Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-07-26 / 58. szám
Békés 1934 július 26 •» A Városi Muzeum ásatásai. Föveny esi templom. Már régebben hallottam emlegetni, hogy a Balla-család pejréti földjében, a hátasabb részen szántáskor terméskövekbe akadt az ekevas. Egyes helyeken nagyot koccant. Ki is csorbult az éle. Ha azután utána ástak, a gödörből annyi terméskövet hányhattak ki, amennyit csak akartak. Szedték is kifelé már emberemlékezet óta. A tavasz folyamán meg egy kis polgárista, Csőke Ferenc hozta azt a hirt, hogy az édesapja földjében Pejréten, homokásáskor csontvázakra bukkantak. Amikor aztán a muzeum idei ásatási tervének összeállitására került a sor, kiderült, hogy a régi Balla-féle föld egy részét, ahol falakat meg sírokat találtak, éppen a kis polgárista édesapja, Csőke György birja. Elmentem hozzá. A magyar gazdára jellemző szívélyességgel fogadott és nemcsak hogy megadta az engedélyt a kutatásra, hanem azóta is a legnagyobb megértéssel elő is segíti munkánkat. A kutatás már az első nap a kívánt eredménnyel járt. Napfényre került egy 9 m széles kis templom homlokzat felőli részének alapzata. A méteresnél is vastagabb falak terméskőből vannak építve. A templom hosszából eddig 7 m-t sikerült feltárni. A falaknak még körülbelül kétharmad része a szomszédos tengeri tábla alatt lappang. Ehhez majd csak az ősz folyamán lehet hozzáférni. A templom körül középkori szokásképpen temető van. Az eddig feltárt sírok arra vallanak, hogy a XYI. század táján pusztulhatott el a község, melynek templomára és temetőjére bukkantunk. A sírok anyaga szegényes, de a réz hajtíík, csontdíszek, kő- gyürűk, csipkés zsinórozások, fejkötő darabok mégis mintegy négyszáz év előtti élet tanúi. Siófok felé, hidroplán kering zakatolva felettünk. S a pestiek az otthoni gondokat feledve, kaca- rászva, sikongatva hancuroznak a hüs hullámokban, főleg a gyerekek. Mert Zamárdi igazában az övék. A gyerekeké, a kis magyar „egykéké“. Tele is van velük Zamárdi. Két gyermeküdülő is van itt. Több ezer gyerek kap itt nyaranta szint, kedélyt, erőt és egészséget az iskola robotjának további elviselésére. A felnőttek másodsorban jönnek a gyerekek mellett. Sok szép, elegáns nő van itt, de ezek nem „hölgy“-ek, hanem „mamák“. Nem hódítani, démonkodni jöttek, ide, hanem „Pityuka“, „Tibiké“, „Iluczi“, „Mityu“, meg a „Csöpike“ kedvéért. Nem is igen látni itt kifestett, agyonruzsozott, piroskörmü és ragasztott szempilláju démont. A kozmetikának e csalafintaságai nem is sokat érnek ebben a tűző napfényben. Nehéz itt szépnek lenni. Úgy vagyunk itt a női bájakkal is, mint a napfénnyel. Túlsók van belőlük- A legszebb kirakat mellett is közönyösen megy el az ember, ha mindennap látja. Nagyon szép, hibátlan testalkatú és hibátlan bőrű nő legyen az, aki itt fel tud tűnni. A strandon egyébként is nem erotikumot keres az ember, hanem egészséget, vizet, napot, homokot. Ezt pedig bőven kapűi itt, könnyebben, mint női szépséget. A női szépség sokkal jobban érvényesül a bálteremben és a szalonban, mint ebben a „grand plein-air“-ben. Itt inkább a szeplők, pörsenések és termethibák érvényesülnek. Vigasztalásul a nőknek bizony a férfiak Pejrétnek ezt a részét ma is Föveny esnek nevezik a környékbeliek. A dombos hely valóban rá is szolgál erre a névre, ami annyit jelent: „homokos“. Az egész hát egy nagy lapos homokdomb, melybe néhány ásónyomnyira már homokot lehet találni. A sírok 2, 2 és fél méter mélyen a ho(A „Békés“ munkatársától.) Lapzárta miatt előző számunkban csak egész röviden foglalkoztunk azzal a szerencsétlenséggel, amely szombaton délután 3 óra tájban történt a Korvin-utca 7. szám alatti építkezésnél. A Korvin-utca 7. számú házat, amely különben egyik legrégibb magánépülete volt a városnak, amennyiben az 1807-iki városi térképen is rajta szerepel, Takács Elemér alezredes már régebben megvásárolta, azzal a tervvel, hogy a rozoga épületet lebontja és helyébe egy modern családi házat építtet. A bontás julius elején meg is indult s a lebontott épület helyén megkezdték az uj épület fundamentumának munkálatait. Az alapzat egyik oldal vonala a Szóbel-féle ház kapubejárati falának közvetlen közelében, illetve tövében húzódott, A munka szépen haladt előre. A Szóbél-ház falát előírás szerűen megtámasztották, nehogy, mivel a falat mellőle lebontották, ledőljön. Szombaton