Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-09-06 / 70. szám

2 BÉKÉS 1934 szeptember 6 a szakosztály álláspontjától függetlenül fenn­tartotta, elutasította a közgyűlés, megálla­pítván, hogy a kérelmet annak idején a húsipari szakosztály terjesztette be, kérel­métől azonban később elált s igy Nagy Józsefnek a leszállításra vonatkozó kérelmét formai okból is el kellett utasítani. A következőkben Kürti György liszt­cseretelep felállítására vonatkozó kérelmét vették tárgyalás alá. A csendes, szürke ügynek Ígérkező kérelem körül váratlanul igen élénk vita támadt. A képviselőtestületi tagok egy része ugyanis Készt Zoltán dr., Schneider Mátyás, Metz József, Schriffert Ferenc dr. az állandó választmány álláspont­jával szemben azon felfogásának adott kife­jezést, hogy a cseretelep felállítása nem közérdekű. Gyulán is vannak malmok, mond­ták, semmi szükség tehát, hogy egy eleki malom az amúgy is súlyos helyzetben levő malmoknak újabb versenyt támasszon. Abaházi András, Takács Ferenc, Csomós János és Barát István a cseretelep felállításának szüksége mellett szálltak síkra, megállapítván, hogy a helyi malmok őrlemé­nyei nem mindenki igényeit elégítik ki. Igen sok gazda Elekre, Kígyósra, Dobozra, Med- gyesre, sőt még távolabbi helységekbe is elkocsizza a búzáját, hogy kedve szerint való őrleményhez juthasson. Végül is Szentes Károly főjegyző át­hidaló javaslatát fogadták el s kimondták, hogy a kérelem elintézését egy esztendeig függőben tartják s az 1 év elteltével a kérelmet kedvező véleményezéssel majd csak az esetben terjesztik tovább az engedély kiadására illetékes pénzügy igazgatósághoz, ha a malmok őrleményei ez idő alatt sem javulnak meg. Az őrlemények minőségi el­lenőrzésére a lisztkisérleti állomást fogják felkérni. A Hajósér és Furminc szabályozására vonatkozó alispáni engedélyező leirat tudo­másulvétele után kimondták, hogy a 44 és félezer pengős szabályozáshoz, mivel a költ­ségvetésben a városnak erre a munkára kényszerült kimerülni, hogy a kifosztott Akropolison őröket állítanak fel, akiknek tányérsapkájuk van és mindig sípolnak, akárhová lép az ember. A legújabb áramlat, a munkanélküliség sem kerülte el ezt a szerencsétlen országot. A bajon úgy próbáltak segíteni, hogy 3000 munkanélkülit átadtak a török kormánynak, telepítési célokra. A török-görögök aztán Törökországban családot alapí­tottak és fejenként 4—5 gyermekkel visszaszökdös- tek az óhazába. így lett háromezer munkanélküliből huszonháromezer munkanélküli. így aztán nagy kilátástalanságban teng-leng szegény görög egyik napról a másikra. Egyetlen esemény az életében, hogy minden délután lefek­szik aludni. És a jó öreg drachma zuhan szorgal­masan. Szegény Görögország ! Hivatását már ezer éve betöltötte. Eltűnni nem tud, mert az országöngyil­kosságot még nem találták fel; élni szintén nem képes, mert tagjaiban érzi a „nincs tovább“ halálos fáradtságát. Mint a színész, akinek elmúlt a jelenése és mégsem tud lemenni a színpadról. A fényeket ki­oltották, szerepének vége, a diszletmunkások eltol­ták a kulisszákat: a világot, melyben tündökölt. Csak néz, csak áll, mint a megtestesült gyámolta­lanság és még az a reménye sincs, hogy hátha beleesik a sugólyukba. fedezete nincs, a