Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-02-01 / 8. szám

2 Békés 1934 február Óriási adókedvezményt biztosit a ház- tulajdonosoknak a kormány tatarozásról és átalakításról szóló rendelete. (A »Békés« munkatársától.) Általá­nosan tudott dolog, hogy a kormány prog­ramúi) ának egyik legfontosabb pontja mun­kaalkalmak teremtésén keresztül a szociális helyzet minél teljesebb megjavítása. Köz­munkák indításán kívül e cél érdekében különféle rendeleteket is bocsát ki, amely lyekkel adózási kedvezmények biztosítása ré­vén a magántőkét igyekszik munkaalkalmak teremtésére késztetni. Így legutóbb a házak átalakításáról és modernizálásáról adott k> rendeletet, amely rendeletben azon háztulaj, donosoknak, akik valamely még használható állapotban lévő, adóköteles épületet nagyobb költséggel átalakítanak, igen nagy kedvez­(A „Békés“ munkatársától.) A gyulai kir. törvényszék büntető felebbviteli tanácsa hétfőn délelőtt Szakok sag Lajos törvény- széki elnök elnökletével egy érdekes »ide­gen ingó vagyon rongálásai ügyet tárgyalt A vádlott Mázor Elemér dr. békéscsabai kir közjegyző volt. Az volt ellene a vád, hogy bizonyos Auspitz Irén kalapkészitő papirkarton cégtábláját a tálról letépte. A masamódnak ugyanis abban a házban, annak a háznak a lépcsőházában volt a kalapszalonja amelynek emeletén Mázor Elemér dr. kir. közjegyző irodája volt. Auspitz Irén frissen kezdett üzleti vállalkozása heves lendületé­ben »kalapszalon« kartonokkal valósággal elárasztotta a kapu környékét és a lépcső­házat, úgy hogy még közvetlenül a köz­jegyző táblája alá is került egy darab be­lőlük. Mázor Elemér dr. kérte és figyelmez­tette Auspitz Irént többször is : vegye le az ő táblája alól a »kalapszalon« címkét, azon­ban hiába. Végül is kénytelen volt maga leszakítani. Auspitz Irén feljelentésére ezért a köz­jegyző ellen a békéscsabai járásbíróságon per indult idegen ingó vagyon rongálása ci­(A „Békés“ munkatársától.) Még a múlt esztendő decemberében nagyobbszabásu körvadászat volt a békési határban. A kör egyik pontján egy fiatal békési gazdálkodó, Kocsor Sándor állott. Már vége télé tartott a vadászás, amikor Kocsor előtt a körből egy sebesült nyúl próbált kimenekülni. Ko­csor, aki felhúzott, de szabályszerűen föld­ményt biztosit. A rendelet lényege az, hogy akik olyan átalakítást végeztetnek, amelynek költsége családi házaknál az 1934 évre meg­állapított adó 30, bérházaknál pedig 45 szá. zalékát kiteszi, azok az átalakítás költségei­nek 60 százalékát lázadójukból, a rendkívüli pótlékból és a házadó után jáió községi pótadóból levonhatják. Bővebbet a városhá­zán és az ipartestük-tben tudhatnak meg az érdeklődők. Minden bizonnyal Gyulán is sokan lesznek, akik házaikat mearjavittátják és át­alakíttatják, mert a rendelet az ingatlan ér­téknövekedésén keresztül a háztulajdonosok­nak igen jelentős nyereséget biztosit. men, a bíróság azonban felmentő ítéletet hozott. A masamód az ítéletet megfelebbezte, igy került aztán az ügy a gyulai törvény­szék felebbviteli tanácsa elé. A hétfői tárgyaláson Mázor Elemér dr. maga látta el a védelmét. Elmondta, hogy a kartoucegtábla az ő általa bérelt traktus falára volt kiszegezve s ott is úgy, hogy az ő táblája és a karton között még csak egy I rnilirnéternyi rés sem maradt. Ennek a szo­rosan egymás mellé tett két táblának az alap­ján a tájékozatlanok azt gondolhatták, hogy a királyi közjegyző irodája egyben kalapo­kat is árul. Mindez a közjegyzői hivatal tekin­télyét csorbította, kénytelen volt tehát a táblát, miután azt a tulajdonos többszöri fi­gyelmeztetés után sem távolította