Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-08-26 / 67. szám

S,XVI. évfolyam 67. szám. Vasárnap Gyula, 1934 augusztus 36 Előfizetési árak ;. Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Yülékre . 3 P 20 fill. Hirdetési dii előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség:, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Itobay dános könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes száns ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Mégis csak van kilátás az útburkolási hozzájárulás mérséklésére. (A „Békés“ munkatársától.) A leg­utóbbi képviselőtestületi közgyűlés tárgysoro­zatán Schmidt Iván és társainak útburkolási felebbezése is szerepelt, az ügyet azonban levették a napirendről, mert a belügyminisz­tériumból leirat érkezett, amely közölte, hogy a belügyminisztérium újabb tárgyalást kiváu folytatni az útburkolási kérdés rendezésére. Varga Gyula dr. polgármester ez ügyben csütörtökön Budapesten járt s az illetékes minisztériumban közölték vele, hogy még az ősz folyamán véglegesen rendezik a kérdést. A helyzet ugyanis az, hogy az út­burkolási hozzájárulásra vonatkozólag két (A „Békés“ munkatársától.) A város jövő évi költségvetését a számvevőség már elkészítette s a sokszorositás munkája is be­fejeződött. Az uj költségvetés az 1934. évi költségvetéstől alig különbözik. A különbség az 1934 és 1935 évi szükségleti tételek kö­zött 8051 pengő plusz és 7946 pengő mínusz, illetve a két összeg különbözeteként mind­össze 105 pengő. A fedezeti tételeknél már jelentős különbözet mutatkozik, és pedig a 7690 pengő többlet és a 30.125 pengős mi­nusz eredményeként 22.535 pengő, vagyis az 1935 évi fedezeti tétel végösszege az miniszteri rendelkezés is megjelent. Az egyik elrendelte a vonatkozó határozat módosítását, s vele a hozzájárulások mérséklését, a másik pedig tabunak jelentette ki a hozzájárulási összegeket, mondván, hogy azok a Speyer­kölcsön fedezetéül szolgálnak s igy érint­hetetlenek. Varga Gyula dr. polgármester ezért e két ellentétes rendelet összhangba hozására előterjesztést fog tenni a minisz­tériumnak, amely aztán végre véglegesen dönt ebben a lassan már tengeri kigyóvá növe­kedő ügyben és pedig előreláthatólag ked­vezően, vagyis a mérséklésre vonatkozó ren­delkezés érvényre emelésével. 1934 évi 508.732 pengős fedezeti összeggel szemben 22.535 pengő csökkenést mutat. Az idei költségvetés a közgyűlés elé terjesztett javaslat szerint a következő volt: szükséglet . . 726.805 pengő fedezet . . , 489.516 „ fedezetlen hiány 237.289 pengő A jövő évi költségvetési végösszegek a közgyűlés elé terjesztendő javaslat szerint a következők: szükséglet . . 699.857 pengő fedezet . . . 486.247 „ fedezetlen hiány 213.610 pengő Az 1934 évre kontemplált pótadó kul­csát 98 százalékban állapította meg a javaslat, mig az 1935 évit most 95 százalékban. Ez a kulcs azonban nem igen fog megmaradni, mint ahogy a múlt évi 98 százalékot is 72-re csökkentette a miniszter. Jelentősebb összegű fedezettöbblet a „városépítés, utcák, terek, járdák gondozása“ tételnél mutatkozik, amit mindenesetre öröm­mel üdvözölnek azok, akik a város még szintezetlenül maradt járdaszakaszait és a folyókák kopott és télen életveszélyesen sikos fedőlemezeit ismerik. Az 1935 évi költségvetéssel összehason­lítva az egy általános kereseti adót kivéve minden adónem összege jelentős csökkenést mutat a fedezeti tételben. Legnagjmbb az általános forgalmiadó csökkenése, 8 ezer pengő, utána az ingatlan-vagyon átruházási illetéké : 5 ezer pengő. Ennél az adókezelési tételénél összesen 24.300 pengő a különbö­zet a múlt évi tétellel egybevetve. Az adó­bevételek contemplált összege egyébként az 1934 évi költségvetésben szintén csökkenést mutat az 1933 évivel szemben és pedig az 1935 évinek