délután a fundamentum ásásával már mintegy két méter mélyre jutottak, amikor a megtámasztott fal alatt a föld megcsúszott s a fundamentum és a fal berogyott a keskeny árokba. Az árokban hárman is dolgoztak s igy a beomló föld és vályog a három emberre zuhant. Kettőnek közülük sikerült kisebb sérülések árán kimenekülni, az öreg mokba vannak ásva. A fövenyesi templom a gyulai határban a harmadik templom, melyet feltártunk. A törökzugi kolostorral és templommal lehet egykorú. Mind a kettő a török világ elején, az 1500-as évek derekán pusztulhatott el. Implom József. Bogár Dávidra azonban olyan tömeg föld zuhant, hogy teljesen maga alá temette. A fal beomlása óriási robajjal történt, úgy hogy a közelben lakó vályi Nagy István dr. törvényszéki biró, abban a hiszembeu, hogy nagy vihar közeledik, kikapcsolta a rádióját. A fal, mivel meg volt támasztva, nem dőlt oldalt, hanem az alatta levő földréteg beomlása következtében megrogyott, úgy hogy keresztül-kasul repedések támadtak rajta s a tetőszerkezet gerendái és lécei hatalmas roppanással eltörtek. A szerencsétlenség után természetesen azonnal értesítették a mentőket, akik a munkásokkal együtt azonnal hozzáfogtak, hogy az öreg Bogár Dávidot kiszabadítsák a romok alól. Megnehezítette és veszélyessé tette a mentés munkáját, hogy a megcsúszott és megrepedezett fal állandóan bedöléssel fenyegetett, úgy hogy a mentési munka befejeztével rögtön le is bontották. Bogár Dávidot elfeketülten, eszméletlenül szedték elő a föld alól. Azonnal a kórházba vitték, hogy ott ha lehet, eszméletre térítsék és megmentsék az életnek. Megoperálták, azonban az operativ beavatkozás már nem tudott segíteni rajta, hétfőn délután 5 órakor meghalt. A szerencsétlenség miatt természetesen azonnal vizsgálat indult, hogy megállapítsák, terhel-e valakit és kit terhel a felelősség Bogár Dávid haláláért ? A nyomozás nagy energiával még egyre folyik, azonban annyit már is meg lehet állapítani, hogy mulasztás történt, aminek kétségtelenül meglesznek a maga büntetőjogi konzekvenciái. Annak ellenére ugyanis, hogy vannak bizonyos momentumok, amelyek az eset mérlegelésénél mint mentő, illetve enyhítő körülmények jöhetnek tekintetbe, szakkörök egybehangzó véleménye az, hogy a szerencsétlenséget el lehetett volna hárítani. Mit mond a város mérnöki hivatala? — A fal megcsúszásának egyik oka kétségtelenül a laza altalaj volt. Azon a részen ugyanis Körösmeder húzódott valamikor, a talaj hordalékos, laza, úgy hogy teherbíró képessége lényegesen kisebb, mint más kompakt talajoké. Hozzájárult ehhez, hogy a Szóbel-féle ház fundámentumát annak idején igen gyengén készítették el, amennyiben a talajt mindössze csak egy méter mélyre döngölték vissza, jóllehet ezen a részen az úgynevezett teherbíró altalaj két és fél méter mélyen fekszik s ezért a földet nem egy, Meg lehetett volna akadályozni a Corvin-utcai szerencsétlenséget, mondják a szakemberek. Meghalt a súlyosan sérült áldozat. Kit terhel a felelősség ? se remekek. Sok köztük a pókhasu, elhízott. Meg a girhes, gebe. Bizony nem erre kap itt gusztust az ember, hanem az ebédhez, vacsorához. Étvágy az van. Enni is akad. Pesti árakon. A tejet kivéve, talán mindent Pestről hoznak. Az itteni nép nem sokat tesz a fürdővendégekért. Az a pénzfolyam, mely a nyaralók révén körülfolyja a Balatont, elkerüli az itteni lakosságot, nem sok ragad itt belőle Egyik pesti kereskedő tiz éve fiókoso- dott ide s már a harmadik bérházat veszi Pesten. Vau is nála minden, ami nyaralónak kell. a hortobágyi jubturótól kezdve a zseblámpa elemig. De a Zamárdi piacon hitvány gyümölcs, az is kevés kapható A jót Pestről hozzák és boltokban árulják. Szegény, élhetetlen, jó magyar népem !... Nem tanított meg rá senki, hogy te használd ki a konjunktúrát. Hogy a balatoni magyar nép termeljen, árusítson, gazdagodjon. Koldus, „megy a pénzre“, de nem tud érte adni semmit. Nincs aki megszervezze őket. Pedig mennyi előkelő közéleti tényező, politikus, bankvezér, gazdasági faktor fordul itt meg. Mégse látja meg ezt senki Nem érnek rá a választási előkészületektől, a párt-propagandáktól, a kartellek szervezésének munkájától észrevenni, hogy sorvad, egykésedik, koldusodik ez a drága magyar nép s hogy válik a kedves, eredeti arisztokrata magyar paraszt csúf, ellenszenves proletárrá!.. Dubángi Imre.
