Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-09-20 / 74. szám

LXVI. évfolyam 94. szám Csütörtök Gyula, 1934 szeptember 90 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési dí j előre fizetendő. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobav János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Igen, a felekezeti tanítók fizetését mielőbb és minél megfele- j löbben rendezni kell. Ennek a problémának ! a megoldásával nem’ lehet, mert nem szabad várni. Meg kell oldani olyan hamar, amilyen hamar csak lehetséges anélkül, hogy a kér­dés érdemi elintézése a maga tökéletességében kárt szenvedne a tempó következtében. Tes­sék csak elgondolni, hogy egy tanító, aki az i első osztályos gyermeket tanítja, milyen nehéz j munkát végez, türelmét, idegeit mennyire . próbára teszi, amig az oktondi hatéves gyér- ) meket megtanítja a betűvetés és olvasás tudó- í mányára. Ez a munka egész embert kivan, ] olyan embert, aki teljes egészében oda tudja ;! adni magát a mesterségének, akit nem kor- ; látoz munkásságában semmiféle anyagi gond. ^Rettenetes még elgondolni is, hogy egy tanító tépeló'dő lélekkel, lelkében és arcán zordság­gal lépjen be a tanulók közé, hogy ideges és türelmetlen legyen, s a gyermeket, ahe­lyett, hogy türelemmel kezébe venné, ha vala­mit nehezen ért, röviden és nyersen intézze el, magára hagyván a feléje meredő problémával. A magyar tanítóság küszöbén nem ülhet a gond, a magyar tanítónak úgy kell tanítania, hogy a tanításában egész szive és lelke benne legyen. Ha valaki, a magyar tanító igazán a jövendő munkása, ő igazán a leendő Ma­gyarországot építi munkájával, annak a kor­nak a lelkiségét, amely kor hivatva lesz arra, ; Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. hogy a romokból újjáépítse apái tragikus örökségét. Nem lehet tehát a magyar tanítóság munkája nem a legtökéletesebb, nem a legza­vartalanabb, nem lehet olyan, mint a tessék-lás- sók munka, hanem mint a buzgó magyar szív­nek és léleknek szenvedélyes kedvtelése. És az sem lehet, hogy a megoldásban akár az egyhá­zak, akár a tanítóság a rövidebbet huzza, mert azt végeredményben nem a tanító és nem az egyház, hanem maga a gyermek és maga a ma­gyar jövendő sínyli meg. A magyar tanítóság azonban bizhat, hogy ügye kedvező elintézést nyer, mert maga a kormány elnök is tanitó- ember fia s mint ilyen, tudja, mit jelent a tanítói munka, a hiv és teljes odaadás, mit jelent a tanító gondja-baja, s tudja, ki bánja a nemzet napszámosaitól szánt garasokat. Ter­mészetesen a fentiek nem azt jelentik, hogy a magyar felekezeti tanítóság most, rende­zetlen megélhetési viszonyai között is nem áll hivatása magaslatán. Tudjuk, mert látjuk, hogy munkájánál nem veszi számba, hogy pénze még benn hever valahol, hogy munkája ellenértékét nem kapja rendesen. Éppúgy dol­gozik, éppoly odaadással, mintha dolga a legnagyobb rendben volna, úgy, amint csak egy olyan ember dolgozni képes, aki minden erejével elrúgni igyekszik magát a gondok mágneses földjétől. A magyar tanítók is em­berek azonban, s igyekezetük nem tudja mégsem egész-tanítókká tenni őket, tudatuk Megjelenik csütörtökön és vasárnap. alatt ott dolgozik a gond, béklyózza lendü­letüket, befolyásolja munkájukat, úgy, hogy észre sem veszik. Vissza kell tehát adni a tanítói munka lendületét minél hamarabb, meg kell oldani a felekezeti tanítók fizetés­ügyét, hogy vidámabban fusson kezükben a kréta s hogy vidámabban futhasson a magyar gyermekek kezében is a palavessző a ma- szatos kis palatáblákon. Mert a mai iskolás gyermekek a jövendőt Írják. November elején rendezi meg kiállítását a mfivésztelep. (A „Békés“ munkatársától.) A művész- telep tagjai idei munkásságuk eredményeit, mint minden évben, az idén is bemutatják a a közönségnek. A tárlat, amelyet évről-évre növekvő érdeklődés szokott kisérni, értesülé­sünk szerint ez évben november hó elején lesz. Úgy tudjuk, hogy a művészek a kiállított anyagot igen kedvező részletfizetési feltételek