törvényhatóságtól kérnek segélyt, ha pedig az nem tud adni, akkor a minisztériumhoz fordulnak államsegélyért. Komjátszeghy Lajos népkerti vendéglős lakbérének 200 pengővel való leszállítása után a jövőévi költségvetést vették tárgyalás alá. A közgyűlés második meglepetését a költségvetési „vita“ szolgáltatta. Mindenki arra számított ugyanis, hogy a szokásos gyakorlatnak megfelelően a költségvetés egyes tételeinél viták és javaslatok fognak elhangzani. A „vita“ azonban elmaradt, illetve olyan minimális területre szorítkozott, hogy érdemi tárgyalásról a költségvetéssel kapcsolatosan beszélni sem lehet. Az állandó választmány különben az egyes tételeknél már jelentősebb változtatá­sokat végzett, úgy, hogy a közgyűlés elé már nem 95, hanem csak 83 százalékos pótadóval került a költségvetés. A rendőrségi hozzájárulás összegét 32 ezerről a nem régiben megjelent miniszteri rendelet értel­mében, amely megállapítja, hogy a hozzá­járulás összege az összkiadás 3 százalékát nem haladhatja túl, 20 ezer pengőre csök­kentették. A pótilletmények címén beállított 4875 pengőt törülték, az iskolánkivüli nép­művelés támogatására felvett összeget pedig 1300 pengővel, mig a reálgimnázium évi segélyét 1280 pengővel csökkentették. A költségvetéshez elsőnek Czinc zár Dezső szólt hozzá s javasolta, hogy a ked­vezményes utazásra jogosító arcképes igazol­ványok megváltási diját még további 20 tisztviselőnek térítsék meg, közöttük a pol­gári iskola tanárainak is. Scherer Ferenc ^r. is hasonló értelemben szólalt fel, úgy hogy a képviselőtestület a költséghozzájáru­lást 5 városi tisztviselő és 5 polgári iskolai tanár részére meg is szavazta. Takács Ferenc és Metz József a kül­területi kutak ügyét tették szóvá s kérték, hogy a vadászbérből befolyó 5 ezer pengőt kizárólag csak külterületi szükségletek ki­elégítésére fordítsák. Különösen az oláhréti kutak ellen hangzott el sok panasz, amelyek az 1925-ös árvíz idején nagyrészt elpusz­tultak. Lindenberger János és Szabó Ferenc a Prekup-tanya kútjával kapcsolatosan azt javasolták, hogy a város tétessen oda itató- vályut, mert a kút vize igen jó s nemcsak jószágitatásra, de még ivóvíznek is teljesen megfelel. Metz József a Prekup-tanya kút­jának minősítésével szembeszállt s kijelen­tette, hogy ha rajta múlnék, a kutat betö- metné, mert dögletes a vize. Aki ismeri a kút vizét, az nem javasolhatja, hogy az általános használatát tegyék lehetővé, mon­dotta. E kijelentésre Lindenberger János felugrott és visszautasította Metz megállapí­tásait. A polgármester megígérte, hogy személyesen fogja megnézni a külterületi kutakat s a szükséges intézkedéseket meg­teszi. Ezzel a költségvetési vita s egyben a rendkívüli közgyűlés véget is ért. KÉRJEN ÖN IS bevásárlási könyvecskét a TANAI divatházában, ahol semmiféle kezelési költséget nem számolnak. v—• HIR E k. Lapnnk legközelebbi száma a kisasszony- napi ünnep miatt nem vasárnap, hanem szom­baton reggel jelenik meg a rendes időben. Halálozás. Aradról vesszük a hirt, hogy halászi Lovich Gyula ny. főszolgabiró, az aradi Magyar Párt második kerületének alelnöke folyó hó 2-án 70 éves korában elhunyt. A megboldo­gultban Lovich Ödön dr. kormányfőtanácsos, Gyula város nyugalmazott polgármestere testvér­bátyját