Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-09-27 / 76. szám
LXVI. évfolyam 76. szám. Csütörtök Gyula, 1934 szeptember 97 Előfizetési árak : Negyedévre : ffelyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. TD'rpXTT? Q Jl3 JCLf J\* JlL/ kj POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay .lános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára KJ fillér. Az iskolánkivüli népművelési bizottság, — mindenki által tudott és elismert tény, — igen hasznos munkásságot fejt ki a nép továbbképzése terén. Az őszi közgyűlés elé terjesztendő alispáni jelentés szerint az 1933—34 tanévben nem kevesebb, mint 4488 előadást tartottak s ezeknek az előadásoknak szellemi és ethikai eredménye tekintetében senkinek sem lehetnek kétségei. Az iskolánkivüli népművelés igen sok hasznos dologra tanítja meg hallgatóit, megismerteti őket az agrártermelés újabb irányaival, a technika legújabb eredményeivel, útmutatást ad nekik a gyakorlati élet száz és száz problémájában, nem tévesztvén természetesen szem elől azt sem, hogy a tudás mellett a lélek értékei is gyarapitandók. Az iskolánkivüli népművelés tehát kétségkívül igen gazdag programjával és igen intenzív és lelkes munkájával hasznos munkát végez, mindennek elismerése mellett is azonban meg kell állapitanunk, hogy az előadások anyagával felölelt széles területen kivül is van még olyan terület, amelynek kultuszát az iskolánkivüli népművelésnek fel kellene vennie munkaprogramjába. És ez a terület a törvények ismertetése népszerű formában. Az, akinek alkalma van a bírósági tárgyalások gyakori végighallgatására, kénytelen megállapítani, hogy a legelemibb törvények ismerete terén a nép a legnagyobb analfabétizmusban szenved. Azért mondható, hogy szenved, mert gyakran puszta tudatlanságból, nem pedig rossz- akaratból kifolyólag kénytelen érezni a törvények büntető kezének súlyát. A törvények nemtudása nem mentesít a törvényes következmények alól, a magyar jurisdictiónak ez egyik sarkalatos tétele, kérdezzük azonban, ki gondoskodik arról, hogy a törvényeket, az egyszerit gyakorlati élettel kapcsolatos törvényeket a nép megismerje s azokat tettei rugószerkezetébe beillessze ? A magyar anyák gyermekeik iránti szeretető aggódó és őrködő, de még aggódóbb és ör- ködőbb lehetne, ha tudnák, hogy ha gyermekeik beleesnek a forró vízzel telt fazékba és súlyos baj éri őket, vagy talán még meg is halnak, akkor nemcsak Isten, hanem a törvények előtt is felelniük kell gondatlanságukért. Igen gyakran előfordul a nyomorúságos gzadasági helyzet következtében az is, hogy a gazda a lefoglalt holmit tudatlanságból eladja, ami pedig sikkasztást jelent. És még sok más esetet lehetne felsorolni, amelyekben nem a rosszindulat, a bűnözési hajlam az elkövetett tettek rugója, hanem a tudatlanság. Ha a népet ebben a tekintetben is képeznék, ha az elemibb törvények ismeretére megtanítanák, akkor a magyar parasztFelelős szerkesztő: IJOBAY FERENC. nak sokkal ritkábban kellene fiskálishoz fordulnia s törvénykezésre fizetnie a garast, akkor, amikor az adót sem tudja rendesen fizetni. Ez a felvilágosító munka azonban nemcsak a népnek jelentene nyereséget, hanem magának az államnak is, közelebbről a bíróságnak, mert a törvények ismeretében sok peres íigy nem születne meg s igy a bíróság sok felesleges munkától mentesülne. Kívánatos tehát, hogy a népet az iskolánkivüli népművelés munkájának keretében 1 Megjelenik csütörtökön és vasárnap. törvényismeretre is oktassák. Ezt a munkát ugyan még az iskolában kellene végezni s az iskolánkivüli népművelésnek az iskolában szerzett tudást csak fel kellene frissíteni és kiszélesíteni, a tanterv azonban sajnos még nem olyan modern, hogy abban a törvények népszerű formájú ismertetése is szerepelne. A törvények ismeretének terjesztése pedig eminens állami érdek s ezért ezt a hézagpótló munkát az iskolánkivüli népművelésnek kell magára vállalnia. 