mellett bocsájtják eladásra s erre a körülményre olvasóink figyelmét már most, jóelőre felhívjuk. Igen szerencsés volna, ha a közönség az úgynevezett „vándor-tárlatok“ és házaló képügynökök helyett a müvészte- lep őszi kiállításain vásárolná meg képeit, mert akkor nem lenne kitéve annak, hogy egy-egy tájékozottabb vendég lemosolyogja a falakra kiaggatott „eredeti olajfestmények“-et. T A K € A Hét országon keresztül — Konkoly Kálmán utilevelei. — Jelentéktelen utóiratok. Ha egy utazás a végét járja és az ember hazafelé tart, mindig valami ellenállhatatlan melan­kólia ömlik el rajta. Az emlékek és az emésztés melankóliája. Ez teszi olyan felejthetetlen kedvessé a Várna- russei gyorsvonat indulását is. Ez a szerelvény viszi a hazatérő nyaralókat a dunai hajóhoz. Késő délután indul, a nap már bágyadtabban tűz ; öre­gen, ősziesen. Fáradhatatlan bucsuzkodás minden­felé, legitim és főként nem legitim csókokkal. Be­szállás, a mozdony fütyül. Megindulunk. Olyan vad integetés kezdődik, mintha mindenki a futó perce­ket és azt az elmúlt nyarat marasztalná. (Mintha marasztalni lehetne.) * Russeban a Saturnus vár bennünket, lenn a Dunán. Velünk utazik a várnai szépségkirálynő is. Második osztályon. Gondolom, egyedülálló élmény egy szépségkirálynővel együtt utazni és ezért nap­hosszat lázasan figyelem. Általában sokat eszik. Keveset mozog, de lustán. Néha ásit és ilyenkor meggyőződéstelenül villogtatja hófehér fogait. Mai szellemi tevékeny­sége az volt, hogy egy francia folyóiratban szakértő szemmel megnézett két aktfényképet. Rengeteget alszik. Állandóan friss rúzs van rajta, de sose látni, mikor teszi fel. Bizonyosan veleszületett. Az ember sose tudhatja az ilyen királynőknél. Arca nem annyira gondterhelt, mint egy királynőtől elvárhatnánk. Alattvalói bizonyosan jó­létben élnek és mindegyiknek tyuk rotyog a faze kában. Hí Ez megnyugtat és még följegyzem ami a bal­káni útról eszembejut, * Velencei történet, de balkáninak is beillik. A pályaudvar éttermében egy hollandus reggelizett mellettem. Tiz lírát kért a fizetőpincér, ami 5 pen­gőnek felel meg. A békés hollandus botrányt akar csinálni. Jön a tulajdonos és mindent elintéz. „Akinek nincs pénze, — mondja diplomatikus mo­sollyal, az ne reggelizzék. És hanyagul zsebrevágja az ötpengőst. Egy tejeskávé árát. * A Balkán tele van titkokkal. Ki tudná például magyarázatát adni annak, hogy miért van Spalato- ban autoduda a konflisokon és pár kilométerrel lejjebb, Korfuban, miért van csengő ? * Ugyanígy megfejthetetlen az alábbi kis szám- tanpélda : Ha én szerdán Konstantinápolyban 10 pengőért 2 fontot kapok és csütörtökön Várnában a 2 fontért 100 levát, ami 5 pengőnek felel meg, akkor ki nyert rajtam 5 pengőt ? (Mindkét váltást az illető nemzeti bankok hivatalos árfolyamon esz­közölték.) Hí Aki Szarajevóban ki akar rándulni, az rend­szerint jelentkezik és 2 rendőrt adnak melléje. Ez a kíséret nem kerül semmibe, de ajánlatos, mert a hegyekben olcsó az emberélet és aki rendőrök nélkül megy kirándulni, az rendszerint nem tér vissza. Korfu főterét egy valódi futballpálya díszíti. Ez egész egyedülálló. De az a kilátás is egyedül­álló, ami szegény Erzsébet királyné világhírű Achil- leionjának függőkertjéből nyílik. Kár, hogy a futball­pálya nem látszik. * Görög mazsolák: A fotócikkek és a kenyér árából alkudni illik. Szívesen engednek. — Trafik­ban a levélbélyegek árához busás felárat csapnak. Falragasz alig van, de a gyászjelentéseket mindenütt falra erősitik. És más szöveg nincs rajtuk, csak fekete keretben az elhunyt neve. * Bulgáriában egy doboz cigarettán egy pengős adóbélyeg van. A cigaretta maga 20 fillérbe kerülne. Hí Két dolgot nem hittem el. Hogy a mecsetekbe mezítláb kell bemenni és hogy a Fekete Tenger fekete. Most már elhiszem, mert láttam, hogy mind a kettő tényleg igaz. * (A többi, ami az útról itt a csodaszép kazánt szorosban eszembe jut, egész beleiül a melankóliába. Ráadásul még az eső is esik.)

Next

/
Thumbnails
Contents