gyászolja. Nem engedélyezte a miniszter a vigalmi di­jak csökkentését. Vitéz Már kg Barna dr. alispán a több oldalról érkező panaszra való tekintettel a műkedvelő előadások, bálák stb. után fizetendő dijak leszállítására vonatkozólag javaslatot ter­jesztett a törvényhatóság közgyűlése elé, amely a javaslatot el is fogadta. A közgyűlés határozata felülbírálás végett a belügyminiszter elé került, aki vonatkozó döntését a napokban közölte az alispánnal. Arra való tekintettel, hogy ez a kér­dés rövidesen rendeleti utón nyer az egész or­szágban elintézést, a határozatot a miniszter nem emelte jogerőre. Kovács Lajos karikaturista nagy sikere a Sárréten. Kovács Lajos rajzolómüvész aki a télen a Komlóban rendezett kankaturakiállitásával ér­tékes és széleskörű sikert aratóit, Szeghalomról néhány hónappal ezelőtt meghívást kapott, hogy az ottani közéleti alakokról karikatúrákat készít­sen Kovács Lajos a meghívásnak eleget tett, az arcképeket linóleumba metszette s a pompásnál- pompásabb karikatúrák egy albumba összefűzve már meg is jelentek. A „Sárréti koponyák, avagy a hájnak tikere“ — ezt a címet kapta az ötletes képszövegekkel ellátott gyűjtemény — a Sárréten s ahová csak elkerült, mindenütt óriási sikert aratott. A derűt és tehetséget sugárzó torzkép és bon-mot gyűjteményt Nagy lózsef és Fiilöp Ká­roly, a szeghalmi reL reálgimnázium tanárai állították össze. Orvosi hir. Dr. Forgács Ernő orvosi ren­delőjét Gyula, Városház-u 11. sz. alá heíyezte át. Quarcfénykezelés, Diathermia. 217 1—3 Bncsnbál a Casinoban. Városunk ifjúságá­nak, a kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt leg­kedvesebb nyári szórakozásai közé számit So­mogyi néni hagyományos tánciskolája. Égész nyáron át tart a tanfolyam, harsognak a legújabb slágerek és boldog, kipirult arcú, mindkét nem­beli fiatalok igyekeznek minél ügyesebben meg­küzdeni a fix rótt rejtelmeivel. A népszerű tánc- tanfolyam bucsubálja szombaton este volt a Békésmegyei Casinoban. Ragyogtak a szebbnél szebb „első hosszú ruhák“ és a lelkes, fárad­hatatlan táncosok szünet nélkül ujráztak minden táncot. S ehez a kitörő hangulathoz méltó kere­tet szolgáltatott a megjelent lányok bája és szép­sége. M nden elfogultság nélkül megállapíthatjuk, hogy annyi szép fiatal lányt, amennyi a bucsu- bálon táncolt, messze környéken sem lehet ta­lálni. De nemcsak az ifjúság, hanem az idősebb korosztály is kivette részét a mulatságból. A késő reggeli órákig úgyszólván kivétel nélkül együtt maradt az egész társaság, mindvégig fokozódó hangulatban. Az idei bucsubál még az eddigiek­nél is jobban sikerült. Akik ott voltak, mindig kedvesen fognak visszaemlékezni, akik pedig nem voltak, azok — jöjjenek el jövőre. Mit susog a fehér akác? ^ Gyula Vezér Bajtársi Egyesület műkedvelő gárdája a repriz- előadáson még nagyobb sikert aratott, mint a bemutatón. A közönség a nézőteret zsúfolásig megtöltötte s nemcsak a felvonásvégeken, de felvonásközben is lelkesen tapsolt a kitűnő for­mában játszó szereplőknek. Játékuk lendületes, friss, eleven volt, alakításuk élettel teli. A főbb szerepekben Szakolczay Baba, Kovács Dezső, Lánczy Béla, Szántó Nusi és Altniann László játszottak, s arattak tomboló sikert.

Next

/
Thumbnails
Contents