47 ezer pengőben állapította meg a minisztérium a városi inségakció keretét. (A „Békés“ műnk at ár s ától.) A belügyminisztérium illetékes osztályán most folynak a városok inségügyében az értekezletek s azok során, a gyulai inségmunkák ügye folyó hó 25-én került tárgyalásra. A várost az értekezleten Szentes Károly főjegyző képviselte. A bizottság az idei inségmunkák részére a tavalyi keretet állapította meg, vagyis 26 ezer pengőt engedélyezett, amihez természetesen hozzájön még az ínség- adó 21 ezer pengős összege, úgy hogy ösz- szesen 47 ezer pengőt fordíthat a város az idén az Ínséges munkásság foglalkoztatására és a népkonyha fenntartására. A mérnöki hivatal inségmunkatervezetét a bizottság ! egyébként teljes egészében elfogadta, kivéve a Bonyhádi, Nagyváradi, Ajtós, stb. utcákon tervezett, 17.450 pengővel előirányzott zárt betoncsatornák építését, amennyiben az erre kontemptált összegből 11 ezer pengő építési anyagra volna fordítandó, már pedig az inségakció fedezete csakis a munkabérek kifizetésére használható a vonatkozó miniszteri rendelkezés értelmében. A tervezet circa 100 ezer pengős összegű, az engedélyezett keret pedig csak 47 ezer pengő, ezért a munkatervezetnek csak mintegy a felét lehet a megállapított összegből elvégeztetni. Nyolcvanötezer pengő jövedelme van évenkint a vármegyének a kutyákból. lem szolgáltattak ki Mezőberényben a szegény betegek orvosi receptjeire piperecikkeket (A »Békés« munkatársától.) Békésvármegye törvényhatósági bizottsága, amint már jeleztük, folyó hó 28-án közgyűlést tart. A közgyűlés elé terjesztendő alispáni jelentés a vármegye hivatalos lapjában már megjelent. A jelentés összefoglalva nagyrészt azokat tartalmazza, amik a közigazgatási bizottság havonkint tartott ülésein ismertetett s a lapunkban kivonatosan közölt jelentésekből már jobbára ismeretesek. Érdekes az a táblázat, amely azt tünteti fel, hogy a vármegye főbb terményeiből átlag milyen mennyiség termett az idén katasztrális hol- dankint. A „Közlekedés“ cimii rovatban annak szemléje áll, hogy milyen útépítési munkák folynak a megyében. Örömmel állapítjuk meg, hogy ezen a téren a vármegye minden gazdasági megkötöttség ellenére is igen szép és produktiv munkát végez, aminek nemcsak közlekedési szempontból, hanem szociális szempontból is igen nagy jelentősége van. Jelenleg az öcsödi Hármas-Körös hidon, a kondoros —endrőd—mezőtúri, az Orosháza— nagyszénásig a mezőbereny—szarvasi, a gyula—doboz - vésztő—szeghalmi, a bé- késcsaba—kétegyháza—eleki utón, továbbá a gyoma—dévaványai és a füzesgyarmat — darvasi utón folynak jelentős útépítési munkák. A „Vegyesek“ rovatban megállapítja az alispán, hogy az aszály és a több helyen bekövetkezett jégkár olyan mérvű adóelen- gadést tett szükségessé és az adófizetési képességet annyira csökkentette, hogy a községek háztartásainak fizetőképességei tekintetében aggályai vannak. Ezek a községek, vagyis ahol az aszálykár és a jégkár fokozottabb mértékben pusztított, előreláthatólag nem lesznek képesek a maguk ere-
