Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-09-09 / 71. szám
2 BÉKÉS 1934 szeptember 8 1934. gondjaitól és kételyeitől meggyötört magyar és európai szülő pedig higgyed bizó hittel, hogy ezeknek a gyermekeknek akik kedves zajongással most lépik át az iskolák küszöbét, nem lesz annyi zord nyaruk és kétségekkel teli őszük, mint amilyent nekünk — akik már régen magunk mögött hagytuk az iskolát — juttatott a sors. (G.) Jung Géza dp. egészségügyi főtanácsos. (A „Békés“ munkatársától.) Az országos hirii gyulai kórház sebészeti osztályának hírnevét annak idején kétségtelenül nagy- tudásu sebészfőorvosa, Kaczvinszky János dr. alapozta meg. Messze földön szinte legendás hire volt az ő operáló-késének s a betegek még az ország távoli részéről is eljöttek Gyulára, hogy az ő boncasztalán vessék alá magukat a szükséges műtétnek. A hírnévnek e nemes és szép örökségét a kórház a mai napig is megőrizte s jelenlegi sebészfőorvosa, Jung Géza dr. általánosan elismert tudásával méltó utódként tölti be nagynevű elődje örökét. Tudományos értékei a napokban hivatalos részről is elismerést nyertek; Horthy Miklós kormányzó egészségügyi főtanácsossá nevezte ki. A kinevezés, amely a kórháznak is nyeresége, Jung Géza dr. tisztelői körében a legőszintébb örömöt kelti. A gyulaiak számára külön kocsi lesz a „Keresztesgyors“-on. Békéscsabáról szeptember 23-án, vasárnap reggel 5 óra 50 perckor indul a „Keresztesgyors“, mely 62%-os kedezménnyel szállítja utasait a XXV. katolikus nagygyűlés főnapjára. Ehhez a vonathoz Gyuláról is megy külön kocsi, ha elegendő utas jelentkezik. * * Menetjegyeket, vasúti igazolványokat, jelvényeket, sőt a nagygyűlésre ülőhely jegyeket is a plébánián lehet megváltani. Jelvények ára, mely a gyűlésekre való belépti- jegyül is szolgál, 50 fillér. Vasutiigazolvány ára 50 fillér és az ülőhely jegyek ára 50 fillértől 2 pengőig. A „Keresztesgyors“ vasárnap este 20 óra 25 perckor indul vissza Budapestről. Általánosan elismert tény, hogy a gyulai pénzügyigazgatóság a legnagyobb tapintattal kezeli az adózók ügyeit és jóindulatával gyakran igyekszik a törvények és rendeletek végrehajtása során e törvények és rendeletek túlzott szigorát, élét letompitani. De a közterhek súlyának a kívánt mértékben való csökkentése nem a pénzügyigazgatóságok hatáskörébe tar. tozik. A közterhek mai nagysága viszont megmagyarázza, hogy a fix fizetéses alkalmazottakon kívüli polgárokat miért érdekli legközelebbről az adókérdés. Az egyik legutóbbi minisztertanács alkalmával a pénzügvminszter ur bejelentette, hogy foglalkozik a magyar adórendszer reformjának gondolatával. Kereskedő-szemmel nézve a dolgot nem tudjuk, vájjon örvendjünk-e a tervnek, vagy sem. Egyesek szerint a mai — remélhetőleg átmeneti — helyzet nem alkalmas gyökeres rendszeri reformra, mások szerint viszont igen sok kérdésben sürgős reformra volna szükség. Az egyik csoport szeme előtt az lebeg, hogy az utóbbi évek adórendelkezései nagyon sok kereskedőellenes tendenciát tartalmaznak s félő, hogy ha most vinnék keresztül az adórendszer reformját, ez a szellem ráütné bélyegét az egész rendszerre. Mások azt hangoztatják, hogy a kereskedelem erélyes és egységes fellépése mellett a rendszeri reform esetén sem lenne rosszabb a helyzet a mainál, sőt némi javulást lehetne kiverekedni. A középút talán az, hagy generális. az egész magyar adózási rendszer minden részletére kiterjedő reform későbbre halasztása mellett is a legkirívóbb sérelmek orvoslását igenis ma is kérnünk lehet, sőt sürgetnünk is kell. Az 1909-ben keresztülvitt magyar adóreform egyfelől a közterhek arányosabb és. igazságosabb elosztását célozta, másfelől többek közt a 15 féle egyenesadót 6 adónembe vonta össze. Az 1922. évi magyar adóreform pedig az adórendszer világosabbá és áttekinthetőbbé tételét volt hivatva előmozdítani. Ebből kiindulva láttak hozzá az egyes adónemekre külön-külön szerkesztett u. n. Hivatalos Összeállítások („H. Ö.