el, saját kezűleg levenni. Az eset után különben valaki bosszúból az iroda zománcozott táb­láját kalapáccsal bezúzta. A felebbviteli bíróság a békéscsabai járásbíróság Ítéletét helyben hagyta s igy Mázor Elemér dr. t másodfokon is felmen­tette. Megállapította az Ítélet indokolása, hogy a közjegyző a »kalapszalon« felírást jogosan távolította el az irodája táblája alól. :i;' lt' nek tartott puskával figyelte a hajtást, le akarta a nyulat lőni. Előre lépett, a fagyos szántáson azonban megcsúszott, hátra tán- torodott, a puska vége felvágódott, a fegy­ver pedig elsült. Nem messze előtte, mint­egy öt méterre állott az egyik hajtó, Kosa Gábor. Kosát a lövés hátán találta, úgy hogy a szerencsétlen hajtó véresen esett össze. Természetesen azonnal köréje sereglettek, majd lepedőbe tették és beszállították a bé­késcsabai kórházba. A kórházban a rendkívül súlyosan meg­sebesült embert Romvári] Tibor járásbiró azonnal kihallgatta. Kosa elmondta, hogy háta mögött pár lépésre lövést hallott, ugyanakkor úgy érezte, mintha hátba ütöt­ték volna. Nem kívánta Kocsor megbünte­tését. Nemsokára Kosa a kórházban belehalt sérülésébe, úgy hogy Kocsor Sándor ellen a gyulai kir. ügyészség emberölés címen vádat emelt. Az ügy tárgyalását kedden délelőtt tartotta a törvényszék Unghváry-ta- nácsa. Kocsor kijelentette, hogy nem érzi ma­gát bűnösnek. Előírás szerint tartotta a pus­káját, a végzetes balesetet a szerencsétlen véletlen okozta. Hét éve vadászik már, tisztában van a vadász kötelességeivel, sem­miféle szabálytalanságot még nem csinált. Állításait a kihallgatott tanuk kedvező val­lomással igazolták. A tanuk után az áldozat édesapját és feleségét hallgatta ki a tanács arra vonat­kozóan, hogy kívánják-e Kocsor megbünte­tését ? Az apa a törvényre bízta, a fiatal özvegy pedig kijelentette, hogy nem kívánja. Kocsor egyébként Kosa irányában minden kötelességét megtette, bevitte a kórházba, majd hogy meghalt, a temetéséről is gon­doskodott. A tanács tövid tanácskozás után úgy döntött, hogy nem hoz Ítéletet, hanem ? tárgyalást elnapolja s elrendeli Sztonajovii Szilárdnak, mint vadászszakértőnek, tovább egy fegyverszakértőnek kihallgatását. Ne árusítson a Salgö villany­felszerelési cikkeket, követelik a gyulai iparosok. (A „Békést munkatársától) A gyu­lai villanyszerelők és villanyszerelési cikket árusító iparosok küldöttsége a napokban Varga Gyula dr. polgármesternél járt és kérte, hogy járjon el a Salgóval szemben s tiltsa meg, hogy a vállalat villanyfelsze­relési cikkeket árusítson. A Salgó ugyanis a Petőfi Sándor utcában egy helyiséget bé­relt, ahol eleinte kiállítási jelleggel, később iparengedély alapján villanyfelszerelési cik­keket árult és árul még most is. Ez a tevé­kenység igen sérti a helybeli kereskedők és iparosok érdekeit, mert olyan versenyt tá­maszt, amelyben csak a kisipar és kiske­reskedelem húzhatja a rövidebbet. Mivel a vállalat szabályszerű iparengedéllyel árusít, ellene röviden eljárni nem lehet, de ígére­tet tett Varga Gyula polgármester, hogy mindent elkövet a vállalat ilyen irányú te­vékenységének megszüntetésére. Wiesner fő­mérnök a napokban Gyulára érkezik s az iparosokkal tárgyalásokat kezd a kérdés megnyugvást keltő elintézésére. Mindenesetre kívánatos, hogy a Salgó revideálja álláspontját s ezzel a tengeriki- gyóvá nőtt üggyel ne ingerelje a közvéle­ményt. Egy békéscsabai közjegyző esete a masamód cégtáblájával. Agyonlőtte a hajtót vadászat közben. Az Ipartestület zártkörű bálja, az Ínséges iparosok javára február 3-án, az IpartestUletben. —---------— — ~ ~ __=

Next

/
Thumbnails
Contents