éppen a háromszorosát, 74.800 pengőt. Szóval a város adóbevételei állandó és jelentékeny csökkenést mutatnak, amiből önként következik, hogy a költségvetés ösz- szeállitása, a szükségletnek és fedezetnek, továbbá a pótadó kulcsának és az adófizetők teherbiróképességének egybehangolása egyre nehezebb feladat elé állítja a város vezetőségét. A költségvetés főbb tehertételei a kö­vetkezők : személyi járandóságok 203,853 P dologi kiadások 20.129 „ Több, mint 200 ezer pengő a fedezetlen hiány a jövő évi költségvetésben. T ARCA Hét országon keresztül — Konkoly Kálmán utilevelei. — 111. Hat nap a dalmái tengerparton. Szakértők állítják és utazási irodák esküsz­nek arra, hogy egy rövidebb tengeri ut a legtö­kéletesebb üdülés — „Ön fölszáll a hajóra mint egy fáradt, beteg ember és partralép rnegifjodva, tele munkakedvvel“ — Írja az egyik prospektus. Kétségtelen, hogy ez túlzás. De az is bizo­nyos, hogy egy olyan ut, mint például amilyet a jugoszláv hajózási társulat összeállított „6 nap Dalmáciában“ címmel, a kellemes hajókázássflj és a sok látnivalóval komoly élményszámba megy és igazi felfrissü ést jelent. Maga a hajó, mely Velencéből indul, nagy­ságra nézve átmenet a dunai gőzösök és az óceán járók közt. Illő udvariasság, megfelelő kényelem, remek konyha és délután jazz • ezek a „Jugoslavia“ jogos büszkeségei A lagúnák városából éjfélkor indulunk. Min­den utas fakötelessége, hogy gondolával érkezzék a kikötőben horgonyzó hajóhoz. A járat hetenként egyszer indul és nagy népszerűségére jellemző, hogy egy hónapra előre elkapkodták az összes jegyeket. Reggeli után a fiumei öbölben vagyunk, melynek félköralaku karélyát egy csatorna pontosan két részre osztja. Balra Pola. majd Abazzia, Lov- rana és Fiume : ez Olaszország. Jobbra Susak, a Karszt és megiut a Karszt: ez Jugoszlávia. Szinte látszanak Itália láthatatlan karjai, amint magukhoz rántanak ellenállhatatlanul mindent: kereskedelmet, idegenforgalmat és a jólétet. Ettől kezdve azonban mindinkább kibontako­zik az uj szerzemény, a dalmát tengerpart, úgyis mint jugoszláv nemzeti kincs. Az összes tenger­parti városok képe gondos karbantartásról tanús­kodik. Cirkvenicából ugyan alig látunk valamit, mert pont a kikötéskor vonul fürödni a mólón az ott borgonyzó hadihajók egész legénysége és a derék matrózok tömege valósággal elzárja előttünk a várost. Arbe-ba este érkezünk. A tengerpart neon­fényeinek izzása és a raffinált pyjamák, fantasztikus toalettek tömege, a pénz boldog kiválasztottjainak zsúfolt korzója fogalmat ad arról a rivieraSZerü életről, ami itt nyaranta zajlik. A hotelekben nem lehet szobát kapni és zsúfoltak a szórakozóhelyek. A háttér, a gyönyörű ódon város nem botránkozik meg a nagy zajláson. Hiába is tenné. Másnap reggel, Sibenikben látszik az érem másik, vagy ha úgy tetszik, igazi oldala. Töméntelen koldus, nyomorúságos mészárszékek, melyeket körülállnak az emberek, de venni már csak kevésnek van pénze. Spalato a kővetkező állomás, hires római romjaival. Diocletianus építkezései valóban csodá­latosak és különösen feltűnő a romok meglepő ép­sége. Ragusát most Dubrovniknak hívják. A tenger époly elragadóan kék. mint azelőtt és a délszaki növényzet itt bontakozik ki először a maga buja pompájával. Másnap Cattaroban kötünk ki, melynek fjordszerü, begyekkel övezett öblét Bernhard Shaw a világ legszebb látványának mondotta. Merjük ezekután állítani, hogy láttunk már szebbet is? Merjük. A cattarói öböl szélén még Hercegnoviban kötünk ki, mielőtt búcsúpillantást vetnénk a Lov- cenre. Aztán nekivágunk a nyílt tengernek. Igen erős hullámzás, a fedélzeten előbb fölényes moso­lyok. aztán lassan mindenki eltűnik. A hajó sze­rencsére nem zavartatja magát és az otrantói szoroson át Görögországnak tart.

Next

/
Thumbnails
Contents