“-k) elkészítéséhez, sőt egy külön H. Ö. készült a közadók egységes kezelésére is. 1922, illetve a H. Ö-ket életbe léptető 1927. év óta azonban a meglévő adóügyi jogszabályokat igen sokszor módosították és kiegészítették, másrészt egész sereg uj adónem lépett életbe. Csak egyenesadókból 21 féle van ma s pl. a budapesti kerületi adószámviteli osztályok 86 féle címen tartják Azoknak, akik előbb óhajtanak felutazni, vagy később akarnak visszajönni, tehát a „Keresztesgyorsot“ nem vehetik igénybe, a vasút 33°/0-os kedvezményt engedélyezett. Ezen kedvezmény odautazásra 20—25-ig, visszautazásra pedig 23—27-ig érvényes. Jelentkezés hétfőn délig a plébánián, hogy a szükséges igazolványokat és jelvényeket idejében meghozathassák. nyilván a kincstárnak az adóalanyokkal szemben fennálló követeléseit. A legkitűnőbb adóügyi tisztviselők őszinte bevallása szerint, ha egy adózó azt kérdezi, hogy kérdésének feltevése órájában mennyivel tartozik összes közterhei címén, — egyszerűen lehetetlen a pontos választ megadni. Nem a tisztviselők, hanem a paragrafusok hibájából. Ha azonban meg is áll az az aggodalom, hogy generális rendszeri reformra most nem alkalmas az idő s az egyes adónemeket kevesebb számú adónemekre összevonni máról- holnapra nem is lehet, az feltétlenül jogos kívánság, hogy az egyes adónemekre vonatkozó, ma érvényben lévő jogszabályok ne legyenek számtalan szétszórtan, hanem a vonatkozó Hivatalos Összeállításnak időközönként ismételten elkészítendő uj kiadásában egy helyen összegyűjtve. Emellett pedig az adókivetés, nyilvántartás és behajtás is legyen egységesebb és áttekinthetőbb. Egyetlen iv kitöltésével tehessen eleget az adózó összes bevallási kötelezettségeinek, egyszerre egy fizetési meghagyásban közöljék az adózóval, hogy összes közterhei címén mennyit követelnek tőle. A kivetési eljárással kapcsolatban is sok a kívánság. Főcél az, hogy ne egy képzelt, hanem a valóságban elért tényleges jövedelem, kereset után vessék ki az adót. Loyalisan elismerjük, hogy igen sok esetben — megfelelő bizonyítékok produkálásának elmulasztásával — maga az adózó hibás abban, hogy a kincstár becslés utján kénytelen megállapítani az adóalapot. Viszont azonban a kincstárnak nem szabad kihasználnia azt a helyzetet, hogy ilyenkor túlbecsülheti az adózót, mert hiszen az adózónak nincsenek cáfoló erejű bizonyítékai. Hogy minél több adózó produkálhasson elfogadható bizonyítékokat, egyszerűsítsék a könyvvezetési kötelezettséget. Egy közigazgatási bírósági ítélet már kimondotta, hogy az adótörvények csak rendes, rendszeres könyvvitelt kívánnak, de a rendszerességnek, elfogadhatóságnak nem előfeltétele, hogy kettős könyvvitel legyen. A kimutatott eredmény valódiságának bizonyítására sok helyen — igen helyesen — elegendőnek tartják az éveleji és évvégi leltár összehasonlítását. Valóban : a raktárkönyv csak annyival több, hogy az évközi állapotot is mutatja. Év véVissza Ramseshez! A „BÉKÉS“ számára irta NÁDOR JENŐ, az OMKE titkára. Igazán jól enni csak a mellékutcák tavernáiban lehet. Ott, ahol a bejáratnál állnak a sparherdok és az ember csak rábök a fortyogó fazekak valamelyikére, hogy ezt és ezt akarja enni. így aztán Athénben az étlap olyan ritka, mint nálunk az a vendéglő, ahol a konyha a bejáratnál van. * Az egyik mozi előtt gyanúsan ismerős képek. A vén gazembert adják, Halmayval, Bársony Rózsival és cigánymuzsikával. Itt „Ló és szerelem“ a cime. Az első előadás este 9-kor kezdődik, az utolsó éjfél után egykor. Ez hajnali háromkor ér véget. * A szépen restaurált régi Stadionban szabadtéri előadások vannak. A műsor igen változatos, mert emberemlékezet óta Euripides „Föníciai nő‘- jét játsszák. De az egész vállalkozás nagyon népszerű és a plakátokon öles betűk büszkélkednek : „Kezdete este 9-kor, helyek elfoglalása 7—8 óráig. * Éjszaka, mikor minden tehén fekete, Athén is olyan, mint bármelyik nyugati világváros. Kigyul- nak a neoncsövek, recsegnek a hangosfilmek, búgnak a jobbnál-jobb jazzek és csókolóznak a párok. A Zeus templom örőkszép, gigantikus oszlopai pedig a teliholdat nézve tűnődnek rajta, hogy őnekik vájjon mi keresnivalójuk van ebben a buta és céltalan rumliban ? ..
