyszerűségük szinte divinális erejével a magyar szabadságügy Istennel való kapcsolatait s igy a jobb jö­vendő feltétlen elkövetkezését hirdették. A magyarságot akkor sem egy ellenfele, hanem az erőtlenek és gyávák szövetkezése birta le, akkor is többen fogtak össze vesztére, akár csak a világháború idején. De minthogy a magyar isteni és történelmi igazsággal akkor sem bírtak, amiként a poroszlók akkor is megfutamodtak a sir szájától, éppúgy nem bírnak most sem a trianoni sírba vetett ma­gyar igazság resurgens erejével. Csak éppen igazolnunk kell magunkat a történelem előtt, hogy jelenünk most is tele van szellemi és erkölcsi értékekkel, hogy van öklünk, van szellemi dárdánk és paizsunk s Isten előtt, hogy igaz, keresztényi testvériségben élünk édes mindannyian. Hogy most is méltók va­gyunk arra, hogy minden hitvány, emberi Ítélkezéssel, minden megsokasodott és iszonyú fegyverrel szemben megvédje a magyar éle­tet, Szent István népének életét. Volt Mohács, volt Muhi, és volt Világos, a magyarság azonban még mindig feltámadott, mindig meg- élemedett. Ördögi praktikák nem ejthették az örök halál vermébe s ha zuhant is szakadékba, az isteni gondviselés arany-lajtorját bocsájtott alá szabadulására. Koszorúnk szalagján ezért Ott állhatnak ugyan a gyáéz nehéz szavai, s szemünk tán könnyes is lehet, de ajkunknak mormolnia kell az erőtsókszorzó hitvallást: a magyarság Phönix-madár, a magyarság Isten népe. (A „Békés“ munkatársától.) Békésvár­megye közigazgatási bizottsága folyó hó 8-án, mig a kisgyülés 9 én tartja október havi rendes ülését. A kisgyülés elé 76 pont­ból álló tárgysorozat kerül, amelyben a kö­vetkező gyulai ügyek szerepelnek : Gyula m. város határozata a kiadások apasztása ügyében. Gyula m. város határozata a közötte és Stéberl András és neje között létrejött ingat­lan-csere szerződés ügyében. Gyula m. város határozata a Jókai Mór utca 14. sz. a. épület egy részére vonatkozó bérleti szerződés módosítása ügyében. (A „Békés“ munkatársától.) Az emész­tőszervi megbetegedések, mint minden eszten­dőben, az idén is felléptek. Mig azonban a tavalyi esztendő ebből a szempontból igen kedvező statisztikát produkált, addig az idén a statisztika vonatkozó adatai kissé kedve­zőtlen képet adnak a város közegészségügyé­ről. Tavaly ugyanis tifuszos eset mindössze 9 volt, ezzel szemben az idén 44. Vérhas tekintetében is rosszabb a helyzet, mint volt tavaly. Az idén ugyanis a tavalyi 23 eset­tel szemben 56 a vérhas megbetegedések száma. A betegségek halálos áldozatokat is követeltek. Úgy tifuszban, mint vérhasban hárman haltak el. A járvány szerencsére már csökkenőben van s a betegségek lefolyása is normális, úgy Feimen tették Vay Pált, a Guba-malom bérlőjét. (A ,,Békés“ munkatársától) A múlt évben történt, hogy a Guba-malomban bizo­nyos köztartozások fedezésére lefoglaltak 5000 kg. búzát. Tekintettel arra, hogy a búza a malom bérlőjéé, Vay Pálé volt, aki semmiféle közadóval nem tartozott, Vay a buzát felőrölte és áruba bocsátotta. Mikor azután a hatóság emberei újból kinnjártak a malomban s csak hült helyét találták a búzá­nak, Vay Pál ellen sikkasztás büntette el­mén eljárás indult. A sikkasztási ügyet a napokban tár­gyalta a törvényszék s a vádlottat a vád alól felmentette. Kitűnt ugyanis, hogy nem a bérlő Vay Pál volt hátralékban közadók­kal, hanem a malom tulajdonosa, s igy az ő búzája nem 'Volt lefoglalható köztartozás fejében. Gyula m. város határozata a polgári fiúiskola építéséből kifolyólag felvett kölcsön visszafizetése ügyében. Gyula m. város határozata a 100 000 pengős államsegély elszámolása ügyében. Gyula m. város határozata özv. Szikes György né örökösei árvizkölcsöne ügyében és ellene beadott felebbezés. Gyula m. város határozata Hollósi Fe­renc árvizkölcsöne ügyében és ellene fe­lebbezés. A gyulai Általános Ipartestület nyug­díjintézete alapszabályainak módosítása/ hogy kilátás van arra, hogy a halálozási létszám nem fog már emelkedni. Vitéz Takácsi/ Lajos dr. tiszti orvos véleménye szerint a betegségek terjedését az okozta, hogy a lakosság jó része nem tar­totta és tartja be a szükséges tisztasági óvintézkedéseket. Étkezés előtt mindig gon­dosan kezet kell mosni, gyümölcsöt mosatla- nul és hámozatlanul nem szabad enni. A tejet alaposan fel kell forralni s az ételne- miieket gondosan kell óvni a legyektől, ame­lyek tudvalevőleg a legveszélyesebb terjesztői a tífusznak és vérhasnak. Vizet inni is csak mélyfúrású kutakból szabad, amelyek nincse­nek kitéve fertőzésnek. Fontos a betegség elkerülése céljából, hogy az elkülönített bete­gekkel az egészségesek ne érintkezzenek. Repülőuap lesz Békéscsabán a békéscsabai MOVE Repülőszakosztálya és a Műegyetemi Sportrepülők Egyesülete ren­dezésében október 7-én, délután 3 órakor a felvégi legelőn. Bemutatásra kerül: Rajrepülés, ejtő­ernyő dobás, forduló gyakorlatok, mürepülés, ballonvadászat és a „Karakán“ vitorlázógép felvontatása és repülőbemutatója. A Békés­csabai MOVE repülőszakosztálya siklórepülő­gépének felavatása. Belépődíj 30 és 50 fillér. Állandó autó­busz-közlekedés a repülőtérre a Csaba-szállótól. Este 8 órakor a MOVE szimfónikus zenekarának bemutatkozó hanversenye a Vá­rosi Színházban Paukert Hugó karnagy ve­zényletével. Műsor: 1. Himnusz. Énekli a MÁV dalárda a MOVE-zenekar kíséretével. 2. Meg­Csökkenőben van a tífusz és a vérhas. Gondos tisztaságot ajánl a tisztiorvosi hivatal.

Next

/
Thumbnails
Contents